Kutyapszichológiai kisokos: ők is lehetnek depressziósak vagy kényszerbetegek
Buzgó Csilla
2021. március 16
Buzgó Csilla
2021. március 16
A kutatások alapján az emberi és a kutyaagy feltűnő hasonlóságokat mutat, kiváltképp az érzelmek területén. A különbség csak az, hogy az ebek a saját nyelvükön próbálják problémáikat közvetíteni felénk, az üzenetek értelmezése pedig sokszor kihívások elé állítja a gazdit.
Sajnos sokszor úgy állunk hozzá a kutyák szokatlan viselkedéséhez, hogy amíg azokkal nem veszélyezteti önmagát vagy a környezetét, addig szőnyeg alá söpörjük a problémát. Ez nagy hiba, ugyanis az ebek is komplex mentális-érzelmi világgal rendelkeznek, melynek harmóniájához néha szükség van szakszerű korrekciókra.
A kutyusok többnyire az alábbi pszichológiai zavaroktól szenvedhetnek.
A kutya ösztöneiből és az elmúlt több ezer éves kapcsolatból kifolyólag rendkívül erősen kötődik az emberhez. Ez természetesen megható és pozitív dolog, de amikor ez a beidegződés mániássá válik, az eb elkezdhet rombolni, megrág mindent, a lakásba piszkít, és szüntelenül nyüszít fájdalmában.
A tapasztalat azt mutatja, hogy ez a viselkedés megszüntethető a kutya-gazdi kapcsolat harmonizálása által. Engedelmességi, ügyességi tréningre van szükség, mely növeli az állat önbizalmát és tartását. Így nem lesz szüksége arra, hogy bepánikoljon minden egyes alkalommal, mikor magára hagyják.
Azok a kutyák, akiknek rossz tapasztalatuk van a sok kutyát vagy embert magába foglaló társaságokkal kapcsolatban, vagy épp annyira magukra voltak utalva, hogy teljesen antiszociálissá váltak, szoronghatnak többedmagukkal. Ilyenkor a társakhoz, emberekhez való fokozatos szoktatás és a bőséges jutalmazás segíthet.
Mindig csak annyi időt tölts el ezzel a gyakorlattal, amennyi még nem terheli le teljesen a kedvencedet, különben negatív élményként fogja fel, és még inkább bezárkózik.
Ehhez nem szükséges előzetes megrázó élmény, a legtöbb kutya sajnos nem képes tolerálni azokat a fülsiketítő zajokat, amik az emberi társadalom rendszeres velejáróiként keserítik meg az életüket. Legyen az sziréna, tűzijáték, petárda vagy hangos zene, nagyon kevés eb rendelkezik olyan kiegyensúlyozott idegekkel, hogy a füle botját sem mozgatja ezek hallatán.
Sokan ilyenkor a gyógyszerekhez, jobbik esetben a természetes nyugtató termékekhez nyúlnak, hogy megkönnyítsék a nehéz pillanatokat kutyusuk számára.
Az ingerszegény környezet, a bántalmazás, a magány és a gazdi érzelmileg passzív viselkedése előidézheti ezt az emberek számára is jól ismert mentális betegséget. Csak az nem látja, hogy a kutya ettől szenved, aki nem akarja. Feltűnőek lehetnek az alábbi jelek:
Jó hír, hogy a kutya depressziója az emberénél sokkal könnyebben kezelhető, a legtöbb eb ugyanis úgy szívja magába a jó bánásmódot, mint a szivacs. Gyorsan reagálnak a gyógyulásuk érdekében eszközölt változtatásokra, melyek a legtöbb esetben csak egy kis plusz odafigyelést igényelnek.
Amikor az eb ilyesfajta viselkedést tanúsít, általában tárgyakra vagy bizonyos tevékenységekre, testrészekre irányuló, ismétlődő, látszólag értelmetlen cselekvéssorozatokat végez. A farkát kergeti, állandóan ás, ugatja a semmit, kényszeresen nyalogatja magát. Gyakorta az öncsonkításig fajul ez a zavar, melynek hátterében a figyelemhiány és az unalom áll.
A különböző fóbiák szinte mindig valamilyen negatív élményhez kapcsolódnak, amit a kutya az adott jelenséghez köt. A rettegés tárgya lehet egy ruhadarab, tárgy, hanghatás, egy másik állat, embertípus (pl. gyerekek), tehát bármi, amiről az eb a félelemre vagy a fájdalomra asszociál.
Ezt deszenzitizációval, azaz fokozatos szoktatással, érzéketlenítéssel lehet kezelni. A cél, hogy a kutyus elméjében váltson a kapcsoló, és többé már ne baljós jelként tekintsen a kiváltó okra.
(Képek: Getty Images Hungary)
Kövess minket!
Kapcsolódó cikkek