hirdetés

Mekkora eséllyel lesz koronavírusos a kutyád? Most tisztázzuk a tévhiteket

Buzgó Csilla, 2020. szeptember 20

Az elmúlt hónapok világméretű felbolydulása és az esetenkénti tömeges pánik elsősorban az emberek egészségére fókuszált. Pedig nyilván az állattartókban is felmerült a kérdés, hogy kedvencük épségben megússza-e a sorra kialakuló vírushullámokat.

hirdetés

A koronavírus nem újkeletű fertőző organizmus, már 1920-ban is kimutatták csirkék szervezetében Észak-Amerikában. A kórokozót két amerikai kutató, Leland David Bushnell és Carl Alfred Brandly izolálta 1933-ban akkor még fertőző bronchitis vírus néven. A humán koronavírusokat az 1960-as években kezdték elkülöníteni és vizsgálni, mára négy nemzetséget (Alphacoronavirus, Betacoronavirus, Gammacoronavirus, Deltacoronavirus) és azokon belül több tucat fajt tartanak számon.

A tudomány jelenleg hét különböző humán koronavírus-fajt különböztet meg. Ezek közül négy folyamatosan terjeng a teljes emberi populáción belül legfeljebb enyhe megfázásos tüneteket produkálva, és csak három miatt alakul ki súlyos megbetegedés.

A jelenlegi pandémiáért felelős SARS-CoV-2 vírus okozza a COVID-19 elnevezésű betegséget. 2020-as szeptemberi adatok alapján eddig világszerte több, mint 28 millió fertőzöttet regisztráltak.

Elkaphatja-e a fertőzést a kutyád emberektől?

Nagyon kicsi rá az esély, de előfordult már ilyen eset. Nemrég egy szerencsétlenül járt amerikai németjuhász, Buddy története járta be a világsajtót. Az eb egy áprilisi napon légzési nehézségektől kezdett szenvedni, hat héttel később pedig SARS-CoV-2 vírusfertőzéssel diagnosztizálták. Július 11-én szervezete a kezelések ellenére végül feladta a harcot; Buddy hétéves korában elköltözött az örök vadászmezőkre. Halálát azonban nem feltétlenül a koronavírus okozta, ugyanis a boncolás során kiderült, hogy rákos volt, limfómától szenvedett, ez pedig kiválthatta nála az emberi COVID-19 megbetegedésre jellemző szimptómákat.

Hongkongi egészségügyi szakemberek a járvány terjedése során 17 fertőzött személlyel egy háztartásban élő kutyát vetettek alá koronateszteknek. Csak kettő, egy pomerániai törpespicc és egy német juhász szervezetében mutatták ki a kórokozót, vagy antitestek alapján annak egykori jelenlétét, de tüneteket egyikük sem produkált.

A tudósok szerint a SARS-CoV-2 háziállatról emberre való visszafertőzési esélye minimális, ezidáig egy ilyen esetet sem jegyeztek fel.

Megfertőzhetik-e a kutyát más állatok?

Bár meglepő, de az ebeknek nem az emberre veszélyes koronavírus-fajoktól kell tartaniuk. Már régóta felfedezték a kutya koronavírust, melynek három alfaja és egy mutációja okozhat enyhe és halálos kimenetelű tünetegyütteseket is.

Az I-es és II-es típusú CCoV-I és CCoV-II (Canine Coronavirus I, II) a bélbolyhokban szaporodik, és hányásos-hasmenéses bélgyulladással jár. A másik, a CRCoV (Canine Respiratory Coronavirus) légzőszervi megbetegedéseket okoz, s igen jelentős hasonlóságot mutat az emberi OC43-as számú, csak megfázásos tüneteket előidéző koronavírussal.

Ez utóbbi felfedezése, azaz első izolálása 2003-ra datálható, bár bizonyos kutatások szerint már 1996-ban is jelen lehetett egyes kutyák szervezetében.

Szintén 2003-ban a CCoV-II egy veszélyes mutációját, a CPCoV-t (Canine Pantropic Coronavirus) mutatták ki ebekben első alkalommal Olaszországban, majd később Görögországban, Belgiumban és Franciaországban is. Ez már nem csak a béltraktust fertőzte meg, a létfontosságú szervekben is jelen volt. Az általa okozott betegség hányással, véres hasmenéssel, magas lázzal, nehezített légzéssel, idegrendszeri tünetekkel, valamint a limfocitaszám kóros lecsökkenésével jár (tehát a szervezet védekezőképessége súlyosan meggyengül), és két-három napon belül halállal végződhet.

Magyarországon is jelen van a kutya koronavírus?

Egy, a Gödöllői Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karán, élő és elhullott kutyákon végzett kutatás során közel két év alatt 130 hazai tesztalany szövet- és bélsármintái közül 29 mutatott pozitív CCoV-II eredményeket. Ez az adat azonban megtévesztő lehet, hiszen a minták egyidejűleg parvovírus fertőzés jelenlétét is megerősítették. Utóbbi tényező azért lényeges, mert a koronavírus fertőzése fogékonyabbá teszi az állat sejtjeit a parvovírus támadására, tehát nem lehetett pontosan meghatározni, hogy az adott kutya súlyos tüneteit pontosan melyik kórokozó idézte elő.

Hol és hogyan vetheted alá koronavírus-tesztnek a kedvencedet?

Ugyan az emberre veszélyes SARS-CoV-2-re vonatkozó kutyatesztek külföldön már elérhetőek, itthon egyelőre az emberek szűrésére fektetnek nagy hangsúlyt. Kutya koronavírus tesztek viszont Magyarországon is kaphatóak, ezek egyidejűleg kimutatják a parvovírus és a Giardia-fertőzöttséget is.

Szüksége van-e speciális védelemre kutyusodnak?

Rengeteg fotó és videó látott napvilágot a közelmúltban, melyeken a kiskedvencek stílusos egészségügyi maszkokban parádéznak. Ez az Egyesült Államok Országos Betegségfelügyeleti és Megelőzési Központja szerint nem csak felesleges, de veszélyes is.

A kutya koronavírus ugyan nem csak bélsárral való érintkezés, hanem cseppfertőzés útján is terjed, a maszkviselés csak indokolatlan stresszt és zavarodottságot okozhat az ebeknél. A bélfertőző CCoV-I és CCoV-II pedig eleddig is jelen volt az országban, tehát a pánikszerű védekezés az egyébként megszokott óvintézkedéseken túl abszolút szükségtelen.

Ha szeretnéd megelőzni kutyádnál a fertőzést, ne engedd, hogy fekáliából vagy a szemétből lakmározzon, illetve ha gyakran hordod őt kiállításra vagy versenyekre, ügyelj arra, hogy a megszokottnál gyakrabban vegyen részt állatorvosi szűrővizsgálaton!

(Képek: Getty Images Hungary)

hirdetés
További cikkeink

Keresés az oldalon