hirdetés

Új kormányrendelet: tavasztól befellegzett a szaporítóknak! A jogász elmondja, mire számíthatnak ezentúl

Buzgó Csilla, 2021. február 8

Szigorítanak a házi kedvencek tenyésztésének és forgalomba hozatalának feltételein. Ezentúl szinte lehetetlen lesz az illegális tenyészeti telepek, az úgynevezett “kutyagyárak” működtetése.

hirdetés

Bizonyára számos, kutyára vágyó leendő gazdival előfordult, hogy gyanús kisállathirdetésekbe botlott az interneten. Egy laikus számára talán nem lehet feltűnő, hogy az eladó egész évben kínál kutyusokat, a többi hirdetőhöz képest viszonylag olcsón adja őket, és még a “pepecselős” papírmunkát is kihagyná, csak hogy mindkét fél számára “leegyszerűsítse” az adásvételt.

Ez mind rendkívül előzékeny és baráti gesztusnak tűnhet, de a kutyatenyésztés terén ezek sajnos rendkívül intő jelek. A tenyésztőtől vásárolt kiskutya mellé ugyanis elengedhetetlen a törzs- és oltási könyv, a szükséges gyógyszerekről (pl. féreghajtók) beadásáról szóló írásos igazolás, a már beültetett mikrochip és természetesen a mindenre (is) kiterjedő szerződés.

A korrekt adásvétel egyik záloga a FELIR azonosító

A lelketlen, pénzhajhász szaporítók eddig büntetlenül sózhatták rá kül- és belföldiekre a helytelenül kitenyésztett, beteg kiskutyákat és más állatokat, de ezentúl meg lesz kötve a kezük. Április 1-jétől ugyanis kormányrendelet írja elő számukra a FELIR azonosító kiváltását. A NÉBIH által működtetett FELIR (tehát az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer) működéséről szóló 578/2020. rendelet kiköti, hogy – többek között – az alábbi tevékenységek csak ezen azonosító birtokában végezhetőek:

  • élelmiszer-termelési, tenyésztési, kísérleti célból tartott állatok forgalomba hozatala
  • állatgyógyászati készítmény, valamint állatgyógyászati készítménynek nem minősülő állatgyógyászati termék előállítása, forgalomba hozatala
  • az állatok jelölésére szolgáló eszköz forgalomba hozatala
  • élőállat-szállítás, élőállat-szállító járművek mosását és fertőtlenítését végző hely, az idegen állományból származó állatok fogadására kiválasztott elkülönítő (karantén), állatrakodó, gyűjtőállomás, kereskedői telep, etető-itató állomás, pihentetőállomás működtetése
  • állatkísérő tevékenység
  • állatvásár, állatpiac, állatkiállítási hely működtetése
  • állatkert működtetése
  • cirkuszi menazséria működtetése
  • állatmenhely, ebrendészeti telep működtetése
  • állatpanzió működtetése
  • állatklinika, állatkórház, állatorvosi rendelő működtetése
  • állatkozmetika működtetése
  • kedvtelésből tartott állatok kereskedelmi tevékenység keretében történő forgalmazása
  • veszélyes eb tartása
  • állatorvosként, növényorvosként, segédszemélyzetként folytatott tevékenység
  • elismert tenyésztőszervezeti tevékenység

 

Az eladó által megadott FELIR-szám hitelességét az illető neve és születési ideje alapján le lehet ellenőrizni a NÉBIH weboldalának keresőjében. Ugyanitt FELIR-kód vagy adószám beírását követően is böngészhetsz.

Dr. Kajó Cecília, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegély-szolgálat Egyesület titkára ad tanácsot azokra az esetekre, amikor kétségessé válik eme fontos azonosító megléte vagy hitelessége.

Mit lehet tenni április 1-től, ha a “tenyésztő” nem tud, vagy nem akar FELIR azonosítót adni?

Magyarország sajnos évtizedek óta kutyagyártó nagyhatalom, évente tízezrével viszik külföldre a forgalmazható kor alatti (8 hetes kor + 21 nap az érvényes veszettség elleni vakcina miatt) titer vizsgálattal bizonyíthatóan csak papíron oltott, különböző genetikai betegségekben szenvedő kiskutyákat, akiket itthon szaporítóktól vásárolnak fel, vagy híres-hírhedt városi állatpiacokon-állatbörzéken szednek össze.

Kétségtelen, hogy a kereslet generálja a kínálatot. Ha külföldön nem adnának akár több ezer eurót is az itthon átlagosan 30 ezer forintért megvásárolt divatfajtákért, pontosabban fajtajelleget viselő kölykökért, akkor ez a mára már bűnszervezetté dagadt közösség sem tudna fényesen megélni belőle.

A Bojtár Egyesület részéről éppen most kértünk a NÉBIH-től állásfoglalást arra vonatkozóan, hogy az új kormányrendelet pontosan melyik törvény felhatalmazó rendelkezésén alapul és így végrehajtási szabályként mely jogkövetkezményeket lehet alkalmazni megsértése esetén.

A cikk írása idején bármily furán hangzik is, az élelmiszerlánc-felügyeletről szóló törvény alapján történő bírságkiszabás látszik az egyik jogkövetkezménynek, ha nincs ilyen azonosítója a telepnek. Ami egészen világosan látszik, hogy ilyen azonosító nélkül, visszakövethetetlen “gyártó” hiányában a jövőre nézve külföldre kutyát eladni nem lehetséges. Megvan annak is az eszköztára, de erről nyilván nem nyilatkozom egy cikk keretében, hogy mi van akkor ha valaki vagy valakik “okosban” egy szám alatt többen szeretnének a jövőben állatkereskedelemmel foglalkozni.

Dr. Kajó Cecília igazgatásszervező, jogász, 25 éve dolgozik közigazgatásban. Szakterülete a közigazgatási jogon belül elsősorban a birtokvédelem, állatvédelem és a hatósági eljárásjog.

Több évig dolgozott állatvédelmi hatósági feladatkörben, ahol minél több állatvédő szervezetet próbált megismerni és velük jó kapcsolatot kialakítani, hogy ne csak az állattartó szankcionálása és a papírmunka történjen meg, hanem az állatok sorsának gyakorlati megváltoztatására is sor kerülhessen.

A Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület titkáraként tanácsot elsősorban állatkínzással, valamint birtokvédelmi-szomszédjogi jogvitákkal kapcsolatban tud adni.

(Képek: Getty Images Hungary) 

hirdetés
További cikkeink

Keresés az oldalon