hirdetés

Mit tehetsz, ha valaki szörnyen bánik a kutyájával? Dr. Kajó Cecília jogász válaszol

Buzgó Csilla

2020. október 30

Vérlázító, amikor azt látod, hogy egy állat szenved, és tehetetlennek érzed magad, mert azt gondolod, a hatóságok csak legyintenének, ha panaszt tennél. Szerencsére azonban számos megoldás létezik erre a gyakran elbagatellizált problémára.

hirdetés

Az elmúlt évtizedek során rengeteget fejlődött hazánk állattartási kultúrája, és az állatvédelmi egyesületek tevékenysége is szervezettebbé vált. A nagylelkű támogatások és a technológiai innováció valódi eredményeket érnek el.

Sajnos azonban még manapság is rengeteg olyan esetbe botlik a lelkiismeretes állatbarát, melyek mellett lehetetlenség szó vagy tett nélkül elmenni. Ugyanakkor nem is olyan könyű megállapítani, a jog szerint mi számít állatkínzásnak és mi nem. Vegyük csak ezt át!

Mi számít jogilag állatkínzásnak?

A cikk megírásakor hatályos jogszabályok szerint

244. § (1) Aki
a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
b) gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás
a) az állatnak különös szenvedést okoz, vagy
b) több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.

Nem egyszerű a bizonyítás

Sajnos a különböző szituációk megítélése jelenleg is igen vitatott. Például nehéz elképzelni, hogy szankcionálnák egy olyan gazdi viselkedését, aki rendszeresen egészségtelen és túlzott mennyiségű étellel tömi kutyáját, pedig ez még viszonylag rövid távon is feltűnő állapotromlást okozhat a háziállatnál.

Bonyolult lehet rábizonyítani valakire az elektromos nyakörv szakszerűtlen és ártalmas használatát, hiszen egy videofelvételen ez nem feltétlenül látszik, másrészt a hatóságok kiérkezésekor már rég egy kukában pihenhet a tulajdonos által kidobott szerkezet.

Az állatbarátok jogait és a kritikus szituációkat érintő kérdésekre Dr. Kajó Cecília, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegély-szolgálat Egyesület titkára válaszolt.

Mit tehetsz, ha épp tetten éred az állatot bántalmazó egyént?

„Mindenképpen érdemes a rosszul tartott állatról fotót és/vagy videót készíteni, ezzel elkerülhető az „egy állítás, egy tagadás-dilemma” a hatóság részéről, és jóval objektívebb mérlegelésre ad lehetőséget egy felvétel, mint egy tanúnyilatkozat. Ne legyenek illúzióink, az állattartó mindig menteni próbálja magát a felelősség alól, a hatóságnak pedig nehéz dolga van, amikor ki kell derítenie az igazságot.

A fotón vagy videón törekedj az állatról készített felvételek mellett megörökíteni a tartási helyét is tágabb perspektívából: van-e előtte víz, van-e etetőtálja, látsz-e benne valamit, kikötött állatnál van-e jellegzetes kijárt földterület. Bármilyen részletnek jelentősége lehet a későbbiek folyamán.

Kimentheted a helytelenül tartott állatot a tulajdonos kertjéből vagy lakásából?

Fontos tudni, hogy magánterületre belépni, ott intézkedni, az állattartót nyilatkoztatni csak közigazgatási hatóságnak vagy rendőrségnek van lehetősége. Állatvédő szervezet vagy magánszemély megkérheti az állattartót az együttműködésre, felajánlhatja segítségét állatorvosi ellátás biztosításával, tápadománnyal, kutyaház szerzésével, stb. Ám intézkedni, vagy ahogyan sok állatvédő szervezet oldalán olvashatjuk még ma is, „kobozni” törvényes lehetősége nincsen.

Attól függően, hogy honnan és hogyan tűnik el egy állat, a mentésnek sajnos lehetnek büntetőjogi és polgári jogi következményei. Vagyis a legjobb szándék mellett is „lophat” valaki kutyát, illetve követhet el magánlaksértést, vagy annak polgári jogi megfelelőjét: birtokháborítást. Ezzel természetesen nem azt akarom kifejezni, hogy nyugodj bele, ha az állattartó nem együttműködő! Kérdezz rá folyamatosan a hatóságok munkájára, ha kell, az eljárás alatt többször is, hogy hol tartanak, hogy áll az ügy, miben tudsz segíteni esetleg! Ám a saját érdekedben és a jövőben mentendő állatok miatt is vigyázz magadra, ne keveredj önbíráskodásba!

Megőrizheted-e az anonimitásodat bejelentés esetén?

Büntetőeljárásban kérhető az adatok teljes zártan kezelése, vagyis a bejelentő neve sem fog kiderülni. Közigazgatási eljárásban – tehát pl. jegyző előtt vagy kormányhivatalban – a név kivételével a többi személyes adat zártan kezelése kérhető.

Teljesen tolerálható, ha valaki bosszútól tart “cserébe” a bejelentésért: felborított vagy ellopott kukák, összekarcolt autók, kertbe dobott szemét, éjszakai felcsöngetések… Sajnos széles a repertoár, amivel a felháborodott állattartó “törleszthet”.

Ne menj el egyetlen állat szenvedése mellett sem! Ilyen esetben kérd állatvédő szervezet segítségét, hogy ők tegyenek bejelentést! Ez azért is jó ötlet, mert az állatvédelmi törvény deklaráltan ügyfélnek ismeri el a bejelentő civil szervezetet. Tehát mint ügyfél betekinthet az ügy irataiba, nyilatkozatot tehet, és ami fontos, joga van ahhoz, hogy a döntésből kivegye a részét, és ha az nem tetszik neki, mert túl enyhe, vagy el is maradt a felelősségre vonás, akkor jogorvoslattal élhet ellene.

Éles helyzetben az állatmentőkhöz vagy a hatóságokhoz érdemes fordulni?

Véleményem szerint a hatóságok és a civil szervezetek csak szoros együttműködésben tudják megvalósítani az igazán hatékony intézkedéseket. A hatóságnak megvan a maga törvényes kényszerítő eszköztára, szankciós lehetőségei. A civil szervezetek ezt az adományokból, illetve az 1%-ból kiegészíthetik, valamint az állat valódi sorsát elrendezhetik. Elvihetik állatorvoshoz, kezeltethetik, és ha az eljárás végén úgy alakul, új gazdához adhatják.

A hatósági felelősségre vonásnak és az állat sorsának gyakorlati megjavításának kéz a kézben kell járnia minden településen az országban. Erre szerencsére léteznek nagyon jó példák, de akadnak – akár a fővárosban is – olyan hatóságok, amelyeknél hónapokat kell várni, hogy egy-egy bejelentésre választ adjanak.

Fontos, hogy az állatkínzásnak jogi szempontból két kategóriája van: az enyhébb, amelyet jellemzően rossz, hibás, hiányos tartásként definiálunk, és ahol a közigazgatási szervek járnak el (jegyző illetve a járási hivatal vagy kormányhivatal illetve a NÉBIH), illetve a bűncselekményi fokozat. Ez olyan cselekményeket vagy mulasztásokat takar, amelyek maradandó egészségkárosodást vagy pusztulást is okozhatnak. Akár az enyhébb, akár a súlyosabb fokozatot tapasztalod, mindig célszerű egyszerre hatóságot és civil szervezetet is értesíteni az előbb levezetett kettős funkciójuk miatt.

Ha úgy ítéled meg, hogy súlyos bűncselekmény történt, akkor az állat érdekében a legjobb tanácsom az, hogy légy kitartó, akár erőszakos, ha kell, és addig ne engedd el az ügyet, amíg a rendőrség részéről nem történik intézkedés!

Dr. Kajó Cecília igazgatásszervező, jogász, 25 éve dolgozik közigazgatásban. Szakterülete a közigazgatási jogon belül elsősorban a birtokvédelem, állatvédelem és a hatósági eljárásjog.

Több évig dolgozott állatvédelmi hatósági feladatkörben, ahol minél több állatvédő szervezetet próbált megismerni és velük jó kapcsolatot kialakítani, hogy ne csak az állattartó szankcionálása és a papírmunka történjen meg, hanem az állatok sorsának gyakorlati megváltoztatására is sor kerülhessen.

A Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület titkáraként tanácsot elsősorban állatkínzással, valamint birtokvédelmi-szomszédjogi jogvitákkal kapcsolatban tud adni.

(Képek: Getty Images Hungary)

a jogász válaszol állatkínzás állatkínzás bejelentése állatkínzás törvény jogszabályok

Kapcsolódó cikkek

További cikkeink