hirdetés

Tudósok szerint a kutyák segíthetnek az emberi demencia kutatásában

László Enikő, 2021. augusztus 27 - Forrás: MTI

A kutyák segíthetnek az emberi demencia kutatásában. Az emberhez hasonlóan náluk is összefügg az elbutulás a béta-amiloid peptid nevű anyag agyi felhalmozódásával. Az ELTE Etológia Tanszéke tájékoztatta új kutatási eredményeiről pénteken az MTI-t.

hirdetés

Az ELTE Etológia Tanszék Szenior Családi Kutya Programjának az amerikai Dog Aging Projecttel közösen elért új kutatási eredményei a GeroScience szaklap friss számában jelentek meg.

A kutyademencia jól modellezi az emberi demenciát

Magyar és amerikai kutatók szerint minél több jelét mutatja egy kutya a kognitív hanyatlásnak, annál magasabb az agyában az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó béta-amiloid 42 nevű peptid (Abeta-42) szintje. A vizsgálat alátámasztja, hogy a kutyademencia jól modellezi az emberi demencia számos kulcsfontosságú elemét. A kutyák osztoznak a környezetükön az emberrel. Hasonló kockázati tényezők hatnak rájuk, genetikailag változatosak és akár tízszer gyorsabban megöregednek, mint az ember. A kutyák egy részénél idős korban spontán demencia alakul ki.

„Arra voltunk kíváncsiak, hogy az Abeta-42 szintje kapcsolatban van-e a kutya kognitív állapotával és életkorával. Laboratóriumunk Martin Darvassal együttműködve kifejlesztett egy új vizsgálatot az Abeta-42 mérésére az agyban, valamint az agy-gerincvelői folyadékban. De kezdetben nem jutottunk elegendő állati mintához” – idézi a tájékoztató Matt Kaeberleint, az amerikai Dog Aging Project egyik alapítóját.

Ekkor fordultak az amerikai kutatók Kubinyi Enikő etológushoz. Az ELTE kutatója 2017-ben Czeibert Kálmán állatorvossal és Sára Sándor genetikussal hozta létre a Kutya Agy- és Szövetbankot az Etológia Tanszéken.

Ez a rendszer lehetővé tette, hogy az amerikai-magyar kutatócsoport összefüggésbe hozza a szövettani és molekuláris adatokat a viselkedési jellemzőkkel. Ennek eredményeként mindhárom vizsgált agyi régióban (prefrontális kéreg, temporális kéreg, hippokampusz/entorhinális kéreg) jelentős összefüggést találtak az Abeta-42 és az életkor között. Tehát minél idősebb volt az állat, annál magasabb volt az agyában a peptid szintje.

Hasonlít agyuk a miénkhez?

A demencia mértékével is összefüggött az agy Abeta-42 szintje. A kognitív károsodás és az Abeta-42-szint közötti kapcsolat arra utal, hogy az emberekéhez hasonló mechanizmus áll a kognitív hanyatlás hátterében a kutyákban is.

A kutyaagy Abeta-42 szintje és a kognitív pontszámok közötti összefüggés megerősíti, hogy a gazdájukkal élő ebek jól modellezik azt a genetikai és környezeti sokféleséget, ami fontos szerepet játszhat egyes betegségek kialakulásában. Ezt azonban laboratóriumi környezetben lehetetlen vizsgálni.

A jövőben érdemes lesz a kutyákat is bevonni az Alzheimer-kór megelőzését és kezelését célzó vizsgálatokba. Ezek a kutatások nemcsak az emberek gyógyítását segíthetik, hanem hozzájárulhatnak a kutyák egészséges élettartamának növeléséhez is – olvasható az Etológiai Tanszék közleményében.

(Képek: Getty Images Hungary)

hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon