hirdetés

A szaporítás lehetséges lépcsőfokai: Dr. Kajó Cecília jogász írása

Dr. Kajó Cecília, 2022. november 23 - Képek: Getty Images Hungary

A jó gazda gondosságát teljesítő szaporítás nem tilalmazott, bár nyilván ennyi kóborállat és menhelyi-gyepis állat mellett nem kívánatos jelenség.

hirdetés

A jó gazda gondosságát nem teljesítő, 10 egyedszám alatti szaporítás közigazgatási jogi megítélésű állatkínzás fogalom, eljárást jellemzően a jegyző előtt indíthatunk a felszámolása érdekében.

Öröklődő betegségű állat szaporítása

Ugyancsak közigazgatási jogi megítélésű állatkínzás miatt vonható felelősségre az öröklődő betegségben szenvedő állat szaporítása (így ezzel is a jegyzőhöz fordulhatunk, ahol biztos, hogy igazságügyi szakértő kirendelésére van szükség). A jó gazda gondosságát nem teljesítő, 10 egyedszám fölötti szaporítás büntetőjogi megítélésű állatkínzás fogalom (itt feljelentést a rendőrségen tegyünk).

Az öröklődő betegségben szenvedő állat szaporításának puszta tényén túl, amennyiben az így létrehozott utódok maradandó egészségkárosodásban szenvednek vagy elpusztulnak, az már büntetőjogi megítélésű kérdés (így feljelentést szintén a rendőrségen tehetünk, de jelezhetjük, hogy kommunikálniuk szükséges a települési jegyzővel is).

Érdekes, hogy a büntetőjogi állatkínzás bűncselekmény előkészületi vagy kísérleti szakasza lehet-e, ha örökletes betegségben szenvedő „tenyészállatokat” előkészítünk pároztatásra vagy más ezt elősegítő intézkedéseket teszünk? Bírósági joggyakorlat a témában nincsen, pusztán jogi elemzéssel eljuthatunk oda, hogy alkalmas lehet előkészületre vagy kísérletre.

Mit is takar ez pontosan?

Mindenképpen szót kell ejteni az „öröklődő betegségben szenvedő” definícióról: ha szenved tőle az állat, ott nagy valószínűséggel olyan súlyos betegségről van szó, amelynek következményeként már utódokat világra hozni is képtelen. De persze ez is szakértői kérdés.

Helyesebb lett volna az öröklődő betegséggel „terhelt” fogalom használata, hiszen a szenvedés a tenyészállat életminőségének jellemzője. De a tilalmazni kívánt tevékenység a jogalkotói akarat szerint az a típusú szaporítás volt, ahol a következménytől az utód szenved. A tudottan ilyen egyed továbbszaporítása tehát eleve tilalmazott. Objektív alapon már a szaporításba vonás is közigazgatási szankciót alapoz meg. De a genetika komoly tudomány, az utódokra nem feltétlenül lesz hatása, és így büntetőjogi következménye a szaporításnak.

Vagyis az örökletes betegségben szenvedő szülőpár kölykeinek az életminőségüket befolyásoló örökölt betegség egészségügyi státusza alapján lehet többfajta jogi következménye is a szaporításnak.

Ki állapítja meg?

Mint korábban említettem, ennek az okfejtésnek a kibontása feltétlenül igazságügyi szakértői kérdés, a jogalkalmazó nem ért hozzá. A büntetőjogi és közigazgatási jogi állatkínzás-fogalom között alapvetően az a különbség, hogy utóbbiból kimaradt a pusztulás okozása. Vagyis ha az állatkínzás pusztulást okoz, vagy alkalmas a cselekmény annak okozására, a büntetőjog ultima ratio erejénél fogva csap le.

A közigazgatási jogi állatkínzás-fogalom ilyen értelemben tehát az enyhébb megítélésű cselekmények szankcionálására jött létre. Vagyis vagy megjavítható hibákkal kapcsolatos cselekményekre vagy olyanokra, melyeknek a hatását már nem tudjuk visszafordítani, de mégsem olyan végzetes következmények, mint a büntetőjogi tényállásban írottak.

A szaporítással elkövetett állatkínzás a Btk.-ban tehát a maradandó egészségkárosodás vagy pusztulás okozására alkalmas, jó gazda gondosságát nélkülöző szaporítás. Itt a genetikai terheltség mintegy előkérdés, hiszen a jó gazda gondossága jogi fogalmának szakmai tartalmát kell kitölteni elsődlegesen, és az állatkínzást megvalósító éheztetést, szomjaztatást, extrém tartási körülményeket stb., kell értékelnie a jogalkalmazónak úgy, hogy lebontja a jó gazda gondosságának jogi fogalmát elemenként (fajra, fajtára jellemző etológiai, biológiai sajátosságok, stb.).

A szaporítással elkövetett állatkínzás az állatvédelmi törvényben pedig azt jelenti, hogy tilalmazott az örökletes betegségben szenvedő egyedek szaporítása. Pont ennyi és nem több, további feltárást nem igényel az ügy, de szakértő bevonását bizonyosan, hogy valóságosan fennáll-e az örökletes betegségben szenvedés.

Dr. Kajó Cecília, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegély-szolgálat Egyesület titkára

Dr. Kajó Cecília igazgatásszervező, jogász, 25 éve dolgozik közigazgatásban. Szakterülete a közigazgatási jogon belül elsősorban a birtokvédelem, állatvédelem és a hatósági eljárásjog.

Több évig dolgozott állatvédelmi hatósági feladatkörben, ahol minél több állatvédő szervezetet próbált megismerni és velük jó kapcsolatot kialakítani, hogy ne csak az állattartó szankcionálása és a papírmunka történjen meg, hanem az állatok sorsának gyakorlati megváltoztatására is sor kerülhessen.

A Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület titkáraként tanácsot elsősorban állatkínzással, valamint birtokvédelmi-szomszédjogi jogvitákkal kapcsolatban tud adni.

Kövess minket a közösségi oldalainkon is!
hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon