Így függ össze a fajta a kutyák agyméretével

A kutatók fontos felfedezést tettek a kutyák agymérete, fajtája, viselkedése és kogníciós képessége közötti kapcsolatról.

Az emlősök világában a nagyobb agyméret általában fejlettebb kogníciós képességet feltételez. Egy kutatás alapján azonban úgy tűnik, hogy a kutyák agymérete más lapra tartozik.

Erre enged következtetni a kutyák agymérete

A kutyák agya átlagosan 20%-kal kisebb, mint vadon élő őseiké, a szürke farkasoké. A kutyák ugyanakkor számos olyan kognitív képességgel rendelkeznek, amelyek egyenrangúvá teszik őket a farkasokkal. Sőt bizonyos tekintetben annál is többel.

A Montpellier-i Egyetem, a Zürichi Egyetem, a Berni Természettudományi Múzeum és más intézmények kutatói megvizsgálták a lehetséges kapcsolatot a fajtafunkció, a viselkedés és az úgynevezett relatív endokraniális térfogat között. Ez utóbbi a relatív agyméret mutatója.

A tanulmány a minél pontosabb eredmény érdekében összesen 172 fajtából származó 1682 kutya adatait dolgozta fel. Az endokraniális térfogat mérésére mindegyik kutyánál ugyanazt a következetes módszert alkalmazták. Ez lehetővé tette a kutatók számára, hogy felmérjék, milyen szerepet töltenek be az agy morfológiájában a történelmi és genetikai tényezők.

Az eredmények beszédes összefüggést mutattak a relatív endokraniális térfogat és a fajtafunkció, illetve a testméret, a filogenetikai klád és a koponya alakja között.

Kiderült, hogy a koponyaforma önmagában nem feltétlenül jelzi egyértelműen az agy méretét.

A kutatók megfigyelték azt is, hogy a relatív endokraniális térfogat növekedhet félelem, agresszió, figyelemkereső magatartás és szeparációs szorongás miatt, a képezhetőség hatására viszont csökkenhet.

Fontos szerepe van a fajtának

Érdekes módon az apróbb termetű kutyák, amelyeket jellemzően társasági céllal tenyésztenek, a testtömegükhöz képest relatív a legnagyobb agymérettel rendelkeznek. Ezzel szemben a munkakutyák, amelyeket olyan összetett feladatokra szánnak, mint az őrzés-védés, a mentés és a rendvédelem, a legkisebb relatív endokraniális térfogatot mutatják. Ez az összefüggés azt sugallja, hogy

a hagyományosan magasabb szintű kognícióhoz társított komplex készségek nem feltétlenül igényelnek nagyobb agyat a kutyáknál.

A tanulmány másik fontos tanulsága, hogy az agy mérete hihetetlen módon alkalmazkodott a feltételekhez a háziasítás és a mesterséges szelekció nyomására. A kutatási eredmények hatással lehetnek a tenyésztési gyakorlatokra és képzési módszerekre. A kívánatos viselkedési formák, például a szociális hajlam vagy a könnyebb képezhetőség hatékonyabban érhetők el, ha figyelembe veszik az adott fajta endogén kognitív tendenciáit, ahelyett hogy a méretre vagy a fizikai erőre összpontosítanának.

A felfedezés új utakat nyithat meg a kutyák kogníciójának további kutatása előtt, hangsúlyozva az agy morfológiája és a viselkedés közötti kapcsolat összetettségét. Ez hozzájárulhat a háziasítási folyamat és a kutyák egyedi képességeinek közelebbi megértéséhez is.