hirdetés

Megérzik a kutyák, ha földrengés közeleg? Így jelzik a természeti katasztrófákat

Buzgó Csilla, 2021. január 5

Mivel a kutyusok érzékei jóval kifinomultabbak a mieinknél, egészen apró jelzésekből meg tudják állapítani, hogy a közeljövőben valamilyen, számukra szokatlan esemény fog bekövetkezni.

hirdetés

Természetesen nem csak az ebek képesek arra, hogy megjövendöljék a különböző természeti katasztrófákat. Már i. e. 373-ból maradtak fent írásos emlékek, melyek arról szólnak, hogy egy Helice nevű görög városból számos állatfaj, például patkányok, kígyók és menyétek menekültek tömegesen már néhány nappal azelőtt, hogy a helységet földrengés sújtotta volna.

A Csinghua Egyetem kutatója, Hiroyuki Yamauchi és kollégái kutyák, macskák és tehenek viselkedését vizsgálták egy 9-es erősségű földrengés előtt. Majdnem egy héttel a katasztrófát megelőzően a cicák furcsán kezdtek viselkedni, idegesebbek lettek, valamint sokuk elszökött otthonról. Szintén 6 nappal a rengések előtt a tehenek tejtermelése csökkenni kezdett. A gazdik beszámolói alapján az ebek többet vonyítottak, nyüszítettek, illetve nyugtalanabbnak tűntek, mint általában.

A 2004-es, több mint 230 ezer ember életét követelő indiai-óceáni cunami előtt is meglehetősen szokatlan volt a környékbeli állatok viselkedése. Az ebek nem voltak hajlandóak kimenni a házakból, az elefántok trombitáltak és igyekeztek minél magasabb helyeket keresni maguknak, a flamingók pedig elhagyták fészkelőhelyeiket.

Hogyan érzik meg a kutyák a földrengést?

Mivel a kutyák szaglása egyes szakértők szerint akár százezerszer jobb lehet a miénknél, elképzelhető, hogy már a levegőben végbemenő változásokat is észlelik egy-egy földmozgást megelőzően. Sokkal valószínűbb azonban, hogy ilyenkor a hallásukra támaszkodnak. Képesek ugyanis detektálni azokat a számunkra nem hallható, nagyon magas hangokat, melyeket a földfelszín alatt összecsiszolódó, mozgolódó kőzetek produkálnak.

Dr. Stanley Coren pszichológus nem kifejezetten a katasztrófák megjövendölésének képességét vizsgálta négylábú tesztalanyainál. A szezonális depresszió feltérképezése végett figyelte meg 200 eb viselkedését épp egy nappal egy 6.8-as erősségű földrengés előtt, mely Amerika északnyugati partjait rázta meg.

A kutyák a kanadai Vancouverben éltek, és Dr. Coren feljegyezte aznapi mentális, érzelmi és fizikai aktivitásukat. Éles váltásként az állatok 49%-a idegesebb volt a megszokotthoz képest, 47%-uk pedig izgágábbá vált. Ám az igazán kísérteties egybeesés most következik: Dr. Coren jobban belemerült a kutyákról rögzített adatbázisba, és azt találta, hogy az állatok közül 14-en valamilyen szintű halláskárosodással éltek. Ők nem is mutattak semmiféle változást a viselkedésüket tekintve, kivéve egy példányt, aki egy jól halló ebbel élt egy háztartásban, tehát érzékelhette társán, hogy valami nem stimmel.

Az anatómia is sokat nyom a latban

Hogy még inkább csűrje-csavarja a bizonyítást, a pszichológus az állatok fülformája és hallásuk élessége közötti összefüggést kezdte vizsgálni. Arra a következtetésre jutott, hogy a hegyes fülű ebek azért váltak izgatottabbá a földrengés előtt, mert ők intenzívebben hallották az apró morajokat, mint a lelógó fülű társaik, akiknél az izgágaság mértéke kisebb volt.

Ezután az ebek fejmérete alapján osztályozta a megváltozott viselkedést. A teória szerint ugyanis a kisebb fejű emlősök jobban hallják a magas hangokat, mint nagyobb koponyájú társaik. Ez ebben a kontextusban azt jelentette, hogy a legkisebb buksival rendelkező ebekre hatottak leginkább a földmozgást megelőző hangok, ők idegesebbek és aktívabbak is voltak, mint a nagyobb testű résztvevők.

Bár tény, hogy ez a kutatás csak egyetlen esetet foglalt magába, túl sok az egybeesés ahhoz, hogy elhanyagoljuk a földmozgások és a kutyák viselkedése között kimutatható összefüggéseket.

(Képek: Getty Images Hungary)

hirdetés

Keresés az oldalon