Ők a valódi felelősei a csöngei szaporítótelep létezésének

500 állatot mentettek ki eddig az ország talán legnagyobb szaporítótelepéről. A tulajdonos munkásságában érintett, Vas vármegyei ingatlanok száma folyamatosan nő, még legalább 300 kutyát keresnek a hatóságok. A szaporító egykor jövedelmező kennelt is működtetett Csöngén, annak ellenére, hogy szülőhazájában, Ausztriában már évekkel ezelőtt eltiltották az állattartástól.

Az elmúlt héten több hónapos előkészületet követően csaptak le a hatóságok magyar és osztrák állatvédők segítségével egy csöngei ingatlan tulajdonosára. Az osztrák állampolgárságú Brigitta M. eddig ismert ingatlanjaiból összesen 213 életben maradt kutyát, közel 100 juhot és kecskét, 4 lovat, és mintegy 60-80 baromfit foglaltak le. Az állatvédők információi szerint még legalább 300 kutyát tart valahol. Ezekben a percekben is zajlik egy újabb terület átvizsgálása, ahol szintén ritka fajtájú szárnyasokat mentenek. Alábbi cikkünkben igyekszünk feltárni azokat az okokat, amelyek ehhez a szörnyű helyzethez vezettek. Gyengébb idegzetű olvasóinknak javasoljuk, hogy ne görgessenek tovább, annak ellenére sem, hogy az igazán sokkoló felvételeket mi nem közöljük.

5 ingatlanban 500 állat: horror körülmények a szaporítótelepen

Brigitta M. és az általa kft.-ként működtetett Down Under Kennel a céginformációk szerint 2021 óta kereskedett Magyarországon állatokkal. Volt olyan év, amikor 3 alkalmazott is segítette ebben az osztrák állampolgárságú nőt. A több tízmilliós bevételt elért vállalkozás azonban 2023-ra egyfősre apadt, és jóval kisebb jövedelmet hozott. A kezdeti profizmust az általa lakott, Kőszegpatyon található házának berendezése is mutatja. Az állatvédők közösségi médián megosztott felvételein is tisztán hallható, hogy az épületben elhelyezett kennelsorok milliós értékűek, még a magyar menhelyeken sem látni hasonló minőséget.

A lefoglalt kutyák mintegy 95 százaléka ausztrál juhász volt, de akadt néhány spicc és csivava mix is köztük. Az egyre népszerűbbé váló aussie-k egyes példányait 1500–2000 euró közötti összegért árulta, nem csak Magyarországon; osztrák és más nemzetiségű vevői is akadtak. A horrortanya felszámolását követően, az elmúlt napok során is több egykori vevője tett feljelentést ellene Kapin Richárd tájékoztatása szerint.

A Szurkolók az Állatokért vezetője lapunknak azt is elmondta, az akció során nemcsak számos oltási könyvet és állatútlevelet találtak az ingatlanokban, de olyan papírokat is, amelyek törzskönyvek lehettek. Mindezek eredetiségét valószínűleg vizsgálni fogják majd az ellene indult eljárásban. A sajtóhírek szerint stájer állatorvosi pecsét szerepel rajtuk. Az állatvédők minden dokumentumot átadtak a hatóságoknak.

Tetemeken gázolva mentették a kutyákat az állatvédők

A szaporítótelep tulajdonosa Ausztriából helyezte át tevékenységét Magyarországra évekkel ezelőtt, amikor ottani tartási körülményei miatt nemcsak a tenyésztéstől, de az állattartástól is eltiltották. 2019-ben azért kényszerült országot váltani, mert az általa tartott lovak elpusztultak – a hatóságok szerint éhen haltak –, így megfosztották az állattartás lehetőségétől. Férjével együtt vették meg a csöngei ingatlant, azonban a férfi az évek során elöltözött a közös házból.

Amikor 2024. november 14-én a kormányhivatal, a hatósági állatorvos, a jegyző, illetve a hazai állatvédő szervezetek képviselői megjelentek a nő ingatlanjának kapujában, egy négyéves történet lezárása kezdődhetett meg.

Ennyi ideje igyekeztek ugyanis fogást találni Brigitta M.-en szülőhazájában és itthon, egyaránt sikertelenül. Kapin Richárd szerint az ő példája csak egy a sok közül, ugyanis más országokkal ellentétben nálunk nem tilos az élő állatok internetes hirdetése, és a lazább szabályozás miatt sok szaporító települt át korábban Magyarországra.

A kutyák tömeges szaporítása hatalmas üzlet – Brigitta M. pedig nagyban játszott, tenyésztői áron árulta a szörnyűséges körülmények között tartott és fék nélkül szaporított ausztrál juhászkutyákat. Hetente akár 10-nél is többet eladhatott a külföldi híradások szerint. Ez magyarázat lehet arra, miért is érte meg annak ellenére ekkora mennyiségben tartania, hogy nem volt már rá egyedül kapacitása.

Méltatlan körülmények között éltek a kutyák a szaporítónál

Hiába a drága, jó minőségű kennelek, Brigitta M. minden eddig feltárt ingatlanján hasonlóan elképesztő állapotok uralkodtak. Az udvaron különböző fajú állattetemek között, elvadultan éltek saját fajtársaik holttestei mellett a kutyák. Az istállókban, ólakban, illetve a házban berendezett kennelekből valószínűleg sosem jöhettek ki a bezárt példányok; voltak, amelyek fogaikkal próbálták kirágni magukat. A tulajdonosuk az etetésüket is alig tudta megoldani, a kutyaszalámikat csomagolással együtt dobta be nekik, így az ürülék- és holttesthalom mellett halmokban állt az élelmek cafatokra tépett, műanyag csomagolása is körülöttük. Nem volt jobb a helyzet abban a házban sem, ahol a szaporító élt – térdig állt a szemét és az ürülék odabenn is. A kutyák mellett gyapjúval is kereskedhetett, hiszen százas számban mentettek az ingatlanjaiból birkákat is, illetve különböző, különleges fajtájú baromfikat.

Sokkolónak nevezték az állatvédők a körülményeket

Mintegy negyvenen jelentek meg az ingatlannál – állatvédő szervezetek, a hatóság képviselői, jegyző, állatorvos –, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy állatkínzás történik odabenn. Az asszony először nem engedte be őket, órákra bezárkózott a házba – ekkor kint már mentették a sanyarú sors ebeket. Mivel mindenki számára egyértelművé vált, hogy a borzasztó állapotok, amelyekről korábban több bejelentés is érkezett, valósak, végül be kellett törniük az ingatlanba. A szaporító egy ágyon feküdt az egyik szobában. Azt mondta a rendőröknek, hogy patkánymérget evett, ezért kórházba szállították. Onnan azonban megszökött, és Szlovénián keresztül Ausztriába ment.

Vérmérgezést kaphatott a szaporító, kórházban ápolják

„Amikor meglátta, hogy ott vagyunk, és szorul a hurok a nyakán, volt pár órája kitalálni, hogyan tud elmenekülni. Nem is jött elő az ingatlanból. Mi 2-3 óra után jutottunk csak be a zárt házba, amikor a hatóság felnyitotta. A nő kórházba vitték, mert azt mondta, hogy megmérgezte magát. Onnan szökött meg Ausztriába, és a legutóbbi információnk szerint a grazi kórházban ápolják, vérmérgezés miatt. Már kiadták az elfogatóparancsot is ellene” – összegezte kérdésünkre Kapin Richárd.

Valószínűleg azzal akarja megúszni a felelősségre vonást, hogy beszámíthatatlannak nyilváníttatja magát.

Kapin Richárd szerint a hazai állatvédő szervezetek összefogásával talán most az egyik legnagyobb hálózatot sikerül felszámolniuk, ugyanis az első ingatlant követően továbbiakról érkezett bejelentés hozzájuk. Cikkünk megírásának pillanatában ezek közül ötből már kimenekítették az ott tartott állatokat.

A szaporítókat a vevők éltetik

Az állatvédő Az én Kutyámnak azt is elmesélte, hogy a további, később megtalált ingatlanok némelyikét más szaporítók jelentették nekik, így derülhetett fény arra, hogy Csöngén és Kőszegpatyon kívül még Csapodon és Szanyiban is szaporított állatokat Brigitta M.

Az ő tevékenysége azonban nem nőhetett volna ekkorára, hogyha nincs az a vásárlói igény mögötte, ami gyors és állandó megélhetést hozott számára évek óta.

Mindazok a kutyatulajdonosok ugyanis, akik az elmúlt évek folyamatos felvilágosító kampányai, a hazai állatok védelmében hozott törvények és rendeletek ellenére még mindig szaporítóktól vásárolnak, még akkor is, hogyha mindezt az adott állat iránti sajnálattól fűtve teszik, hozzájárulnak ahhoz, hogy az iparszerű állatszaporítás továbbra is működhessen Magyarországon.

A csöngei akció során menhelyek tucatjaihoz kerültek – most éppen – ausztrál juhászkutyák, így több száz példány szorítja háttérbe a régóta mentésre váró, örökbe fogadható kutyákat. Alig pár hónapja vették gondozásba a zalakoppányi állatkínzó által tartott kutyákat, és napról napra találnak az út mellé kidobott, senkinek nem kellő ebeket is, amelyeknek szintén otthonra van szükségük. Most újabb, több száz kutya terheli a magyar állatvédelmet. Egyes példányoknak akár évekbe telhet a rehabilitációja. Az állatvédő ugyan bizakodó a hatalmas médiavisszhang miatt, de azt is hangsúlyozza, hogy a jelenleg bűnjelként tartott, és emiatt nem örökbe adható ebek mellett több ezer másik állat is arra vár, hogy szerető családban élhessen.