hirdetés

Mi zajlik a kutyák agyában, miközben beszélünk hozzájuk? Az ELTE legfrissebb kutatása választ ad a kérdésre

László Enikő, 2020. augusztus 3

Négylábú társaink köztudottan figyelnek ránk, amikor kommunikálunk velük, magyar kutatók most azt is kiderítették, hogy a kutyák agya – az emberekéhez hasonlóan – hierarchikusan dolgozza fel a beszédet.

hirdetés

Az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport, az ELTE Természettudományi Kar Etológia Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológia Kutatócsoport munkatársai kutyák funkcionális MRI vizsgálata során ugyanis felfedezték, hogy az intonációt alacsonyabb, az ismert szavakat magasabb szinteken érzékeli a kutyaagy, ami fontos párhuzam az ember beszédfeldolgozási mechanizmusaival. Az alábbiakban közölt kutatás a Nature lapcsalád Scientific Reports folyóiratában jelent meg augusztus 3-án.

Golden retriever az fMRI asztalon. / Fotó: Kubinyi Enikő

Számít a hangsúly

A kutyáknak számít, hogy milyen szavakat használunk és az is, hogy milyen hangsúllyal, azaz intonációval mondjuk azokat. A legtöbb kutya képes például leülni az ‘ül’ parancsszóra. Ehhez hasonlóan, ha magas hangon dicsérjük őket, valószínűleg felismerik a pozitív töltetet. Ugyanakkor nagyon keveset tudunk arról, mi zajlik az agyukban, mikor beszélünk hozzájuk.

Fotó: Kubinyi Enikő

„A kutyaagy és az emberi agy beszédfeldolgozásában tapasztalható hasonlóságok és különbségek megértése azért fontos, mert segít megérteni, hogy milyen lépések vezethettek a beszéd kialakulásáig az evolúció során. Korábban kimutattuk, hogy a kutyák agya szintén elkülönítve dolgozza fel az intonációt és a szójelentést. De vajon a hierarchia is hasonló? Ennek kiderítésére ebben az új kísérletben egy speciális technikát alkalmaztunk: megmértük, hogy a kutyák agyi aktivitása milyen mértékben csökken ismételten hallott ingerekre. A mérés során időnként a szavakat, időnként az intonációt ismételtük meg a kutyáknak. Ha egy agyterület aktivitása egy inger ismétlésére jelentősen csökken, akkor az szerepet játszik annak feldolgozásában” – mondja Gábor Anna, az MTA-ELTE Lendület Neuretológiai Kutatócsoport kutatója, a cikk első szerzője.

Fotó: Kubinyi Enikő

Hasonlóság az emberrel

A kísérlet eredményei alapján a kutyák agya, csakúgy mint az embereké, hierarchikusan dolgozza fel a beszédet: az intonációt alacsonyabb szinteken (főleg kéreg alatti területeken), míg az ismert szavakat magasabb szinteken (hallókérgi területeken). A vizsgálat arra is rámutatott, hogy érdekes módon az idősebb kutyák kevésbé különböztetik meg az ismert és ismeretlen szavakat.

Fotó: Kubinyi Enikő

„Bár az emberi agy sok szempontból egyedi módon dolgozza fel a beszédet, ez a kutatás izgalmas hasonlóságokat tárt fel az ember és egy beszédképtelen faj között. Ez a hasonlóság azonban mégsem feltétlenül azt jelenti, hogy a hierarchia a beszéd feldolgozására alakult ki” – mondja Andics Attila, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője. „Sokkal valószínűbb, hogy a szójelentés és intonáció feldolgozását kísérő hierarchia talán egy általánosabb, nem csak a beszédre jellemző feldolgozási elvet mutat.

Fotó: Kubinyi Enikő

Az egyszerűbb, érzelmeket kiváltó jelzések, mint az érzelmi intonáció tipikusan alacsonyabb szinteken, míg a komplexebb, tanult jelzések, mint a szójelentés magasabb szinteken kerülnek feldolgozásra számos fajban. A jelen eredmények inkább arra világítanak rá, hogy az emberek beszédfeldolgozása is ezt az alapvetőbb, általánosabb hierarchiát követi” – magyarázza a kutató.

Az alábbi videó bemutatja a beszédfeldolgozási hierarchiát a kutyák agyában:

A kutatás, amely a Magyar Tudományos Akadémia (Lendület Program, Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Program), az Európai Kutatási Tanács, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával készült, a Scientific Reports folyóiratban jelenik meg augusztus 3-án, “Multilevel fMRI adaptation for spoken word processing in the awake dog brain” címmel.

Szerzők: Gábor Anna, Gácsi Márta, Szabó Dóra, Miklósi Ádám, Kubinyi Enikő, Andics Attila

(Képek: Kubinyi Enikő, Forrás: ELTE)

hirdetés
További cikkeink

Keresés az oldalon