hirdetés

„Nem tudtam eldönteni, él-e még az állat”: Dr. Kajó Cecília jogász a jó gazda gondosságáról

László Enikő, 2022. március 18 - Forrás: Dr. Kajó Cecília /Képek: Getty Images Hungary

A jó gazda gondossága egy jogi fogalom, amit manapság egyre gyakrabban hallani. Dr. Kajó Cecília jogász írásában kifejti, mit is jelent ennek szakmai tartalommal való kitöltése.

hirdetés

„A jó gazda gondossága jogi fogalmának szakmai tartalommal való kitöltése számomra, mint állatvédelmi hatósági hatáskört gyakorló jogalkalmazónak sokszor a kezdő ponttól nehézkes. Mi az az állat, amit látunk magunk előtt? Manapság már sokaknak elérhetővé vált mindenféle egzotikus állat megvásárlási lehetősége. Ha jogászként, igazgatásszervezőként egy hatósági eljárás során végig akarunk menni a jó gazda gondosságának fogalmi összetevőin (fajra, fajtára, egyedre lebontott biológiai-etológiai sajátosságok és az ezekből adódó tartási követelmények összessége), ha van bennünk elég kitartás, akkor biztos össze tudjuk szedni azokat az ismereteket, követelményeket és elvárásokat, amelyek az adott állat tartásához tapadnak (netről, szakirodalomból, hozzáértők megkérdezésével stb.).

Milyen állatról van szó?

Magam is jártam nem egyszer olyan helyszínen, ahol a kezdő lépcsőnél akadtam el, és még szóba sem jöhetett az állatról való tudnivalókhoz az anyaggyűjtés. Fogalmam nem volt ugyanis, mit látok voltaképpen. Melyik az állat eleje vagy hátulja. Él-e az az állat vagy éppen mozdulatlanul emészt vagy csak az üres levedlett bőrét nézegetem (hüllők-ízeltlábúak-kétéltűek esetén). Vagy a röpdében százfelé repkedő madarak közül például melyik milyen papagájfaj lehet. Van-e köztük CITES-köteles faj? Saját gyakorlatomra hivatkozva mondhatom, hogy a jó gazda gondossága jogi fogalmának szakmai tartalommal való kitöltéséhez nem, de az egyedek pontos beazonosításához már sokszor kértem segítséget hozzáértőktől. Szakértőt is rendeltem már ki korábban hüllők kapcsán (ahol aztán végül az eljárás végén az illegális tartás miatt gazdagítottuk is az állatkert állományát néhány példánnyal).

Elképzelés vs valóság

Ha már viszont megtörtént a beazonosítás, és az ismeretek is rendelkezésre állnak atekintetben, hogy mire is van annak az állatnak szüksége, összecsap az elmélet a gyakorlattal, az elképzelés a valósággal, amire egy papagájmentő szervezet jogesetét hoztam most példaként.

Az állatvédő szervezet bejelentést tett egy megyei kormányhivatalnál. Tudomásuk szerint hosszú évek óta magányosan, kisméretű kalitkában tartanak egy szállodában egy zöldszárnyú arapapagájt a vendégek szórakoztatására. Magának az állatnak az azonosításával itt semmi gond nem volt, mivel az alapítvány önkéntesei maguk is évek óta tartanak sokfajta madarat. Sok-sok továbbképzésen vettek részt, napi kapcsolatot tartanak külföldi madármentőkkel, elismert madárspecialista állatorvos szaktekintélyekkel.

Ha egyszerű netes kereséssel megnézzük, hogy milyen állat is ez a zöldszárnyú ara, akkor azt találjuk, hogy akár hosszú évtizedekig élő, nagy családi csapatokban az egész napot élelemkereséssel elfoglaló, intelligens, értelmes madarak, gyönyörű tollruhával és impozáns testmérettel (a faroktollak nélkül 90-100 cm hosszú, testsúlya nagyjából 1 kg körül van). Bármelyik papagájfajról is beszélünk, fontos leszögezni, hogy ők nem háziasított madarak. Biológiailag és jogilag is vadállatnak minősülnek.

A kapott tájékoztatás szerint a kormányhivatal munkatársai megvizsgálták a tartási körülményeket. Azt tapasztalták, hogy a kalitkában a madár gond nélkül ki tudja nyújtani a szárnyát. Az elmondás szerint korábban próbálták párral tartani, de a madár elmarta maga mellől a fajtársát. Az állat ránézésre vidámnak, jókedélyűnek látszik. A dolgozók szerint nagyon szereti a vendégeket, folyamatosan kommunikál velük, a kalitka rácsain ügyesen mászkál. A nyilatkozat szerint minden este kiengedik repkedni (emlékezzünk: „ügyesen mászkál” – a magam részéről kétlem, hogy az állat röpképes, ezt nem is ellenőrizték). A nagyobb tartási hely kialakítása folyamatban van (a madár elvileg húsz év körüli példány). A tapasztaltak alapján végül a kormányhivatal nem tartotta indokoltnak kiemelni a jelen tartási helyről a madarat, tartási hibát nem állapított meg.

Vadállatok négy fal között

Most akkor vessük össze, mit olvastunk a fajnak a vadon élő példányairól. Hogyan és mivel töltik napjaikat? Mekkora méretű csapatokban? Ehhez képest egy húsz éve fogságban élő magányos madár tartása mennyiben merítheti ki a jó gazda gondosságát? A jó gazda gondosságának követelménye az, amit oly sokan a mindennapokban megszegünk. Állatok tömegei azok, akik nem kerülnek sohasem hatóság, sem állatvédő civil szervezet látókörébe. Divatfajták, egzotikus hüllők-ízeltlábúak-kétéltűek, akik az elégtelen tartási körülmények miatt hamar elhullanak és pótlásra kerülnek. Papagájok és egyéb díszmadarak, akik éveket vagy akár évtizedeket töltenek egy helyben ücsörögve egy kalitkában. Rágcsálók, amelyeket fajfüggetlen módon egymás mellett tartanak, így stresszelve egymást és még sorolhatnám.

A szálloda állattartási példáján keresztül nézzünk most egy kicsit magunkba, és nézzünk körül magunknál. Mi vajon minden szükséges tartási körülményt megteremtünk kis kedvenceinknek, amely az ő fajukból, fajtájukból, etológiai-biológiai sajátosságaikból következik?

Van még hova fejlődni a kutyatartás terén is

Kutyás jogesetünket egy másik állatvédő egyesületnek köszönhetjük, akik bejelentést tettek a jegyzőnél egy állandóan láncon tartott, hordóban élő állat sorsának megjavítása érdekében. A jegyző döntése szerint az állatot nem tartják állandóan láncon, estére mindig elengedik (ezzel önmagában sajnos nehéz vitatkozni, ha az állattartó ezt nyilatkozza, hiszen nem állhat mellette a hatóság 0-24 órában. Ugyanakkor nyilván lehetnek jelek, hogy ez nem igaz: pl. a lánc átmérője adta területen kikopott fű, de máshol nem, a lánc által adott tartási helyen ürülékhegyek, de az ingatlan többi pontján sehol ürülék stb.).

A vashordóval mint kutyaház funkcióval kapcsolatban szerintem köztudomású tény, hogy télen nagyon hideg, nyáron nagyon meleg. Tökéletesen alkalmatlan állatoknak az időjárás viszontagságai előli védelmére (főleg, ha mindkét végén nyitott, így még a szél is gond nélkül átfúj rajta). A jegyző döntése szerint a vashordó ruhadarabokkal volt kibélelve. Így az állattartó gondossága itt is megmutatkozott. A bejelentésben kérteket tehát elutasította.

Meglepő módon a jegyző döntését megtámadó szervezet a törvényszék előtt sem találta meg a jó gazda gondosságának megfelelő szakmai tartalommal kitöltésének lehetőségét. A törvényszék sem ítélte úgy, hogy pusztán az állattartó nyilatkozatára nem lehet alapozni, illetve hogy a vashordó (emlékezzünk: ruhadarabokkal kibélelten) ne lenne alkalmas az időjárás előli védelem nyújtására. Amit a törvényszék biztosan nem tud és feltehetően a jegyző sem, hogy sok helyen a kutyatartás határvonala összemosódik az ingatlan hátsó részén rendszeresített szemétdomb funkcióval. Vagyis teljesen elképzelhető, hogy a kutya maga hordott be rongyokat, lomokat abból a kupacból, amit még láncról elért.

A másik érdekesség adott ügynél, hogy az ingatlanon haszonállat-tartás is folyt. A láncon tartott kutya pedig igen közel helyezkedett el a húsukért levágásra tartott más állatok mellett-között. Őket viszont éjjelre szigorúan zártak (ólba-istállóba-kennelbe), mivel az ingatlanon nem volt kerítés, és ezért nehogy megszökjenek. Az estére elengedett kutya ugyanakkor csodával határos módon sosem szökött el…

Sok a tennivaló

Amíg egy jegyző vagy egy bíróság nem érzi úgy, hogy a jó gazda gondosságának alapfogalma az olyan tartási hely, az olyan időjárás elől menedéket adó bármilyen jellegű építmény, amely nem hűl át vagy nem forrósodik át, nem ázik be, nem fúj át rajta a szél, addig sajnos sok még a tennivaló az állatvédelmi rendszerben.”

Dr. Kajó Cecília, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegély-szolgálat Egyesület titkára

Dr. Kajó Cecília igazgatásszervező, jogász, 25 éve dolgozik közigazgatásban. Szakterülete a közigazgatási jogon belül elsősorban a birtokvédelem, állatvédelem és a hatósági eljárásjog.

Több évig dolgozott állatvédelmi hatósági feladatkörben, ahol minél több állatvédő szervezetet próbált megismerni és velük jó kapcsolatot kialakítani, hogy ne csak az állattartó szankcionálása és a papírmunka történjen meg, hanem az állatok sorsának gyakorlati megváltoztatására is sor kerülhessen.

A Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület titkáraként tanácsot elsősorban állatkínzással, valamint birtokvédelmi-szomszédjogi jogvitákkal kapcsolatban tud adni.

Kövess minket a közösségi oldalainkon is!
hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon