Harc a harcoltatott kutyákért: Márton Attila különvélemény
2022. október 13 - Képek: Getty Images Hungary, police.hu
2022. október 13 - Képek: Getty Images Hungary, police.hu
A harcoltatott kutyák helyzetét nyugodtan kezelhetjük az állatvédelem egy külön fejezeteként. Számos állandósult sajátossága van, amelyek nem igazán jellemzők más állatjólléti problémákra. És olybá tűnik, fontos is kicsit jobban is megismerni, pontosan miről is van szó.
A kutyák viadaloztatása komoly dolog. Aki nem hinné, nézze meg nyugodtan, hogy a büntető törvénykönyv 2022. január 1-jétől jóval szigorúbban szankcionálja. Viszont mindig érdemes megnézni, hogy a törvény betűje hogyan ölt alakot a tárgyalóteremben és milyen végkifejletet produkál. Nem olyan rég egy ilyen ügyben született ítélet borzolta a kedélyeket. Egy felszámolt, kutyák harcoltatásával foglalkozó bűnbanda kapott a közvélemény szerint rendkívül enyhe ítéletet. Nem akarom kivesézni az elsőfokú döntést és annak indoklását. Nem vagyok jogász. Helyette inkább nézzük meg, milyen vetületei vannak ennek a tevékenységnek, és miért is lenne fontos a jóval erőteljesebb fellépés.
A tevékenység mögött pénz van, állítólag nem is kevés. Az egy külön történet, hogy embereknek miért okoz az élvezetet, ahogyan állatok egymást tépve, megsebezve és ölve bizonyítják, hogy melyik az erősebb és szívósabb példány. A normál értékrendszer számára akkor is értelmetlen, ha a fogás során feltett tétekkel anyagi haszonhoz lehet jutni.
Üzletszerű, szisztematikusan felépített tevékenységről van szó és az állatjólléti problémák tekintetében a folytonosság garantált. Ha rajtaütünk egy ilyen mérkőzésen, nem az akkor és ott történtek szerint kell értékelni az állatok jóllétét. Nem egyszeri dologról van szó, mint amikor egy kutyát agyonverek.
Egy kétéves kutya például valószínűleg egész életét ezzel töltötte. Mint egy élsportoló, aki erre áldozza fel életének nagy részét. Csak itt a kutyának választási lehetősége nincs.
A harcoltatott kutyáknak az életvitele önmagában állatjólléti aggályokat vet fel, hiszen az állandósult tartási körülmények, a folyamatos edzések, az agresszióra ösztökélő tréningek önmagukban és külön-külön kimerítik a jó gazda gondosságát és megfelelnek az álltkínzás fogalmának jogi értelemben is.
Mondhatni, hogy egy olyan sporttevékenységről beszélünk – ami a többihez hasonlóan – igényli a felkészülést, a tudatos életvitelt. Csak hát nem igazán lenne szabad ezt folytatni, tekintve, hogy állatok sebzik meg és tépik szét egymást. Maga a felkészülés is megér pár gondolatot.
A mérkőzésre történő trenírozás folyamán fontos elem azon ösztönök feszínre hozása és megerősítése, amelyektől vezérelve egy versenyző minél jobban és utolsó leheletéig küzdve ki akarja csinálni a másikat.
Ehhez pedig kellenek edzőtársak.
Sosem fogjuk megtudni, hogy pontosan hány kutya veszti életét a trenírozás során. És azt sem, hogy ezek a kutyák milyen módon kerültek oda. De ők is részei a történetnek, és amikor az állatviadalok állatjólléti kihatásairól beszélünk, róluk sem szabad megfeledkezni.
Azon ebek, akik vannak annyira szerencsések, hogy egy razzia következtében felhagyhatnak sporttevékenységükkel, elég komoly kihívást támasztanak a civil állatvédőkre.
A fizikai sérülések egy dolog. Nem lekicsinylendő, de azért amelyik kutya túléli, valószínűleg annyira tragikus állapotban nincs. Ha nem így lenne, valószínűleg a harcban már rég elbukott volna. De általánosítani nem lehet és sosincs garantálva egy komolyabb sérülés elkerülése.
Az igazi problémát a teljesen bizonytalan és kétséges kimenetelű viselkedésrehabilitáció jelenti. Akár éveket el lehet tölteni egy ilyen kutyával, lényegi áttörés nélkül. Az idő múlása pedig pénzt is jelent. Az anyagi forrásaikat saját erőből előteremtő állatmentők akár éveken át tarthatják, etethetik a nagytestű kutyákat és fizethetik az állatorvosi kezeléseket. Ennek a fedezetéről valahogy megfeledkezünk a tárgyalóteremben és azon kívüli is.
Egy ilyen kutyát beengedni a hétköznapi mindennapokba, nagyon komoly felelősség. A viadalok poklából mentett kutyákkal kapcsolatban sokszor elhangzik: de olyan jámbor, imádja az embereket. Persze, hiszen más kutyákra lett trenírozva, nem emberek széttépésére. Egy esetleges kihelyezés esetében erre nagyon oda kell figyelni, különben könnyen tragédiába torkollik a helyzet.
A kutyaviadalok léte egy rendkívül összetett állatjólléti probléma, amely a bűnüldöző hatóság hathatós közbenjárása nélkül nem felszámolható. A kármentesítés pedig rendkívül sok időt és pénzt elemészt.
Sok vetületét nem látjuk és nem tudjuk bizonyítékként dokumentálni egy rajtaütés során, amelyet majd a bíró a bizonyítási eljárás során tételesen értékel, hogy meghozza ítéletét. De ezek mindegyike evidencia, amely rengeteg állat életét teszi tönkre éveken keresztül. Ezért is lenne fontos a szigorúbb elbírálás, amit maga a törvény meg is tesz. Csak ismerni kéne és számításba venni a mögöttes körülményeket. Jó volna eljutni odáig végre, hogy a kutyavidaloztatást a megfelelő helyén és a kellő szigorral kezeljük.
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotifyKapcsolódó cikkek