hirdetés

Emeltek a bírság összegén: súlyos százezreket fizethet az elszökött kutya gazdája a jogász szerint

Buzgó Csilla, 2021. január 19

2021-től ugrásszerűen megnőtt az állatvédelmi alapbírság összege, lássuk, mi alapján szabják ki azt az illetékesek!

hirdetés

Sokan hiszik, hogy nincs az állatok kárára elkövetett cselekmények minden típusára vonatkozó, részletes jogszabályunk. Ennek oka, hogy az állatkínzók számos esetben nem olyan büntetést kapnak a büntetőeljárások során, mint amilyet a közvélemény szerint megérdemelnének.

A büntetőeljárások mellett – évente átlagosan 500-at indítanak állatkínzás miatt – legalább tízszer több közigazgatási eljárás indul a hatóságok előtt, ahol már eddig is gyakran milliós tételű állatvédelmi bírságokat szabtak ki. Az állatvédelmi törvény és végrehajtási szabályai meghatározzák azokat a minimumfeltételeket és magatartásokat, melyeket az állattartótól a jogalkotó elvár.

Az állatvédelmi bírság kiszabásáról szóló 244/1998. (XII. 31.) Kormányrendelet pedig “beárazza” ezeket a mulasztásokat, szabályszegéseket, kifogásolandó magatartásokat. Egy alapértéket ad meg, amelyhez különféle szorzószámokat kell hozzárendelni aszerint, hogy az állattartó mit követett el.

A jogalkotó korábban az alapértéket 15.000.- Ft-ban határozta meg, 2021. január 7-től ez a kedvtelésből tartott állatok sérelmére elkövetett magatartásformák esetén 75.000.- Ft-ra növekszik.

Az állatvédelmi jogszabályokban meghatározottak megsértése esetén meg kell vizsgálni pontosan az adott magatartást. Tehát hány állattal szemben, milyen jellegű hiányosságot tárt fel a hatóság, milyen jellegű mulasztást követett el az állattartó. Például nem akadályozta meg állata szökését, nem oltatta, nem chipeltette, a korábban hatósági döntésben előírt kötelezéseket nem hajtotta végre, és még sorolhatnánk. Az egyes hiányosságok mellé rendelt szorzószámokat összeadva pedig azok végösszegével meg kell szorozni a 75 ezer Ft-os alapértéket.

Érdekesség, hogy az állatvédelmi hatóságok 2021-től helyszíni bírságot is kiszabhatnak, melynek elsősorban eljárásjogi jelentősége van. Az állattartó a helyszínen elismeri a feltárt hiányosságokat, és a jogorvoslat is másképpen alakul, mintha egy lefolytatott eljárás végén szabnák ki a szankciót.

Hiába azonban a gondosan összeállított rendelkezések, ha a bizonyítás sok esetben nehézkes, vagy vitatható. Például hogyan győzi meg egy valóban szerető gazdi a hatóságokat, hogy ő tényleg mindent megtett annak érdekében, hogy kedvence biztonságban legyen, ám egy fatális véletlen folytán mégis ki tudott szabadulni?

Dr. Kajó Cecília, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegély-szolgálat Egyesület titkára segít eligazodni a jogszabályok között.

Mi a teendő, ha véletlenül szökik ki a jól tartott, chipezett, oltott kutya?

A példabeli szökést mindegyik jogág másképp értékeli. A közigazgatási jog egyik alapelve az objektív felelősség. Tehát a puszta szabályszegés elegendő a felelősségre vonáshoz és nem szükséges további vizsgálódás. Olvasatukban lényegtelen, hogy a kutya azért szökött el, mert kidőlt a kerítés, kiálltál a kocsival, kihúztad a kukát, vagy éppen a szomszéd csalta ki az ebet, mert valamilyen konfliktusban álltok egymással.

Ha az állatvédelmi hatóság bejelentésre vagy hivatalból, saját tapasztalata alapján értesül egy ilyen szökésről, akkor jogszerű módon kiszabhatja további vizsgálódások nélkül a bírságot. Az alkalomszerű, egyszeri szökéstől meg kell különböztetni a rendszeres “önsétáltató” kutyákat. Az a jelenség már nem az állatvédelmi törvénybe ütközik, hanem szabálysértésnek, a “kutyával való veszélyeztetés” tényállásának minősül. Itt viszont már lényeges – így vizsgálandó -, hogy a kutya miért van állandóan kint az utcán.

A közigazgatási eljárással ellentétben a szabálysértési eljárásban, amennyiben bírságot szabtak ki rád, és nem fizetted meg, akkor az elzárásra változtatható. Vagyis ha nem fizettél, előbb- utóbb “le fogod ülni” a bírságot.

A közigazgatási bírság meg nem fizetése esetén “csak” letiltják adók módjára az összeget. Amennyiben a szökés, legyen az egyszeri vagy rendszeres közlekedési balesetet, vagyoni kárt vagy sérülést okoz, te válsz bűncselekmény elkövetőjévé felelőtlen állattartásodból kifolyólag. Komoly személyi sérülés, esetleg haláleset bekövetkezésekor letöltendő szabadságvesztést is kaphatsz azért, mert nem figyeltél alaposan az általad tartott állatra.

Ha bizonyítható, hogy a szomszéd miatt szaladt világgá az eb, fel lehet őt jelenteni?

Az állatvédelmi törvény használja a “jó gazda gondossága” fogalmat. Ez többek között azt is jelenti, hogy jellemzően szilveszteri időszakban az állattartó kötelessége az állat biztonságos elhelyezéséről gondoskodni. Természetesen lehetnek váratlan helyzetek, amikor az állat megriad és elmenekül, az előbb fejtegetettek miatt a közigazgatási jogot ez “nem érdekli”, a puszta szabályszegés szankcióval jár.

Természetesen a jogalkalmazónak van lehetősége mérlegelni, és például az állatvédelmi törvény szerint “állatvédelmi bírság alkalmazása mellett vagy helyett a hiányosságok pótlására kötelezni”. Ez az eset körülményeitől függően lehet a kerítés megerősítése, kennelbe zárás, egyéb biztonsági előkészületek előírása a gazdának.

Ahol van jelentősége és befolyásolhatja az eljárás lezárását, illetve a szankció kiszabását egy-egy váratlan esemény, az a szabálysértési jog és a büntetőeljárás.

Kit vonhatnak felelősségre, ha az elszökött állat hivatalosan más tulajdonában van?

Az állattartó fogalma direkt tágabban van meghúzva a tulajdonosnál az állatvédelmi törvényben. Állattartó az, aki az állatot gondozza, felügyeli, vagyis aki éppen (tulajdonjogtól függetlenül) birtokában tartja. Így tehát a felelősségre vonás alanya az lesz, akinél konkrétan fizikailag az állat elhelyezésre került, és akitől az állat elszökött.

Mi történik, ha valaki nem hajlandó, vagy képtelen befizetni a kiszabott pénzbüntetést?

A közigazgatási eljárásban kiszabott állatvédelmi bírság meg nem fizetése esetén adók módjára történik a behajtása. Vagyis jellemzően letiltják a jövedelemből, ritkább esetben végrehajtási eljárás indul (illetve szaporítótelepek esetén tízmillió forint fölött összegnél már érdemes ingatlanra bejegyeztetnie a hatóságnak). Aki képtelen egy összegben befizetni a bírságot, az kérhet részletfizetési lehetőséget az adóhatóságtól.

Milyen esetekben lép túl az ítélet a pénzbüntetésen?

Szabadságvesztést csak bíróság szabhat ki állatkínzás bűncselekmény esetén. Erre jellemzően évi 10-15 esetben kerül sor visszaeső elkövetők esetében (akik korábban már elkövettek más bűncselekményeket, vagy éppen felfüggesztett szabadságvesztésüket töltik).

“Első bűncselekményes” elkövető jellemzően pénzbüntetést és felfüggesztett szabadságvesztést szokott kapni a jelenleg érvényes büntetéskiszabási elvek alapján. Ezt a Kúria egy kollégiumi véleményében foglalta össze és minden bíróságra kötelező Magyarországon.

Az állatvédelmi törvény is ismeri az állatkínzás fogalmát, ez jellemzően a rossz, hiányos, hibás tartás, az enyhébb megítélésű cselekmények gyűjtőfogalma lehet. Itt jellemzően például kötelezések előírásával és ellenőrzésével még lehet javítani a helyzeten. Állatvédelmi bírságot, állattartástól eltiltást is lehet alkalmazni.

A két szankciórendszer össze is kapcsolódhat – és hál’ istennek, szokott is -, az ügyészség egyre több esetben kezdeményezi a büntetőeljárás végén a bűnügyi iratok megküldésével a helyi jegyzőnél a büntetőjogi szankció kiszabása mellett az állattartástól való eltiltást.

Ilyenkor a jegyző eltiltása szervesen kiegészíti a büntetőjogi szankciót, így nemcsak a múltban elkövetett állatkínzási bűncselekmény miatt kap valaki büntetést, hanem a jövőre nézve is szabályozott keretek közé kerül az állattartása (pontosabban a nem tartása).

Dr. Kajó Cecília igazgatásszervező, jogász, 25 éve dolgozik közigazgatásban. Szakterülete a közigazgatási jogon belül elsősorban a birtokvédelem, állatvédelem és a hatósági eljárásjog.

Több évig dolgozott állatvédelmi hatósági feladatkörben, ahol minél több állatvédő szervezetet próbált megismerni és velük jó kapcsolatot kialakítani, hogy ne csak az állattartó szankcionálása és a papírmunka történjen meg, hanem az állatok sorsának gyakorlati megváltoztatására is sor kerülhessen.

A Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület titkáraként tanácsot elsősorban állatkínzással, valamint birtokvédelmi-szomszédjogi jogvitákkal kapcsolatban tud adni.

(Képek: Getty Images Hungary) 

hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon