Elfogták a zalai állatkínzót, de egy német nőt még keresnek

Mozgalmas napokon vannak túl az állatvédők és a rendőrség munkatársai. Rendőrkézre került a hírhedt zalai horrortelepek tulajdonosa, és három másik, külföldi szaporítótelepét is felszámolták.

A csöngei szaporítóteleppel vált ismertté Brigitta M. neve. Az osztrák állampolgárságú nő a kórházból szökött meg a letartóztatás elől, majd hetekig bujkált. A rendőrség a honlapján tájékoztatott arról, hogy sikerült kézre keríteni – számolt be róla a Dívány. 

Hatalmas szaporítóhálózatot számolnak fel: folyik a munka

Amint arról korábban beszámoltunk, Magyarország talán legnagyobb szaporítóhálózatát sikerült felderíteniük a hatóságoknak. November 12-e óta folyik a munka, napról napra derítik fel az azóta hírhedtté vált Brigitta M. tulajdonában lévő Zala vármegyei ingatlanokat. Eddig több mint 300 kutyát, és közel ugyanennyi egyéb állatot, birkát, kecskét, baromfit és lovakat mentettek ki a nő nevéhez köthető ingatlanokból.

A csöngei horrortelepen történt első akciót követően a gyanúsított, Brigitta M. elmenekült, és egy hónapig sikerült bujkálnia a magyar hatóságok elől.

Az osztrák állampolgárságú asszony ellen nemzetközi elfogatóparancs volt érvényben, amikor december 12-én Szlovéniában elfogták.

Az embertelen körülmények után a most még bűnjelekként kezelt élőlények a hazai állatvédő szervezeteknél leltek békére.

A Vas Vármegyei Rendőr-főkapitányság által körözött asszony tartózkodási helyét a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) Célkörözési Osztálya derítette fel. Idén ő volt a hatvanadik szökevény, akit a magyar fejvadászoknak sikerült elfogniuk.

A zalai rajtaütés csak a kezdet volt

A zalai szaporítótelepek felszámolása csak a kezdet volt. Azóta Vas, Győr-Moson-Sopron és Veszprém vármegyékben is hasonló akciókra került sor, szintén az állatmentők összefogásával. Természetesen ilyen esetekben a hatóság munkatársai intézkednek. A mentésben azonban olyan, az állatok viselkedését ismerő, megfelelő eszközökkel rendelkező emberekre is szükség van, akik aztán a kimentett élőlényeket el tudják helyezni.

Hogy pontosan hány állatnak van szüksége még helyre, azt meg sem tudják tippelni.

Az elmúlt napok során ugyanis kiderült, hogy Brigitta M. egy nagyobb, külföldi tagokból álló társaság tagja lehetett.

Több mint száz újabb kutya

Az elmúlt napok, nem konkrétan Brigitta M.-hez köthető, szaporítótelepekről a mentésben részt vevő állatvédők szerint ismét mintegy kétszáz kutyát mentettek meg. Az újabban lefülelt, szintén Zala vármegyében, illetve a környéken található telepekben és az elsőkben közös, hogy mind külföldi kézben volt, és a tulajdonosok saját hazájukban egyaránt már el voltak tiltva az állattartástól, mondta Kapin Richárd, a Szurkolók az Állatokért Alapítvány vezetője.

A legutóbbi rajtaütés során Zalakoppányon többfajtájú kutyát szaporítottak. Tömegével találtak francia bulldogokat, csivavákat, yorkshire terriereket, bulldogokat és más, bull típusú kutyákat. Természetesen ezek sem fajtatiszta ebek, hiszen törzskönyvvel nem rendelkeznek. A képek tanúsága szerint egészségügyi állapotuk hasonlóan szörnyű, mint az elmúlt hetek mentett kutyáéi.

„Csöngén sikerült a polip fejét lecsapnunk, most szaladgálunk a csápjai után. A francia és a német szaporítótelepek is ilyen csápok voltak, és nem tudjuk, mennyi van még. Egyre több szervezet száll be az állatok elhelyezésébe is, több kutya került a fajtamentésekhez” – mondja Kapin Richárd.

Erre azért is szükség volt, mert a zalakoppányi szaporítótelepen nemcsak kutyákat, de egzotikus állatokat, például kígyókat, de tengerimalacokat és lovakat, sertéseket is menteniük kellett.

A legnagyobb segítség most az lenne, ha gyorsan sikerülne dokumentálni a bűnjelekként tartott állatokat, és minél hamarabb megkezdhetnék a befogadó szervezetek azoknak az örökbeadását, akik alkalmasak lehetnek rá

– hangsúlyozza az állatmentő. Az állatotthonokban a helyek ugyanis egyre fogynak, és ki tudja még, mennyi kutyát kell majd elhelyezni a további telepek felszámolásakor.

A szaporítótelepről mentett kutyák bűnjelek

A rendőrségi eljárásban ugyanis ezek az állatok bűnjelekként szerepelnek egészen addig, amíg nem sikerül dokumentálni pontosan, hogy milyen típusú eljárások indulnak tulajdonosaik (szaporítóik) ellen.

„A kisebb testű kutyákra mutatkozó kereslet élénkülése magával hozta azt, hogy Magyarországon évek óta növekszik a szaporítótelepek száma, ami egyre nagyobb problémaként jelentkezik, illetve egyre több gondot okoz mind a jogalkotó, mind a társadalom, és nem utolsósorban az állatok számára. Az ezeken a telepeken tenyésztett kutyák jóllétének biztosítását kívánta elérni a jogalkotó a büntetőjogi szabályozás szigorítása által, reagálva a gyorsan változó állattartási, szaporítási trendekre. Ezért 2022-ben módosult az állatkínzás törvényi tényállása (Btk. 244. §). Így a hatályos jogszabályok értelmében állatkínzásnak minősül az a magatartás is, ha szaporítással összefüggésben, haszonszerzési cél érdekében, tíznél nagyobb számú kedvtelésből tartott állatra a jó gazda gondosságát elmulasztja az elkövető” – összegzi az Ügyészeklapja.

Emiatt élő állatok elkövetési tárgyaként (más esetben az elkövetés eszközeként) merülhet fel az alábbi felsorolt tényállások miatt folytatott nyomozásokban. Azaz bűnjeleknek számítanak. Fő szabály szerint a lefoglalt dolog elkobzásáról az ügydöntő határozat meghozatalakor a bíróság jogosult dönteni. Emiatt az élő állatok akár évekig lefoglalás alatt maradhatnak. Minél gyorsabban kerül tehát bírósági szakaszba a Zala vármegyei szaporítótelepek ügye, annál hamarabb kerülhetnek gazdához az ingatlanokról kimenekített kutyák és más állatok.