hirdetés

Az állatvédelmi törvény módosítása a jogász szemszögéből: mi várható januártól?

László Enikő, 2021. december 2 - Képek: Getty Images Hungary

Nemrég az egyhangúlag elfogadták az állatvédelmi törvény módosítását, ami azt jelenti, hogy 2022 januárjától életbe lépnek az új szabályok. De mit jelent mindez a gyakorlatban?

hirdetés

Hatalmas népszerűségnek örvendett a hír, miszerint az országgyűlés egyöntetűen elfogadta az állatvédelmi törvény módosítását. Ennek következtében az állatkínzók szigorúbb büntetést kaphatnak 2022-től, és a szaporítás is büntetőjogi kategóriába esne.

Dr. Kajó Cecília jogászt kérdeztük arról, hogy mit is jelent a módosítás a gyakorlatban.

„A módosító csomag legnagyobb vívmánya kétségtelenül az általam csak »kizsákmányoló jellegűnek« titulált szaporítás büntetőjogi kategóriává tétele. Eddig az állatvédelmi törvény tilalmazta a genetikai hibás állatok szaporítását. Megszegése pedig állatvédelmi bírság kiszabásával járt. Tegyük hozzá, rendkívül kevés esetben, hiszen ez nem az a típusú szabályszegés, amit egyszerű ránézésre is megállapíthatunk.

Ennek megállapításához bizony komoly állatorvosi vizsgálatokra volt szükség, vagy egy olyan előzetesen elkészített és bizonyítékként benyújtott szakvéleményre – például a pórul járt vevő részéről –, amelyre kevés magánszemélynek és kevés hatóságnak volt forrása. A genetikai hiba mint kulcsszó tehát szűk körben orvosolta a szaporítás országszerte súlyos problémáját.

Szélesedik a szaporítás büntethetősége

Jelenleg a szaporítás büntethetősége szélesedik. Egyrészt szögezzük le, hogy aki forgalmazható korú, oltott, transzponderrel ellátott, egészséges kölykökkel kereskedik (és többek között van FELIR-azonosítója), az továbbra sem követ el semmi jogszerűtlen dolgot.

Nyilván az állatvédők nem örülnek neki, hiszen csökkenti az esélyét a már menhelyre került és a még kóbor, összegyűjtendő állatok örökbefogadásának. Megnöveli a keresletet, az elérhető darabszámot, olcsón elérhetővé teszi a divatfajtákat, csökkenti a felelős állattartást, hiszen az ilyen helyen egyetlen kérdés merül fel: nálunk van-e a megfelelő összeg. Senki nem kérdi, hol fogjuk tartani a kutyát, mivel fogjuk etetni, jól meggondoltuk-e a vásárlást, stb.

Aki azonban a profitot abból próbálja kinyerni a továbbiakban is, hogy forgalmazható kor alatti, oltatlan, transzponder nélküli, rossz tartási körülmények közül érkező állatokkal kereskedik (és ezen állatok száma tíz fölött van), az bizony akár szabadságvesztésre is számíthat.

A kötelező mikrochip.

A jó gazda gondossága

Fontos még a büntethetőség érdekében a haszonszerzés megállapítása, amit ennek a jó gazda gondosságát teljesen nélkülöző szaporításnak ki kell merítenie. Nem lesz könnyű helyzetben véleményem szerint egy adott helyszíni szemlén az eljáró rendőr. Biztos, hogy a helyszínen eseti szakértőt, a büntetőeljárás későbbi szakában pedig igazságügyi névjegyzékből kirendelhető szakértőt kell igénybe venni. Különösen a jó gazda gondossága jogi fogalmának szakmai tartalommal való kitöltésére.

Megtörtént esetek alapján: a jó gazda gondosságát jelenti-e, ha az istállóban tartott mopszokat olajos kukoricával etetjük? A jó gazda gondosságát jelenti-e, ha a lakókörnyezetre tekintettel hangszál vágással csökkentjük az anyaállatok ugatásának hangerejét? A jó gazda gondosságát jelenti-e, ha a sérült szemű kutyát nem visszük állatorvoshoz, hanem a szemét hámosító kenőccsel kenegetjük és bízunk a csodában? A szakértők fokozottabb igénybevétele biztos, hogy drágábbá teszi az eljárásokat, hiszen a szakértő díja a bűnügyi költség része.

Rengeteg a szaporító

Nem szoktam népszerű lenni azzal a véleményemmel, hogy örvendetes az állatfókuszú megközelítésből a szaporítókra való koncentrálás, de sajnos tudomásul kell venni, hogy országszerte széles tömegek foglalkoznak ezzel évek, sőt évtizedek óta. Megvan a kialakult gyakorlat, rendszer, a gyártók, felvásárlók, kereskedők szövetsége, a korrupt hivatalnokok köre, akik biankó útlevelekkel vagy mással segítenek a profitszerzésben.

Ha ezeket az embereket megfosztjuk a mindennapi megélhetésüktől, akkor majd valami más alternatívát kell nekik kínálni. Figyelembe véve azt, hogy feltehetően nem rendelkeznek nyolcfajta szakképesítéssel, nincs a közelben elérhető munkahely, esetleg maga a régió is hátrányos helyzetű, ahol perspektívát csak a közmunka jelent.

Ez nyilván nem törvénymódosítási hanem gazdaságfejlesztési, településfejlesztési kérdés. Márpedig hamar itt kopogtat majd a probléma a megoldásért, ha sok ember megélhetését veszi el ez az állatok sorsát megjavító jogszabály-csomag. Hangsúlyozom, hogy nem felmentésként, vagy mintha különösebben aggódnunk kellene a szaporítók széles rétegeinek megélhetéséért.

Ugyanakkor komoly politikai döntés az, hogy mit tud kínálni mást az ilyen embereknek. Ide nem értve például azokat a korrupt hivatalnokokat, akik megbuktak a biankó útlevelezéssel, kormányhivatali jogviszonyukat megszüntették, folyik a büntetőeljárás, de akadályok nélkül nyithatnak magánpraxist és állatorvosi tevékenységüket folytathatják tovább. Megdöbbentő módon például nem akadálya egy folyamatban lévő büntetőeljárás a praxisengedély megszerzésének.

Az állattartástól való eltiltás bejegyzése

Vannak aztán a csomagban olyan módosítások, amelyeket állatvédők tömegei ünnepelnek, holott jelenleg is létező gyakorlat. Például az állattartástól eltiltást jelenleg is be kell jegyezni az ún. Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásában (KSZNY), vagyis az a mondat, hogy »ezentúl nem lesz államtitok, hogy ki van eltiltva« nem állja meg a helyét. Akinek szüksége volt eddig erre az információra, és természetesen felhatalmazással rendelkezett ennek lekérésére, az eddig is hozzájutott. Állatvédők természetesen ezentúl sem tekinthetnek be ebbe a nyilvántartásba.

Az állatviadalokon való részvétel büntetőjogi kategóriába sorolása

Komoly vívmány még (a mérföldkövet soha többé nem szeretném már leírva látni semmilyen állatvédelmi anyagban, hiszen az elmúlt másfél évben hetenként történt egy mérföldkő, ezáltal a szó teljesen elkoptatottá vált számomra) az állatviadalon való részvétel büntetőjogi kategóriává tétele.

Ez korábban szintén csak az állatvédelmi törvény által tilalmazott magatartás volt, és állatvédelmi bírságot vont maga után, ha valakit egy razzia során résztvevőként azonosítottak. Ez sajnos komoly kimenekülési útvonal is volt a szervezőknek, akik nyilvánvalóan rögtön mint résztvevők voltak jelen (vagy működtették például az online közvetítést és szervezték az online fogadásokat). Most már egységesen mindenki, tehát szervező és résztvevő is bűncselekményt követ el.

Az állatviadalokkal kapcsolatban új feladatot kap az állatvédelmi hatóság (jelenleg még nem tudjuk melyik, mert a kijelölő jogszabályt még nem módosították). Ezek a szervek leegyszerűsítve: a jegyző, a járási hivatal, a megyei kormányhivatal és a NÉBIH. Jogerős ítélet után – amely minimum a lebukás után másfél-két évre datálható –, hatósági ellenőrzést kell tartani annál az állattartónál, akinek a felelősségét az ítélet megállapította. Hiszen lehet, hogy további állat vagy állatok, esetleg komplett állományok vannak nála, amelyekkel kapcsolatban felmerülhetnek tartási gondok, de akár bűnismétlés is.

Az elkobzás szabályai

Érdekesen alakulnak az elkobzás szabályai jövőre. A módosítás hangsúlyosan aláhúzza, hogy állat lefoglalása a legrövidebb ideig, csak ameddig feltétlenül szükséges a bizonyítás érdekében, addig történhet. Utána elsődleges szabályként értékesítésre lehet kijelölni a lefoglalt elkövetési tárgyakat. Így rögtön felmerül a kérdés, hogy a feltehetően egy online árverési felületen értékesítésre közzétett állatokkal kapcsolatban mi a helyzet akkor, ha maga az elkövető jelentkezik vételre? Amit egy ilyen online árverés során figyelembe lehet venni, az például az állattartástól eltiltás – amire viszont az eljárás legvégén van lehetőség.

Jelenleg nagyon szép joggyakorlat alapján az ügyészség által a jegyző részére egy jogerős ítélet megküldésével (és eltiltásra felkéréssel) vagy az ügyészség által indított közérdekű kereset útján – bíróság előtt – zajlik ennek intézése. Kérdéses számomra, ha mondjuk nem a szerencsésen »időben« eltiltott elkövető-állattartó kívánja megvásárolni az értékesítésre kijelölt állatokat, hanem egy családtagja.

Nyilván felmerülhet a gyanú, hogy az elkövető érdekében névleg vásárol. De ennek a másik oldala is fontos. Azért, mert valakinek van egy állatkínzó (de bármely más bűncselekményt elkövető személy) a családjában, azért az egész családot meg kell bélyegezni és korlátozni bizonyos tevékenységekben?

A módosító csomag indokolása maga hangsúlyozza egyébként, hogy nincs egy újfajta értékesítési kényszer, amely idegen lenne a büntetőeljárási kódex eddigi szabályaitól. Sőt, az állat szempontjából kedvező megoldást kell támogatni. Vagyis (és itt idézem az indokolást): »az a megoldás is támogatandó, ha a lefoglalás megszüntetésével az állat elhelyezése az eredeti helyén megnyugtatóan rendezhető«.

Hát igen, erre egyetlen állatvédő szervezetnek sem terjedt ki a figyelme. Ez a szabály meglehetősen aggályos a magam részéről, hiszen büntetőeljárás nem véletlenül indul valaki ellen. És teljesen más típusú bűncselekmények esetén is ismeretes a »bűnismétlés veszélye«, amikor a letartóztatást időről időre meghosszabbítják annak megakadályozása érdekében. Egy állatkínzónál vagy egy állatviadal szervezőjénél pedig akár »helyben foglalással« is megoldható az állatok sorsa?

A második csapás

Bevezeti a módosító csomag az ún. »második csapást« a visszaesők tekintetében. Aki állatviadal szervezését vagy állatkínzás elkövetését követően két éven belül ismét ilyen bűncselekményt követ el, az súlyosabban büntetendő. Akkor is, ha első ízben nem kapott letöltendőt.

Összességében a törvénymódosítás nem csodaszer. Nem kamillatea, ami mindent gyógyít, mindenre jó. Az újfajta feladatokhoz biztos, hogy több ember, több forrás, több eszköz szükséges. Amikor egy folyamatban lévő, ember elleni erőszakos bűncselekményhez például sokszor 40-50 percet kell várni, hogy kiérkezzen a rendőr, addig az új feladatok magas színvonalú ellátása kétséges a jelenlegi túlterhelt rendszerben.”

Dr. Kajó Cecília, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegély-szolgálat Egyesület titkára

Dr. Kajó Cecília igazgatásszervező, jogász, 25 éve dolgozik közigazgatásban. Szakterülete a közigazgatási jogon belül elsősorban a birtokvédelem, állatvédelem és a hatósági eljárásjog.

Több évig dolgozott állatvédelmi hatósági feladatkörben, ahol minél több állatvédő szervezetet próbált megismerni és velük jó kapcsolatot kialakítani, hogy ne csak az állattartó szankcionálása és a papírmunka történjen meg, hanem az állatok sorsának gyakorlati megváltoztatására is sor kerülhessen.

A Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület titkáraként tanácsot elsősorban állatkínzással, valamint birtokvédelmi-szomszédjogi jogvitákkal kapcsolatban tud adni.

Kövess minket a közösségi oldalainkon is!
hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon