hirdetés

Ismerd meg a lavinakutyákat: a különleges ebek a hó alól is felkutatják az embereket

László Enikő, 2021. február 10

Zord körülmények közül, a hó alól mentik meg az embereket a bátor lavinakutyák. Az elképesztő hideg és veszélyes terep sem tarthatja őket vissza. Mit tudunk róluk?

hirdetés

A lavinakutyák feladata a hó által betemetett emberek felkutatása, lehetőleg minél rövidebb idő alatt. Igen kemény munka az övék, hisz nem csupán keresniük kell, de gyakran ásni és mindenek felett zord körülményekkel megbirkózni. A helyszínre olykor helikopterrel érkeznek a kutyák és vezetőik, így a szerkezet hangos zaját is jól kell tűrniük.

Az első lavinakutya

Az első lavinakutyának Barry-t, a bernáthegyit tartják. A hős kutya negyven embert mentett meg a fagyhaláltól azáltal, hogy rájuk talált a hófedte Alpokban. Az ebet az 1050-ben alapított Szent Bernát kolostor védelmezőjeként tartották számon. 1700-as források szerint már akkoriban bernáthegyi tenyészetként is üzemelt a zarándokhely. Az 1800-ban született Barry gyakran segített eltévedt, lavina által betemetett embereken. A hős négylábú nevéhez számos legenda fűződik, az egyik leghíresebb bernáthegyiként tartják számon a mai napig.

Barry, a Berni Természettudományi Múzeumban.

Kiből lesz lavinakutya?

Egy lavinakutyának jól kell alkalmazkodnia az időjárás viszontagságaihoz. Sohasem veszítheti el irányérzékét, szimata pedig csalhatatlan kell legyen. Az ebek több mint egy méter magas hótakaró alól is képesek megérezni a bajba jutott szagát, akit aztán ki is ásnak onnan. A fenti történetből is láthatjuk, a lavinakutyák nem új keletűek. 1950-ben Ausztriában tizennégy rendőr öt óra alatt talált meg hózuhatag által betemetett tárgyakat. Egy bernáthegyi öt perc alatt bukkant rá az egyik hiányzó darabra. Mégpedig úgy, hogy a helyszínt már alaposan összetaposták, így nehéz volt az ebnek szagot fognia. Azonban ahogy a fajta átalakult, egyre kevésbé vált alkalmassá lavinakutyának.

Lavinakutyák képzése 1952-ben.

A bernáthegyik testfelépítése korábban szinte teljesen eltért a mai példányokétól. Jóval atletikusabb alkatuk volt, melynek segítségével könnyedén közlekedtek a hóban, emellett szállításuk is egyszerűbb feladatnak bizonyult. Ezért napjainkban már nem vagy csak ritkán alkalmaznak bernáthegyiket efféle feladatokra. A német juhászkutyák, labradorok és malinois-k átvették helyüket a mentésben. Mivel ők könnyebbek, kevésbé süllyednek el a hóban, egyszerűbb őket szállítani. Ezzel szemben a robusztusabb felépítésű kutyák előnye, hogy gyalogosan, szállítás nélkül ügyesebben tudnak a közelebbi helyszínekre menni, ugyanis testükkel könnyebben túrnak járatot maguknak a hóban.

A tátrai tragédia

1974. január 20-án súlyos baleset történt a Magas-Tátrában. Aznap a legmagasabb fokozatú lavinaveszély volt érvényben, de egy tanulócsoport vezetője mégis kivitte a diákokat, hogy befejezzék a napi síoktatást. Óriási lavina zúdult a csoportra, 13 személyt temetett maga alá a hó. Több áldozatot 2-3 méter mélyen találtak meg. Az egyetlen túlélőt sikerült újraéleszteni. Őt egy Udo nevű lavinakutya mentette meg, neki köszönheti életét.

Képzésük

Körülbelül három évnyi tréning szükséges ahhoz, hogy egy négylábúból lavina mentőkutya válhasson. Ez idő alatt természetesen az alap engedelmességet sajátítják el, majd gazdát vagy egy bábut kell folyamatosan nehezített körülmények közül előkeresniük. Éles bevetésen a kutató emberek átveszik a kutyától az ásás feladatát, amit az eb akár csalódásként is megélhet. Ezért nagyon fontos az alapos dicséret, sok jutalom és a rengeteg tréning. A munka gyümölcse pedig sok-sok megmentett emberi élet.

(Képek: Getty Images Hungary)

hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon