hirdetés

Az állat- és emberbántalmazás összefüggései: aki állatot kínoz, az emberre készül?

László Enikő, 2021. október 22

Az állatkínzás és az emberekkel szembeni kegyetlenkedés már köztudottan összefügg. Számos szakértő világított már rá arra, hogy a sorozatgyilkosok gyakran állatokkal kegyetlenkedtek korábban.

hirdetés

A szakemberek megállapítása szerint, aki képes egy védtelen állatnak szándékosan fájdalmat okozni, az később egy nálánál gyengébb emberrel is megteszi. A bántalmazás elszenvedője pedig sok esetben gyermek, idős vagy egy nő. Az erőszak pedig újratermeli önmagát, így az otthon bántalmazott gyerek az iskolában problémássá válhat, és gyengébb társai ellen fordulhat. Így az iskolai bántalmazás során két megmentendő alanyról beszélhetünk.

Bántalmazott gyerekből állat-, később emberkínzó

Dr. Vetter Szilvia jogász és az Állatvédelmi Központ vezetője szerint a bántalmazott gyerekekből azért lehet később állatkínzó, mert nincs előtte egy megfelelő minta, hogy hogyan kell megoldani problémáit. Szorongását, frusztrációját nem tudja másképp csillapítani, hiszen erre sosem látott más példát azon kívül, hogy a gyengébben kell levezetni.

De nem feltétlen!

A sorozatgyilkosok köztudottan a legtöbbször maguk is abuzív környezetben nőttek fel gyerekként. Ez azonban nem mindenkire igaz, ahogyan az sem, hogy egy bántalmazott fiatalból feltétlen agresszív felnőtt válik. Előbbire kitűnő példa Jeffrey Dahmer sorozatgyilkos, aki egy teljesen átlagos, normális hátterű családban nevelkedett, viszont már kiskorában bizarr szokásai voltak. Gyerekként az erdőket rótta állattetemek után kutatva. Édesapja elmondása szerint, ha idejében észrevette volna az intő jeleket, fiából nem ilyen felnőtt vált volna.

Ne nézd tétlenül, az iskolai bántalmazás rendkívül súlyos probléma! Ha bántalmazott, bántalmazó vagy akár szemtanú vagy, kérj segítséget!

Hasonlóságok és eltérések az állatkínzás és az emberbántalmazás esetében

Természetesen a legnagyobb különbség, hogy egyik esetben a sértett egy ember, míg a másikban a sértett egy állat. Utóbbi esetében a cselekmény nem követhető el verbálisan, azonban emberek esetében igen, például iskolai bántalmazás során a gyerek számára még a szavak is rendkívül bántóak és mentálisan megterhelőek lehetnek. Egy ember azonban képes szólni, segítséget kérni, míg egy állat nem. Előbbi esetében azonban sajnos sokszor előfordul, hogy az egyén nem mer szólni, mert fél annak következményeitől, esetleg megalázónak érzi azt.

A két dolog között hasonlóságok is felfedezhetők. Mindkét esetben van egy erősebb fél, aki bántalmazza a gyengébbet. Emellett mindkét esetben 2-2 megmentendő élőlényről van szó. Hiszen a bántalmazó sokszor maga is bántalmazott volt egyszer vagy akár jelenleg is, és így vezeti le frusztrációját, mivel más mintákat valószínűleg nem ismer. Ez természetesen egyáltalán nem mentesíti a felelőssége alól! Gyerekkorban azonban ennek könnyebb élét venni, mint később, amikor a személyiség már kiforrott.

Börtönt az állatkínzóknak?

Vetter Szilvia szerint nem feltétlen a börtön lehet a helyes megoldás minden esetben. Természetesen a notórius, különösen kegyetlen elkövetők ez alól kivételek. Ambrus Attila úgy véli, a börtönnek ilyen esetben nincsen visszatartó ereje, mivel a rehabilitáció lehetősége csak igen minimális.

A börtön azonban alapesetben is ritkán kiszabott büntetés, legtöbbször pénzbírság jár az állatkínzóknak, ami igen sokszor nem vált ki kellő hatást. A szakértők szerint nagyobb értelme lenne, ha az elkövetőnek menhelyi állatokon kéne segítenie közmunkával.

Rehabilitáció kutyákkal

A világ számos pontján bevett szokás, hogy börtönökben kisállatok, halak élnek, esetleg menhelyi kutyák egy csoportja kerül be, ahol a fogvatartottak gondoskodnak róluk. Sőt, olyanra is van példa, hogy vakvezető kutyákat képeznek a rabok. Az állatok segítik a fogvatartottak érzékenyítését, miközben maguk a rabok is az ebek segítségére vannak képzésükkel, gondoskodásukkal.

Ez a kutya vakvezetőnek tanul egy rab segítségével.

A bántalmazott, valamint a bántalmazó gyerekek esetében is rendkívül pozitív hatást lehet elérni terápiás kutyák segítségével. Utóbbinál nem szabad elfelejteni a tényt, hogy igen gyakran maga a bántalmazó kiskorú abuzív családi környezetben él, és segítségre szorul. Ellenkező esetben deviáns felnőtt válik belőle. A szakértő szerint, ha egy gyereknek már igen fiatal korában van kapcsolata állatokkal, jelentősen fejlődik empátiája és jóval kisebb eséllyel lesz agressziókezelési problémája.

(A cikk forrásául Dr. Vetter Szilvia: Ma „csak” a kutyád, holnap a gyermeked? Az állat- és emberbántalmazás összefüggései és Ember- és állatbántalmazás: közös alapokon?, illetve a Mancs a szívre ifjúsági centrum: Iskolai bántalmazás okai és megelőzése című előadása szolgált.)

(Képek: Getty Images Hungary)

hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon