Hogyan lesz egy kutyából vakvezető? Farkas Darinka kiképző ad választ

A vakvezető kutyák kiképzése hosszadalmas munka, nagy szakértelmet igényel a kiképző részéről. Egy ilyen kutya feladata összetett, hiszen számtalan szituációban nélkülözhetetlen a vak vagy látássérült gazda számára.

A Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola kiképző szakemberével, Farkas Darinkával beszélgettünk a vakvezető kutyák kiképzésének folyamatáról. Darinkát elkísérte tanítványa, Morze is, aki bemutatta a különböző feladatokat. Morze a másfél éves labrador retriever hamarosan látássérült gazdához kerül, hogy őt segítse a mindennapokban.

– Milyen feladatokat kell elsajátítania egy vakvezető kutyának?

Egy kutya fő feladata, hogy A pontból B pontba balesetmentesen átvezesse a látássérült gazdát. Ebbe beletartozik, hogy a kutya fel- és lelépőket jelez (lépcső, padka, útkereszteződés); akadályokat, embereket kerül ki a gazdájával; tudja a „jobbra”, „balra”, „megfordulás” jelentését; keres megállót, zebrát, ülőhelyet, lépcsőt, ajtót és elhelyezkedik járművön az ülés alá. Új rész a kiképzési programban a tárgyfeladás, például a póráz leejtésekor a kutya ezt feladja a gazdinak.

A vakvezető kutya ugyanakkor nem GPS, együttműködik a gazdájával és leginkább az ismert útvonalakon vezeti végig.

– Miben tudunk egy látássérült gazda-kutya párosnak segíteni az utcán?

Segítséget akkor tudunk nyújtani leginkább, ha valaki elakadt és úgy látjuk, nagyon figyel vagy keres valamit. Ekkor lépjünk oda hozzá, érintsük meg a jobb kezét, így tudja, hozzá beszélünk. A vakvezető kutya baloldalon van, emiatt soha ne a kutya felől közelítsünk a pároshoz, mert megzavarhatjuk a munkában. Ha segítséget kér a látássérült ember, kérdezzük meg, mit tehetünk érte. Amennyiben nem kér segítséget, nem kell megsértődni, lehet, hogy éppen vár valakire vagy csak fülel.

– Mit ne tegyünk semmiképpen, ha vakvezető kutya-gazda párossal találkozunk?

Sokszor szó nélkül segítenek a látássérülteknek, átrángatják őket a zebrán, hiába nem akarnak átmenni. Egyik kutyakiképző kolléganőmet feltették egy buszra is, pedig mondta, hogy ő nem vak.
Ami nagyon fontos, ne hívjuk a vakvezető kutyát magunkhoz, ne szólongassuk, mert elvonja a figyelmét. Soha ne próbáljuk etetni, se megsimogatni munka közben.

– Kinek van jogosultsága Magyarországon vakvezető kutyát képezni? Szükséges speciális képesítés/végzettség ehhez?

A vakvezető kutyák képzéséhez a gyakorlati háttér elengedhetetlen, tehát a kutyakiképzési rutin nagy előny. Ezen kívül két OKJ-s végzettség is szükséges ahhoz, hogy egy kiképző kutyát adhasson ki a neve alatt. Az egyik a habilitációs kutyakiképzői tanfolyam, a másik pedig a vakvezető kutyakiképzői végzettség. Ezek közül a habilitációs kutyakiképzői tanfolyam viszonylag gyakran indul, a vakvezető kutyakiképzői tanfolyam viszont ritkán, mert eléggé telített a szakma. Jelenleg összesen 3 vakvezető kutyaiskola működik az országban és ehhez a számhoz képest sok a szakember.

Kiképzőként kötetlen munkaidőben dolgozunk, együtt lakunk a „tanítvány” kutyákkal. Amikor befejeződik a kiképzés, a kliensnek (látássérült embernek) is mi adjuk át a kutyát és készítjük fel őket a közös munkára.

– Ki kaphat vakvezető kutyát?

Vakvezető kutyát nem csak vak emberek, hanem látássérültek is igényelhetnek. Ehhez első lépésként az Alapítványnál kell jelentkezniük. A legfontosabb kritérium, hogy olyan kutyát tudjunk találni az igénylőnek, aki habitusában a legjobban passzol hozzá. Emiatt nem jelentkezési sorrend szerint kerülnek a kiképzett kutyák a látássérültekhez vagy vak emberekhez, hanem a köztük lévő összhang szerint.

– Milyen kutyák alkalmasak vakvezetőnek?

Az Alapítvány 95%-ban csak labrador retrieverekkel foglalkozik, nagyon ritkán fordul csak elő golden retriever és németjuhász.

– Melyek azok a kritériumok, amiknek meg kell felelniük a kiválasztott kutyáknak?

Először egészségügyi  – többek között könyök és csípőizületi diszplázia – szűréseken besznek részt, valamint szemszűréseken is, hiszen létezik például a PRA betegség, ami vakságot okoz. Vannak genetikailag örökölhető betegségek, így célunk ezeket is kiszűrni. Amelyik kutyánál diszpláziát vagy szembetegséget állapítanak meg, nem kerül be a kiképzési programba, hanem befogadó családot keresünk nekik.

Ha az említett betegségektől mentes a kutya, még az idegrendszerét is teszteljük: nem lehet sem túl agresszív, sem túl félénk. Amennyiben valamilyen problémát mutat a viselkedésében, megnézzük mennyire oldható ki a kutya adott helyzetekben. Ilyen szituáció alatt gondolok például a lifttől való félelemre. Megnézzük a probléma mennyire javítható gyakorlásokkal, oldódik-e a kutya vagy csak egyre frusztráltabb lesz. Amennyiben nem oldható a kutya gyakorlásokkal sem, kikerül a kiképzési programból, hiszen nem alkalmas vakvezetőnek. Általában ez az első két kiképzési hónapban eldől.

A kiképzett kutyák nem lehetnek agresszívak emberrel és más kutyával szemben, de túl barátságosak sem, mert abban az esetben könnyű elvonni a figyelmüket a munkáról. Nem előnyös továbbá, ha nagyon erős a zsákmányszerző ösztönük.

– Hogyan történik a kutyák kiválasztása, akikből később esetleg vakvezető lehet?

A kutyák kiválasztása nem kölyökkorban történik, hanem később. Két hónapos koruktól 1-1,5 éves korukig nevelési programban vesznek részt, önkéntes családoknál laknak. Az Alapítvány meghatározza, milyen kritériumokat kell a kutyákkal teljesíteni és havonta egy alkalommal találkozunk is velük személyesen. Megnézzük a találkozókon, hol tart a kutya a fejlődésben, milyen problémák merültek fel esetleg és segítünk a megoldásban. Van kölyöknevelő koordinátorunk is, ő jár a családokhoz nevelési tanácsokat adni. 1 éves kor után a kutyák kikerülnek kiképzőkhöz, ahol eldől, alkalmasak-e vakvezető munkára.

– Hogyan kerülnek a látássérült vagy vak gazdákhoz a kutyák?

Általánosságban 6-8 hónapig tart a vakvezető kutyák képzése, miután elkerültek a nevelő családjuktól. Az első 3 hónap után a kiképző meg tudja ítélni elég pontosan, milyen gazdához adná a kutyát. Ezután elkezdődik a keresési folyamat a várólistán szereplő látássérült vagy vak gazdik közül. A leginkább alkalmasnak látszó gazdákhoz elmegy a kiképző az állattal, hogy megnézze a gazda-kutya összhangot (mennyire szimpatikusak egymásnak, hogyan illik össze a habitusuk). A legalkalmasabb gazdát kiválasztjuk és elkezdünk átfedésben dolgozni vele.

A folyamat végén a kiképzőnek le kell tennie a kutyával egy vizsgát, amely alatt bekötött szemmel közlekedik egy ismert útvonalon. A sikeres vizsgát követően kezdünk el teljes méretékben a klienssel (gazda) dolgozni. Először itt is a vakvezető munkát gyakoroljuk, majd otthagyjuk a kutyát egyre többször az új helyen. Ha minden rendben zajlik, elkezdjük őket a vizsgára felkészíteni.

– Hogyan épül fel a vakvezető kutya – gazda páros vizsgája?

A vizsga 3 útvonalat tartalmaz, egyenként körülbelül 40 perceseket. Mindegyik útvonal különböző közlekedési elemekből áll: megtalálni a zebrát, embereket kikerülni, megállót megtalálni, utazás tömegközlekedésen, közlekedés plázákban. Minden olyan szituáció felmerül, amivel egy vak ember találkozhat. A vizsgára 2-6 hónap felkészülési idő szükséges, ami alatt folyamatosan segítjük őket.

– A vakvezető kutyáknak is eljön egyszer a nyugdíj ideje. Mi történik velük ezután?

Ez az egészségügyi állapottól függ, ami nagyon változó lehet. A gazda szokta már látni, hogy a kutya megváltozik, nehezen kel fel vagy nem úgy dolgozik vele együtt. Ekkor szól az Alapítványnak – mivel a kutya végig a mi tulajdonunkban marad, csak szerződést kötünk a gazdával – és kimegyünk megnézni. Ha úgy ítéljük meg, eljött a nyugdíjazás ideje, megbeszéljük a gazdával a továbbiakat. Az Alapítványnak biztosítania kell a látássérült embernek másik, aktívan dolgozó kutyát, így joggal merül fel a kérdés, hogy öreg társukat meg tudják-e tartani. Ha lehetőségük van, mindig megtartják az idős állatot. Amennyiben erre nincs módjuk, keresünk befogadó családot a nyugdíjas kutyák számára.

Köszönet az interjúért Farkas Darinkának és Morzének, valamint további jó munkát, eredményes vizsgát kívánunk!

(Képek: Jóvári Krisztina)