hirdetés

A jegyzők megelégelték a bíróság enyhe ítéleteit? Új tanulmány jelent meg az állatvédelemmel kapcsolatban

László Enikő, 2021. május 12 - Forrás: Dr. Kajó Cecília

Dr. Kajó Cecília a környezet- és állatvédelemmel kapcsolatos jog szakértője, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegély-szolgálat Egyesület titkára. Legújabb tanulmányában azt vizsgálta, hogyan alakultak az állatkínzásért adható szankciók az utóbbi években. Valóban a jegyző feladata lenne, hogy elrettentse az embereket?

hirdetés

Laikusok számára is érthető és érdekes tanulmány jelent meg a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegély-Szolgálat Egyesület friss kutatása alapján. Dr. Kajó Cecília jogász annak járt utána, hogyan alakultak az állatkínzásért adható bírósági és hatósági szankciók. Hogyan lehetséges, hogy a jegyző súlyosabb büntetést szab ki, mint a bíróság? Mitől függ, hogy minek van nagyobb elrettentő ereje: a pénzbírságnak vagy az eltiltásnak? Meglepő lehet, de az sem mindegy, az ország melyik részén követ el valaki bűncselekményt.

Akár tízszeres összegre is büntethet a jegyző: presztízsét veszti a büntetőjog?

A büntetőjog feladata, hogy ultima ratioként – végső eszközként – szabályozza a legsúlyosabb cselekményeket, és azokért a legsúlyosabb büntetéseket adja. Ezzel szemben az utóbbi években több esetben is megfigyelhető volt, hogy a jegyzők közigazgatási eljárás során jóval magasabb összegű pénzbüntetést szabtak ki. Miközben ez a büntetőjog feladata lenne. A tanulmányban 20 olyan esetet gyűjtöttek össze, ahol a települések jegyzői jóval súlyosabb (akár tízszeres!) állatvédelmi bírságot szabtak ki ugyanazért vagy nagyon hasonló cselekményért a közigazgatási eljárásban, mint a bíróságok a büntetőeljárásban.

Dr. Kajó Cecília így összegezte a tanulmányt:

Mi lehet ennek az oka? A jegyzők megelégelték a bíróságok enyhe ítéleteit?

A szubjektivitás teljes kizárásával, pusztán az állatvédelmi jogszabályok megfelelő értelmezésével és alkalmazásával, az állattartási hiányosságok, hibákhoz rendelt szorzószámok alkalmazásával gond nélkül „kijöhetnek” ezek a bírságösszegek. Örvendetes, hogy egyre több jegyző és járási hivatal, valamint megyei kormányhivatal dönt úgy, hogy részletesen feltárja a hatósági feladatkörbe tartozó állatkínzásokat, és minden egyes hiányosságot szankcióval sújt. Ha pedig kötelezettségeket ír elő, rendszeresen ellenőrzi. Amennyiben azt tapasztalja, hogy nem teljesítettek előírt feltételeket, akkor alkalmaz bírságokat. Vannak már olyan jegyzők és hatósági állatorvosok, akiknek a munkáját rendszeresen megköszönik az állatvédő szervezetek a közösségi oldalakon, és az elrettentő erejű, akár több milliós bírságösszeget tartalmazó határozatokat is közzéteszik az interneten.

Mobilon olvasod a cikket? A táblázat oszlopait a sárgával jelölt rész balra húzásával nézheted meg.

Párhuzamos értékelés eltérő eljárásokban azonos cselekményeknél a 8/2017. (IV. 18.) Ab-döntés előtt:

Cselekmény

Közigazgatási
szankció
Büntetőjogi
szankció
haszonállat-tartó telepen
állattartási hiányosságok,
tömeges pusztulás
26.000.000.- Ft300.000.- Ft
állattartó saját kutyájára
lövöldözött légpuskával
600.000.- Ft70.000.- Ft
rendszeresen kiszökő
„önsétáltató kutya” vagyoni
károkozással
1.000.000.- Ft300.000.- Ft
állattartó „elfelejtett
kimenni” egy idő után a
haszonállattartó telepre,
kutyák láncon pusztultak el
1.200.000.- Ft200.000.- Ft

Mi a feladata a büntetésnek? Az állattartó életére kell elsősorban hatással lennie vagy nekünk is üzennie kell valamit?

A büntetőjog ezt úgy hívja, hogy speciális és generális prevenció. A speciális prevenció az állattartóra vonatkozó saját, egyedi büntetés. A generális prevenció a társadalmi üzenet, ami nekünk szól: aki ilyen cselekményt követ el, az nem marad büntetlenül, és tette ilyen következményekkel jár.

Mi az az ultima ratio?

A tanulmány a büntetőjog ultima ratio szerepével foglalkozik, pontosabban azzal, hogy állatkínzás ügyekben úgy tűnik, hogy egyszerűen elporlad ez az elv. Mit jelent ez?

A jogrendszerben a legszigorúbb büntetéseket a legdurvább cselekményekért a büntetőjog feladata kiszabni. Az ultima ratio latin kifejezés, azt jelenti, a végső eszköz – vagyis a jogrendszerben ennél szigorúbb jogág, ennél keményebb eszközökkel már nincsen.

A gyakorlat minderre rácáfol: ahol egy állatkínzásért a bíróság 300.000 forint pénzbüntetést szab ki, míg mondjuk egy járási hivatal 26 millió forintot, ott érezzük, hogy ez az elmélet megbukott.

A bíróság már nem elég elrettentő?

Ha csak egyedi, elszigetelt esetek lennének, legyinthetnénk is. De egyre erősebb ez a tendencia. Mi sem mutatja jobban, hogy a korábban hivatkozott, „közösségi oldalakon ünnepelt” jegyzőkhöz fordulnak inkább az állatvédő szervezetek. Egyszerűen azért, mert róluk tudják, hogy – szakszerűen és jogszerűen alkalmazva az állatvédelmi jogszabályokat – súlyos összegű bírságokat szabnak ki rövid, belátható időn belül, vagy éppen eltiltják az állattartót az állattartástól. A büntetőeljárástól, a bíróságoktól sokan már nem várják azt az elrettentő erőt, amit az elmélet szerint adniuk kellene.

Amikor a pénzbüntetés nem célravezető

Fontos a már említett speciális és generális prevenció kapcsán az eltiltás hatásáról beszélni. Az állattartástól való eltiltás egy adott egyén további életvitelébe, megélhetésébe súlyos beavatkozást jelent. Főleg akkor, ha addig állattartásból élt vagy szaporítótelepet tartott fenn, amelyet most felszámoltak.

Kisebb települések életében a generális prevenciós ereje is sokkal nagyobb egy ilyen eltiltásnak. Hiszen látják az emberek, hogy az állatkínzó módon tartott haszonállat-telepet vagy szaporítótelepet felszámolják a hatóságok. Ilyen hatása egy pár százezer forintos pénzbüntetésnek, amit a bíróság szabott ki, egyértelműen nincsen.

Úgy fogalmaztam, hogy „jegyzőkhöz fordulnak inkább”. Megvan ennek természetesen a böjtje: nő a jegyzők ügyterhe. Ezzel együtt a bíróságoké pedig csökken. Bár a büntetések szigorúbbak, de nem a jegyzők feladata lenne elsősorban a társadalmi üzenet megszilárdítása.

Azt már tisztáztuk, hogy a jegyzők nem elégedetlenségből hanem „csak” szakszerű és jogszerű jogalkalmazással jutottak oda, hogy kiszabnak súlyos szankciókat.

A bíróságoknak be kell-e látniuk, hogy az általuk jelenleg alkalmazott joggyakorlat elégtelen, hogy súlyosabb büntetéseket kell alkalmazniuk?

Ez érdekes kérdés. Állatvédő szervezetek már évek óta kezdeményezik a Kúria elnökénél, hogy hozzon létre olyan munkacsoportot, ami az állatkínzásokkal kapcsolatos joggyakorlatot vizsgálja. Hiszen ahogy minden, ez sem egységes az országban. Egyszerűen fogalmazva: nem mindegy, hogy az ország melyik részén követünk el állatkínzást.

Nagyon érdekes tanulmányok foglalkoztak korábban azzal, hogy az emberölésért kiszabható szabadságvesztések (azonos vagy nagyon hasonló elkövetés esetén) 2-3 év pluszt jelentenek az ország keleti részében, míg a nyugati részen „megúszható” ennyi évvel kevesebbel.

Ha valaki egyszer végre tudományos módon áttekinti az állatkínzásokkal kapcsolatos ítéleteket azóta, hogy a bűncselekmény a Btk-ba került (tehát 2004 óta), látni fogja azt a szakmai fejlődést – vagy visszafejlődést, ami ehhez az egész jelenséghez tapad, amit a tanulmányban részleteztem. Tilki Katalin tudományos kutatónak vannak néhány év távlatában remek munkái arról, hogy az állatkínzással kapcsolatos ítéletek hogyan alakultak, de még soha, senki nem vizsgálta egységében az elmúlt 17 évet.

A tanulmány teljes terjedelmében itt érhető el.

Dr. Kajó Cecília, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegély-szolgálat Egyesület titkára

Dr. Kajó Cecília igazgatásszervező, jogász, 25 éve dolgozik közigazgatásban. Szakterülete a közigazgatási jogon belül elsősorban a birtokvédelem, állatvédelem és a hatósági eljárásjog.

Több évig dolgozott állatvédelmi hatósági feladatkörben, ahol minél több állatvédő szervezetet próbált megismerni és velük jó kapcsolatot kialakítani, hogy ne csak az állattartó szankcionálása és a papírmunka történjen meg, hanem az állatok sorsának gyakorlati megváltoztatására is sor kerülhessen.

A Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület titkáraként tanácsot elsősorban állatkínzással, valamint birtokvédelmi-szomszédjogi jogvitákkal kapcsolatban tud adni.

(Képek: Getty Images Hungary)

hirdetés
További cikkeink

Keresés az oldalon