hirdetés

Dr. Kajó Cecília jogász: ezért alkalmazzák csak kevesen a helyszíni bírságot az állatkínzókkal szemben

László Enikő, 2022. március 8 - Forrás: Dr. Kajó Cecília /Képek: Getty Images Hungary

A következőkben Dr. Kajó Cecília magyarázza el részletesen, mit érdemes tudni a már egy éve létező, ám gyakorlatban mégsem sokszor használt állatvédelmi helyszíni bírságról.

hirdetés

„Tavaly januárban került bele az állatvédelmi törvénybe az a szikár mondat, hogy az állatvédelmi hatóság állatvédelmi bírság helyszíni bírságként történő kiszabására jogosult. Vagyis az állatvédelmi hatóság (mely lehet a jegyző, járási hivatal, megyei kormányhivatal vagy NÉBIH aszerint, hogy melyikhez telepíti a konkrét feladatot a jogszabály) már nemcsak egy hatósági eljárás befejezéseként, jogorvoslattal megtámadható határozatban szabhat ki állatvédelmi bírságot, hanem helyszíni szemle során, a hiányosságok tapasztalásával egyidejűleg is. Milyen ennek a friss, egy éves jogintézménynek a gyakorlati tapasztalata?

Az összeg kiszámítása

Aki készített már, vagy éppen kézhez kapott ilyen határozatot, melyben állatvédelmi bírság szerepel, jól tudja, hogy egyáltalán nem egyszerű listaszerűen felsorolt hiányosságok esetén kiszámítani az összegét (vagy állattartóként első pillantásra megérteni annak kiszámítási metódusát). Az állatvédelmi bírság kiszabásáról szóló kormányrendelet mellékletei a legtöbb esetben tól-ig szorzókat tartalmaznak. Vagyis a jogalkalmazó saját belátására van bízva, hogy az állatvédelmi törvényben meghatározott alapértéket a kormányrendeletben meghatározott legalacsonyabb szorzószámokkal szorozza (és így is akár milliós összeg fog kijönni), vagy vastagon fog a billentyűzete és a legmagasabb értékeket veszi mindenhol – hiszen jogában áll.

Az állatvédelmi törvény mellett, ha helyszíni bírságot szeretnénk kiszabni, alkalmaznunk kell az úgynevezett szankciótörvényt is. Ez akkor teszi lehetővé helyszíni bírság kiszabását, ha:

  • az ügyfél a jogsértést teljes mértékben elismeri
  • törvény azt lehetővé teszi (látjuk, hogy az állatvédelmi törvény igen)
  • az ügyfél az elismerés mellett lemond az őt megillető jogorvoslati jogról
  • megtörtént a részletes kioktatás, mely magában foglalja a bizonyítékok körét is
  • a döntés rendelkező része kvázi maga az összeg, az indokolási része pedig az elismerés (aláírással igazoltan).

Nagyon fontos, hogy a kiszabott helyszíni bírság nem lehet magasabb, mint az azonos tényállás során kiszabható közigazgatási bírság legmagasabb összegének negyede. Vagyis nagyon oda kell figyelni, hogy az állattartási hiányosságért vagy az állatvédelmi törvény által tilalmazott cselekményért kiszabható legmagasabb összeget vegyük alapul. Tehát a szorzószámoknál mindig a legmagasabbal szorozzunk.

A szankciótörvény szerint az önkormányzati rendelet alapján kiszabható helyszíni bírság felső határa természetes személynél max. 50.000.- Ft, jogi személynél és jogi személyiséggel nem rendelkező személynél max. 500.000.- Ft. Ez a szabály minket most nem érdekel, hiszen nem önkormányzati rendelet, hanem az állatvédelmi törvény és a kormányrendelet alapján szabjuk ki a bírságot.

A bírság kiszabása példákon keresztül

Vegyük tehát a példát, hogy mit kell tennie egy hatósági jogalkalmazónak a helyszínen akkor, ha a transzponder leolvasása után azonosított egy tartási helyéről megszökött, másokkal szemben támadó magatartást tanúsító kutyát, aki a példa szerint Nagy Béla állattartó tulajdona, és amely ebet a támadás során a védekező járókelők helybenhagytak. (A másik példa szerint Nagy Béla állattartó „csak” elmulasztotta az állat rendszeres ellenőrzését, illetve az állat tartási helyéről itt is megszökött és felakadt a szembeszomszéd kerítésén.) A két jogesetben azért tartottam fontosnak aláhúzni, hogy a kedvtelésből tartott állat sérelmével járt az állattartói kötelezettség elmulasztása, mert rendszeres vitatéma az alapérték kiválasztása: 15.000.- Ft vagy 75.000.- Ft? Van aki szerint egy „sima” szökés nem alapozza meg a 75.000.- Ft-os alapérték alkalmazását, csak a 15.000.- Ft-os értékét, itt tehát most ezt a vitatkozási vakvágányt lezártam.

A szorzók használata

Az állatvédelmi törvény előírja az állattartónak, hogy akadályozza meg az állata szökését. Ha ezt elmulasztja, akkor a törvényben előírt 75.000.- Ft-os alapértéket különböző szorzószámokkal kell megszoroznunk a bírságkiszabásról szóló kormányrendelet szerint. Itt pl. kiválasztjuk az 1. mellékletből, hogy „kedvtelésből tartott állat természetes személy állattartó”, ahol a szorzószám 1-3. Vagyis a jogalkalmazóra van bízva, hogy 1-es, 2-es vagy 3-as szorzóval szorozza-e be a 75.000.- Ft-ot. És a szorzószámoknak még nincs vége… a 3. mellékletből kiválaszthatjuk azt, hogy „az állat rendszeres ellenőrzését elmulasztotta” (3-as szorzó), illetve a 4. mellékletből azt, hogy „az állat szökésének megakadályozásáról nem gondoskodott” (6-os szorzó!).

A helyszíni bírság kiszámítása

A különböző táblázatokból válogatott szorzókat össze kell szorozni és a kapott értékkel megszorozni a 75.000.- Ft-ot (vizuális típusúaknak: 3x3x6=54, 54×75.000=4.050.000) és itt jön a varázslat. A helyszíni bírság ennek az összegnek maximum negyede lehet. Vagyis Nagy Bélát a helyszínen az állat szökése miatt (amennyiben azt elismeri, a jogorvoslatról pedig lemond) 1.012.500.- Ft-os helyszíni bírsággal sújthatjuk maximum. Nem ennyinek kell tehát lennie a helyszíni bírságnak, de ez a maximum plafonösszeg.

A másik jogesetben a 75.000.- Ft-os alapértékhez ismét vesszük a „kedvtelésből tartott állat természetes személy állattartó” kategóriát (1-3 szorzó), aztán az „ember egészségét, testi épségét veszélyeztette” lehetőséget 5-ös szorzóval (hiszen a példa szerint emberekre próbált támadni az állat), aztán az „állat biztonságos elhelyezéséről nem gondoskodott” lehetőséget 6-os szorzóval. Vizuálisaknak ismét: 3x5x6=90, 90×75.000=6.750.000, 6.750.000:4=1.687.500. Vagyis itt a helyszíni bírság maximális plafonja 1.687.500.- Ft, az összeg természetesen ennél kevesebb is lehet.

Ahogy látjuk, 4.050.000.- Ft állatvédelmi bírság helyett max. 1.012.500.- Ft helyszíni bírságot lehet kiszabni a fenti feltételek teljesülése esetén (az ügyfél oldalán a jogsértés elismerése, lemondás a jogorvoslatról).

A másik jogesetnél 6.750.000.- Ft állatvédelmi bírság helyett max. 1.687.600.- Ft helyszíni bírságot lehet kiszabni.
A 4 és 6 milliós összegek helyett „csak” maximum átlag 1 milliós plafon jóval ügyfélbarátabbnak tűnik (és külön vita tárgyát képezheti), illetve a szankciótörvénynek is van hozzá egy-két szava a fokozatosság elvének rögzítésével, hogy kell-e és milyen mértékben ügyfélbarátnak lenni. Például állattartási hibákat hibára halmozó személynél, hanyadik alkalommal és milyen mértékben.

A jegyzők vennék át a büntetőjog szerepét?

De az is hangsúlyos kérdés (amivel már korábban tanulmányban is foglalkoztunk, hogy mennyiben a jegyzők feladata például átvenni a büntetőjog szerepét a komoly büntetések kiszabása terén az állattartási hibák, hiányosságok, állatkínzások esetében.

Kétségtelen ugyanis, hogy egy-egy ilyen komoly összegű bírság nagy visszatartó erővel bírhat mind az egyén privát életében, mind a társadalmi üzenetét tekintve (sok önkormányzat közzéteszi anonimizált formában pl. közösségi oldalán az ilyen határozatait). De mégiscsak a büntetőjognak kellene az ultima ratio szerepét megőriznie és gyakorolnia.

Nem alkalmazzák a helyszíni bírságot?

Kollégák, barátok, ismerősök között körbekérdezősködve azzal kellett szembesülnöm, hogy az általam megkérdezettek egyike sem (közel 90 jegyző illetve ügyintéző) alkalmazta eddig a helyszíni bírság eszközét.
Az indokok között teljesen elfogadható az például, hogy többször keresték a szakminisztériumot, a NÉBIH-et, a felügyeletet ellátó kormányhivatalokat, hogy segítsenek értelmezni a szabályokat, adjanak módszertani útmutatót. Nem kaptak ilyet. Erre reagálva átnéztem a közterület-felügyelők által alkalmazott bírságtömböket és azok alapján készítettünk egy mintát, melyet tovább finomítva minden önkormányzat legyárthatja a saját példányát (ehhez segítséget egyesületünktől lehet kérni).

Az ellen természetesen semmit nem tehet egy hatóság. Ha az állattartó a helyszínen nem hajlandó elismerni a jogsértést, illetve nyilván van jónéhány olyan állatvédelmi szabályszegés, ami nem az „elismerős” jellegű, és fel kell tárni, és bizonyítani kell az ügyet, mert nem a ránézésre megállapítható kategória.

Nehézségek

Pragmatikus szempont, hogy a jogalkalmazónak helyszíni bírságolási szándékú szemlézés során egy olyan több oldalas számítási láncolattal kellene már előzetesen érkeznie, amiben a főbb típushibákat, hiányosságokat már előre levezette. Így a helyszínen a jogsértőnek már röviden, tömören, érthetően tudja elmondani, hogy az állatvédelmi bírság összeg konkrétan mennyi lenne. És annak a negyede a plafon, ahhoz mérten a rábízott mérlegelési jogkör keretében szab most ki ennyi és ennyi összeget.

Akin hatalmas munkateher van, az nem tud ilyen levezetéseket gyártani, amivel napok elmennek, miközben elégedetlen ügyfelek kopogtatnak, csörögnek telefonon, hogy miért áll az ügyük. Számítási példatárak nélkül pedig értelmetlennek látom helyszínre menni. Hiszen az egyre inkább felfokozott hangulatú ellenőrzések során nyugodtan osztani-szorozni biztosan nem lehet. (Én biztosan nem tudnék, miközben a fejem felett hallom, ahogy fenyegetnek, hogyha elveszem az állataikat, élve nem jutok ki az ingatlanról…).

Remélem, hogy a cikkel és a benne lévő mintával tudtam egy kicsit segíteni azoknak a kollégáknak, akik tervezik helyszíni bírság alkalmazását állatvédelmi ügyekben, de eddig nem volt idejük elmélyedni a témában. Az biztos, hogy a jogi ismeretek mellett nagyfokú pszichológiai jártasság is kell az alkalmazásához, hiszen nem olyan személytelen, távoli dolog, mint egy tértivevényesen feladott határozat a benne szereplő bírságösszeggel.”

Dr. Kajó Cecília, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegély-szolgálat Egyesület titkára

Dr. Kajó Cecília igazgatásszervező, jogász, 25 éve dolgozik közigazgatásban. Szakterülete a közigazgatási jogon belül elsősorban a birtokvédelem, állatvédelem és a hatósági eljárásjog.

Több évig dolgozott állatvédelmi hatósági feladatkörben, ahol minél több állatvédő szervezetet próbált megismerni és velük jó kapcsolatot kialakítani, hogy ne csak az állattartó szankcionálása és a papírmunka történjen meg, hanem az állatok sorsának gyakorlati megváltoztatására is sor kerülhessen.

A Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület titkáraként tanácsot elsősorban állatkínzással, valamint birtokvédelmi-szomszédjogi jogvitákkal kapcsolatban tud adni.

hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon