Aki állatot kínoz, előbb utóbb embert is fog: az Állatorvostudományi Egyetem szakmai napján jártunk
László Enikő
2021. március 3
László Enikő
2021. március 3
Február 26-án az Állatorvostudományi Egyetem online szakmai napot tartott, melynek témája az állatkínzó személyisége volt. Az eseményen számos szakember előadását tekinthették meg az érdeklődők. Miről esett szó?
A különleges szakmai nap témája az állatkínzó profilja volt, vagyis a szakértők azt fejtegették: miért lesz valakiből állatkínzó? Milyen személyiséggel társul ez és milyen szándék áll a tettek mögött? Vajon egy állatbántalmazó gyereket vissza lehet téríteni a helyes útra? Dr. Vetter Szilvia főszervező segítségével a témát valamennyi szakértő szemszögéből megvizsgálhattuk.
A program Prof. Dr. Sótonyi Péter rektor beszédével kezdődött. Mint oly sokszor, most is kiemelte az egyik legfontosabb mondanivalót az állakínzással kapcsolatban: aki állatkínzó, az emberkínzó is. Az esemény során megtudhattuk, hogy számos szakember megállapítása szerint az, aki egy állatnak képes szándékosan ártani, fájdalmat okozni, az előbb-utóbb emberrel is megteszi. Dr. Sótony Péter kijelentette, számára az állatkínzó nem is igazán ember. Az életet minden körülmények között tisztelni kell. Nemcsak az állatokat, de a természetet magát is.
Dr. Vetter Szilvia PhD az esemény szervezője, ötletgazdája jogász, kommunikációs szakember és az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának vezetője. Előadásában kiemelte, hogy szinte kivétel nélkül minden sorozatgyilkos állatkínzó volt korábban. Ezáltal egyértelmű összefüggés rajzolódik ki az állatkínzók és a későbbi emberbántalmazók között. Ezért is rendkívül fontos ezeknek a személyeknek a szakszerű rehabilitációja vagy büntetése. Szilvia az előadásában kiemelte, hogy az állatkínzás elítélendősége kor- és kultúrafüggő, ha például a bikaviadalra gondolunk. De nem szabad figyelmen kívül hagyni a társadalmi és szociális vonatkozásokat sem, amik igen nagy mértékben befolyásolják azt, kik sajátítják el azokat az életstratégiákat, amik által kiilleszkednek a társadalomból. Az előadássorozat mottója a már fentebb is említett: ahhoz, hogy legyőzd, meg kell ismerned! mondat volt.
Dr. Kitanics Márk klinikai szakpszichológus és igazságügyi pszichológus szakértő az állatkínzás lélektanát vette górcső alá. Előadása elején kiemelte, hogy az állatokkal kapcsolatos rossz bánásmód és az erőszakos bűncselekmények között egyértelmű összefüggések állnak. Az állatkínzás pszichológiai háttere igen szerteágazó lehet, többek között okozhatja frusztráció, szadisztikus személyiség, különböző mentális zavarok, gyenge intellektuális nívó vagy hiányos szocializáció. Az állatkínzás megjelenhet mint következmény, egyes gyermekkori fixációk, a szocializáció vagy családi környezet által. De lehet előzmény is, például a már korábban is említett sorozatgyilkosoknál. Márk konkrét eseteken keresztül mutatta be, mennyi minden állhat egy állatkínzó tetteinek hátterében. Olykor a gyerek teljesen magától kezd el bántani más élőlényeket, míg másokat kényszeríthetnek erre, de előfordul az is, hogy zoofília áll a háttérben. Az esetek igen sokfélék lehetnek, számos pszichológiai háttérrel.
Az állatkínzás egy hozadék is lehet, mégpedig az agresszióé. A frusztráltságot gyakran az emberek a náluk gyengébben vezetik le. Egy gyerek pedig az erőviszonyok miatt nem képes ezt tenni egy felnőttön, ezért egy állattal kegyetlenkedik. Az is lényeges, hogy a gyerekek csak néhány év után fejlesztik ki azt a képességüket, ami által érzékelik, hogy a másik élőlény számára mi okoz fájdalmat. A szakpszichológus azonban arra is rávilágít, hogy nincs olyan személy, aki valaha ne követett volna el állatkínzást. Ebbe a kategóriába ugyanis az is beletartozik, ha lecsapunk egy legyet vagy egészségtelen ételt adunk kedvencünknek. Az állatkínzás ellen a legjobb védekezés a megelőzés, felvilágosítás, utánkövetés, terápiás módszerek alkalmazása. Az egyik legfontosabb szempont pedig az, hogy a törvényalkotók kikérjék a szakemberek véleményét ilyen ügyek esetén.
Az állatkínzás elleni fellépés az etológus szemével is megvilágításba került, Prof. Dr. Miklósi Ádám által. Az etológus kiemelte, az ember természetkedvelése egy evolúciós örökség, mondhatni, veleszületett tulajdonság. Erre maga a domesztikációs folyamat is visszavezethető. Ez a természeszeretet főként a gyerekeken mutatkozik meg. Egy teszt során kiderült, hogy a gyerekek számára bizonyos korig az állatok és az emberek majdhogynem egyenlőek. A saját faj iránti elköteleződés csak később alakul ki. A vizsgálat során a résztvevőknek választania kellett, hogy ha két hajó süllyedne, melyiket mentenék meg. Azt, amin egy kutya van vagy azt, amin száz ember? A következő tesztben pedig dönteni kellett, hogy 100 ebet mentenének-e meg vagy azt a hajót, amin egy személy tartózkodik. A felnőttek általában mindig fajtársukat választották, de a kisebbek inkább mennyiség alapján döntöttek. A kutatás bizonyítja, hogy az ember veleszületett módon szereti, tiszteli a természetet, nem akar uralkodni felette. Tehát az állatkínzás egyértelműen deviáns, a természetessel ellentmondó viselkedés.
Az előadás során szó esett arról is, hogy az állatokról való gondoskodás bizonyítottan jó hatással van ránk. A családi háttér és a környezet nagymértékben befolyásolja, ki hogyan bánik az élővilággal. Azonban, ha megtörténik, a büntetés nem a legjobb megoldás, hiszen az állatkínzó könnyen visszaesik. A terápia, a másokról való gondoskodás elsajátítása lehet célravezető. Ez a készség olyan emberekben gyakran hiányzik, akik rossz körülmények között nevelkedtek és nem láttak erre példát, maguk sem viselkedtek így (például babázás).
Dr. Lorászkó Gábor igazságügyi állatorvos szakértő előadásában a résztvevők bepillantást nyerhettek létező bűnügyi aktákba. Megtörtént bűnesetek tanúvallomásait, a vádlottak álláspontjait és az esetek magyarázatait is megtudhattuk. A szakértő az elkövetőket több csoportba oszthatja fel. Lehetnek férfiak (többség), nők vagy gyerekek. Korosztály szerint fiatalok, középkorúak, idősödők, a gyerekek pedig fiúk vagy lányok. A cselekmény lehet bántalmazás vagy rossz bánásmód. A bántalmazás során direkt fizikai abúzus történik, míg a rossz bánásmód inkább az elhanyagolásra értendő. A cselekményt elkövethetik egyedül vagy csoportosan (például gyerekek szinte kivétel nélkül mindig csoportosan bántanak állatot). Iskolázottsági szint szerint lehet alacsony, átlagos vagy magas az elkövető végzettsége. A körülményeit nem vagyon szerint, hanem rendezettség szerint lehet csoportosítani. A bűntetthez való hozzáállás pedig lehet: büszkeség, közöny, szégyen vagy megbánás. Ezután a szakértő a már megismertetett vallomásokat párosította a megfelelő kategóriákkal, szinte minden lehetséges esetre példát hozva.
Ráth Éva kriminalisztikai nyomszakértő, az A bűnözői elme című blog írója. Autodidakta módon sajátította el a profilozás és a személyiségelemzés tudományát. A profilozás során nem csak a tárgyi bizonyítékokra támaszkodva oldják meg az ügyeket, hanem előtérbe kerül a bűnöző személyisége is. Az elkövető múltjának, személyiségének, kapcsolatainak ismerete nagymértékben elősegíti a nyomozás előrehaladását, az elkövetés motivációjának felderítését. Éva előadásában szintén fontos szerepet kaptak a sorozatgyilkosok és azok gyerekkori hátterei. Ez lehet abúzív környezet, szorongás (például folyton megalázzák, csúfolják), de akár fejsérülés is okozhat személyiségtorzulást és a genetika is kismértékben szerepet játszik ebben.
Gyakran az állatkínzás úgynevezett főpróba a sorozatgyilkosok számára és ez gyakran társul gyújtogatással, piromániával. Az elkövető gyerekkorában rendszerint igen nagy szerepet kapott az extrém mértékű megalázás és gyakran ugyanazt az elkövetési módot alkalmazzák ember áldozatukon, mint korábban egy állaton. Gyerekek általában azért bántalmaznak állatokat, mert a nekik ártó fél túl erős. Úgy érzik, ezáltal visszanyerhetik a kontrollt életük felett. Ez a magatartás pedig később emberölésben teljesedhet ki. Felmérések szerint a súlyos bűncselekményt elkövetők 56%-a követett el állatkínzást korábban. John Macdonald homicid triász elmélete szerint három faktor jelzi előre a felnőttkori erőszakos viselkedést: ágybavizelés, gyújtogatás és az állatkínzás.
Dr. Kiss Anna PhD az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársa először objektív szempontból közelítette meg az állatkínzó személyiségét, indítékát. Elmondta, milyen pszichikai folyamatok játszódnak le egy ilyen ember fejében és mikortól számít cselekedete bűncselekménynek. Ami számunkra állakínzás, az azonban nem biztos, hogy a törvény szerint is annak minősül. Anna nagy előrelépésnek tekinti, hogy ma már nem rongálásnak veszi a jog, ha egy állatot bántalmaznak, de még bőven van tennivalója a jogalkotóknak a törvények kidolgozásával. Fontos, hogy az ilyen állatokat áldozatnak tekintsék és nekik is legyenek jogaik. Az előadás során a résztvevők olyan jogi kifejezéseket ismerhettek meg, ami által könnyebben eligazodnak a jog útvesztőiben. Emellett szó volt arról is, hogy milyen indítékkal történhet állatkínzás, mikor nem büntethető az elkövető, és hogy milyen személyiségzavarok, tulajdonságok lehetnek a cselekmény hátterében.
Novák Ferenc tanár, iskolai agressziókezelési specialista, iskolai agressziókezelési pedagógus konferenciák rendszeres előadója. Előadásában az állatkínzó gyerekek motivációját vette górcső alá és azt fejtette ki, hogyan lehet ezt helyrehozni. Fontosnak tartaná, hogy minden gyereknek legyen valamiféle kapcsolata állatokkal, hiszen ezáltal jelentősen fejlődik empátiájuk és később nem lesznek agressziókezelési problémáik.
Egy gyerek viselkedésében jelentős szerepet játszik családi környezete, ezért tanáraiknak is kiemelt figyelmet kell erre fordítaniuk. Nekik azonban igen kevés idejük van egy-egy diákkal foglalkozni, de ha meg is teszik, a többi, jó képességű tanulóra jóval kevesebb figyelem jut. Az agresszív gyerek mindenáron győzni akar és deviáns viselkedésével gyakran el is éri, amire vágyik. Az agresszió pedig az önbecsülés hiányához és még gyakoribb agresszióhoz vezet. Az ilyen fiatalok gyerekkorában számos hiányzó tényező szerepel. Többek között a gondoskodás, példamutatás, szabályok, értelmes célok, tisztességes győzelmek és jól viselt vereségek hiánya. Novák Ferenc szerint megfelelő nevelési technikákkal minden agresszív gyerek megmenthető.
A legfelkavaróbb előadás minden bizonnyal Dr. Fliegauf Gergely PhD nevéhez köthető, aki rendkívül érdekes, de egyben megrázó történeteket mesélt arról, mi történik a börtön rácsai mögött. A rabok nemcsak egymással, de a közelükbe tévedő állatokkal (például kóbor macskákkal, galambokkal) is rendkívül kegyetlenül tudnak bánni. De börtönrajzokon is megjelennek szimbólumokként, érzelmeket közvetítve.
Valamennyi előadás tanulságos és rendkívül érdekes, új megvilágításba helyezte az állatkínzásról való gondolkodást. A legfontosabb védekezés a megelőzés, rehabilitáció és az érzékenyítés. A büntetés ritkán lehet célravezető megoldás, mivel kifizetése vagy (ritkán) letöltése után gyakran visszaesővé válik az elkövető. Az állatok védelme pedig saját magunk miatt is fontos. Aki állatot kínoz, előbb utóbb embert is fog.
(Képek: Getty Images Hungary, Állatorvostudományi Egyetem)
Kövess minket!
Kapcsolódó cikkek