A kutya azon kevés állatok egyike, aki önzetlenül képes cselekedni a tudósok szerint

Az ember egyike a néhány „proszociális” állatnak – ami azt jelenti, hogy önként segítünk, vagy osztozunk másokkal, még akkor is, ha ebből esetleg nem származik közvetlenül semmi hasznunk. A főemlősök szintén proszociálisak, és a kísérleti vizsgálatok kimutatták, hogy a patkányok és a csókák is azok lehetnek. A Bécsi Állatorvosi Egyetemen végzett tanulmánynak köszönhetően a kutatók úgy vélik, hogy a kutyákat is fel kell venni a listára.

Az állatvilág többi részéhez képest az emberi együttműködési képesség egészen különleges. Az egymással való együttműködés bizonyos mértékű proszociális viselkedést igényel. Ez azt jelenti, hogy közvetlen személyes haszon nélkül segítünk másokon.

Néhány állat is önzetlen

A proszocialitást már kimutatták olyan állatokon, amelyek nagyon közeli rokonságban állnak az emberrel, azaz a főemlősökkel. Más állatoknál a jelenséget eddig csak kísérletileg patkányokon és csókákon vizsgálták. Egy néhány évvel ezelőtti tanulmány azonban proszociális viselkedést mutatott ki kutyáknál az emberekkel kapcsolatban. Friederike Range, a Messerli Kutatóintézet munkatársa szerint azonban továbbra is kérdéses, hogy a kutyák csak reagáltak-e az emberek kommunikációjára, és csupán engedelmeskedtek, vagy valóban proszociális viselkedést tanúsítottak.

„A kutyák és legközelebbi rokonaik, a farkasok szociális és kooperatív viselkedést mutatnak, így alapos a feltételezés, hogy ezek az állatok is proszociálisan viselkednek fajtársaikkal szemben. Ráadásul a több ezer éves háziasítás során a kutyákat speciális szociális készségek alapján szelektálták” – magyarázta Range. Emiatt Range és kollégái, Mylene Quervel-Chaumette, Rachel Dale és Sarah Marshall-Pescini 16 kutyát vizsgáltak meg, hogy teszteljék, mennyire hajlandóak az ismerős és az ismeretlen partnerek javára cselekedni.

A kutatók az állatok proszociális viselkedését tanulmányozták egy feladat segítségével, amelyben a kutyáknak tálcákat kellett húzniuk, és eldönteniük, hogy egy másik eb kap-e jutalomfalatot vagy sem. A teszt során a kutyák a szájukkal egy zsinórt húztak meg, hogy így egy tálcát tegyenek a másik felé. Választhattak egy üres és egy finomságot tartalmazó tálca közül.

A kutyák gyakrabban adakoznak az általuk ismert ebeknek

Változó volt, hogy az úgynevezett donor kutyák ismerték-e a másik ebet. Azt azonban megfigyelték, hogy gyakrabban húzták ki a finomságot tartalmazó tálcát az általuk ismert kutyáknál, mint az ismeretleneknél. Az ebek tehát valóban proszociálisan viselkednek más kutyákkal szemben. Ezt korábban soha nem igazolták kísérletileg. Azt is megállapították, hogy a kutyák közötti ismerősség mértéke tovább befolyásolta ezt a viselkedést. Ugyanis a proszociális viselkedés ritkábban mutatkozott ismeretlen kutyákkal szemben.

A proszociális viselkedés tesztelése

A tesztfeladatban a donor kutyák döntötték el, hogy egy másik kap-e csemegét vagy sem. Maga a cselekvő eb nem kapott jutalmat. A feladat egyetlen célja a másik kutya javára volt. Számos kontrollteszt elvégzésével a kutatók kizárták annak lehetőségét, hogy az ebek egyszerűen csak szórakozásból húzzák a tálcákat.

Minden teszt végén a kutatók egy újabb vizsgálatot végeztek annak kimutatására, hogy a donor kutyák tudják, mit jelent a tálca kihúzása. Megengedték nekik, hogy maguknak is kihúzhassák a jutalmat tartalmazó tálcát. „Ez az ellenőrzés kizárja annak lehetőségét, hogy a kutyák az ismeretlen ebektől való félelmükben ne húzzák a tálcát. Ugyanebben a helyzetben a kutyák szívesen adtak maguknak egy csemegét” – mondta Range.

„Azt az érvet is meg tudtuk cáfolni, hogy a kutyák ritkábban húzták meg a madzagot, mert a teszt során elterelte a figyelmüket az ismeretlen partner. Csak ritkán léptek kapcsolatba a tesztelt kutyák az ismeretlen ebbel” – magyarázta Range.