hirdetés

Akik kiskanállal merik a vizet a tengerből: hogyan érhetünk el változást az állatvédők szerint?

László Enikő, 2021. április 17

Online állatvédelmi konferenciát szervezett a Civilút Alapítvány, melynek témája az állami szervek és a társadalmi szervezetek szerepe, feladata és lehetőségei voltak az állatvédelem kapcsán. Miről esett szó az eseményen?

hirdetés

A konferencián az állatvédelem különböző szegmenseiben dolgozó előadók vettek részt. Többek között Prof. Dr. Sótonyi Péter az Állatorvostudományi Egyetem rektora és Dr. Vetter Szilvia PhD, az ÁTE Állatvédelmi Központjának vezetője. De Ovádi Péter miniszteri biztos, Schneider Kinga, a NOÉ Állatotthon vezetője, Sziládi-Kovács Tibor, a kutyabarat.hu társalapítója, valamint Szűcsné Mércse Adrienn, az Ürömi Állatotthon tulajdonosa is tartott beszédet, prezentációt.

Nemrégiben készült egy hiánypótló felmérés az állatkínzásokról:

Az előadók más-más oldalról világították meg, mennyire szerteágazó témakör is az állatvédelem. Azonban mindegyikőjük célja közös: az állatokat óvni kell, ez pedig az emberek edukálása, a felelős állattartásra való nevelése nélkül nem lehetséges. Az egyéni előadások után sor került egy kerekasztal beszélgetésre is.

Szívvel, szenvedéllyel és tudománnyal az állatvédelemért

A konferencián elsőként Prof. Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora szólalt fel. Beszédében kiemelte, hogy az állatvédelemben nem csupán az állatorvosoknak és az állatvédő szervezeteknek van szerepe. A pedagógusra, jogalkotókra, minisztériumokra, agrármérnökökre, illetve a civilekre is nagy szükség van ezen a területen.

Az állatvédelmet, mint minden szakmát csak úgy lehet tenni, hogy ha megfelelő tudományos hátterünk van. Az állatvédelemre különösen igaz, hogy szívvel, szenvedéllyel (…) és a tudomány erejével végezzük” – mondta.

Dr. Sótonyi Péter kiemelte, hogy nemcsak a házi kedvencként tartott élőlényeket, hanem más állatokat is ugyanúgy védeni kell. Hiszen egy gazdasági okokból tartott haszonállat is csak akkor képes jó minőségű ételt biztosítani az ember számára, ha az élete során rendezett körülmények között töltötte mindennapjait, méltó módon.

De nem csak ezért kell megbecsülni őket. Hiszen az állatok segítségünkre vannak többek között abban is, hogy kissé visszavezessenek minket a természetbe. Annak szabályait pedig mindig be kell tartani. „Aki felrúgja a természet törvényeit, az öngyilkosságot követ el” – mondta Dr. Sótonyi Péter.

A professzor arról is beszélt, hogy tervezik egy Állatvédelmi Kódex megalkotását, mely egy átfogó, dinamikusan fejlődő és naprakész összegzése lesz az állattartás etikájának.

A cél, hogy Magyarország az állatvédelemben Európa élére kerüljön

A Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos, Ovádi Péter arról beszélt, hogy a cél, hogy hazánk Európa élmezőnyébe kerüljön az állatvédelemben. Országjárása során számos polgármesterrel, jegyzővel, képviselővel, rendőrrel, állatorvossal és persze civil szervezettel folytatott beszélgetést annak kapcsán, hogy milyen problémákra kell megoldást találni.

Ennek hatására indult egy online konzultáció, melyben kikérték a lakosság véleményét arról, hogy mik a legfontosabb állatvédelmi kérdések hazánkban. A kapott eredményeket beépítik a Nemzeti Állatvédelmi Programba. Kiemelt fontosságúnak tartja az ivartalanítási programok szervezését állami támogatással, a gyerekek edukálását, az ebrendészeti telepek felülvizsgálását, valamint a szaporítók elleni fellépést. Ovádi Péter megjegyezte: az Állatvédelmi Központ éppen azért jött létre, hogy szakemberek segítségével hozzanak változást az állatvédelemben.

Április 13-án megalakult a Nemzeti Állatvédelmi Tanács, melynek feladatai közé tartozik többek között: az állatvédelmi kérdések megtárgyalása; véleménynyilvánítás jogszabályi tervezetekről, állatvédelmi kormányzati stratégiákról; jogszabályalkotások kezdeményezése; felmérések készítése, illetve javaslatok tevése az állatjóléti oktatás folytatására. A Tanácsban civil szervezetek is képviseltetik magukat.

Az állatvédelem mint együttműködés művészete

Az előadást Dr. Vetter Szilvia PhD folytatta, aki az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának vezetője. Prezentációjának „Az állatvédelem mint együttműködés művészete” címet választotta, ami jól kifejezi, mennyire szerteágazó és sokrétű terület is ez. Az állatvédelem résztvevőinek szüksége van az együttműködésre, hiszen csak így érhetünk el tényleges változást. Ez egy olyan harmónia, ami az ember és állat között is létre kell, hogy jöjjön. Az állatvédelem mellett vallási, etikai, gazdasági, pszichológiai, kriminológiai és politikai érvek is szólnak. Mindannyian kapcsolódunk valamilyen módon az állatokhoz, akár családtagként, akár élelemként tekintünk rájuk. Jól tudjuk, hogy aki állatot kínoz, az előbb utóbb embert is fog, hiszen számos kutatás igazolta már. Ahogyan azt is, hogy milyen jó hatással van vannak ránk, gondoljunk csak az állatasszisztált terápiára.

A terápiás kutyák rendkívül jó hatással vannak az emberekre.

Vetter Szilvia szerint történelmi múltunk is befolyással van arra, hogy viszonylag rossz a helyzet hazánkban. Az utóbbi harminc évben a jogalkotás gyorsan fejlődött, de a társadalom attitűdje nem változott ugyanilyen tempóban. Száz évvel ezelőtt még jóformán embervédelem sem volt, nemhogy állatvédelem. Szilvia elmondta, tágabb értelemben mindenki az állatvédelem egyik szereplője, hiszen mindenki kerül kontaktusba velük élete során. A szemléletformálás érdekében egyértelműen minél több szereplő bekapcsolódására, proaktivitásra, megoldáskereső attitűdre és a civilek egységes fellépésére volna szükség.

Az Állatvédelmi Központ vezetője előadását az alábbi videóval zárta:

Az ország legnagyobb állatotthona

Ezután hazánk egyik legnagyobb menhelyének, a Noé Állatotthon Alapítvány vezetőjének, Schneider Kingának az előadása következett. Az állatotthonoknak hatalmas szerepe van az állatvédelemben, és mondhatjuk, hogy a munka oroszlánrésze ezekre a szervezetekre hárul. A Noé Állatotthon nemcsak kutyákkal, macskákkal foglalkozik, de számos madár, kecske, ló, juh, nyúl, tengerimalac, borz, mosómedve és egyéb állat átmeneti vagy végleges otthonaként szolgál. Fontos feladatuknak tartják, hogy támogassák a kisebb, nehezebb helyzetben lévő menhelyeket, együttműködjenek a hatóságokkal, lakossággal, illetve oktassák, érzékenyítsék az gyerekeket és az idősebbeket egyaránt.

Kutyabarát társadalom

Sziládi-Kovács Tibor, a kutyabarat.hu társalapítója előadásában azt mutatta be, hogy az elmúlt évtizedekben mennyit változott az állattartás, és ez milyen társadalmi, gazdasági változásokat indukált. Véleménye szerint a társállatok az utóbbi időkben szinte családtagokká váltak az emberek számára. A felelős és tudatos gondolkodás egyre inkább utat tör magának, de persze van hova fejlődni. Ehhez pedig feltétlen szükséges a környezet- és az állatvédelem. A felelős állattartás egyik alapfeltétele az, hogy olyan kedvencet válasszuk magunk mellé, aki be tud illeszkedni mindennapjainkba, mi pedig élete végéig hajlandóak leszünk róla gondoskodni. Ehhez elengedhetetlen a minőségi táplálás, egészségügyi ellátás, nevelés, megfelelő környezet és a fizikai szükségletek kielégítése. Az állatokhoz való minél pozitívabb társadalmi hozzáállást jól mutatja a kutyabarát irodák, szálláshelyek, vendéglátóhelyek, illetve üzletek gyarapodása.

Természetesen a mi irodánk is kutyabarát! /Fotó: Jóvári Krisztina

Az Ürömi Állatotthon kezdetektől napjainkig

Az Ürömi Duhajdombi Állatotthon Alapítvány Budapesttől mindössze egy kilométerre helyezkedik el, Ürömön. A menhely tulajdonosa, Szűcsné Mércse Adrienn gyerekkora óta kutyázással foglalkozik. Nagymamája, aki elismert németjuhász tenyésztő is volt, 50 évvel ezelőtt alapította a Duhajdombi Kutyaiskolát, ami azóta is folyamatosan üzemel. Adrienn aranykoszorús kiképző, nemzetközi munkabíró, emellett ebrendészeti feladatokat lát el Solymáron, Ürömön, Pilisborosjenőn, Pilisszentlászlón, Pilisszentivánon és Remeteszőlősön is. A menhely egyik legfontosabb elve, hogy nincs altatás. Minden bekerült kutyát rehabilitálnak, kutyaiskola révén az alap engedelmességre megtanítanak.

Az Ürömi Állatotthon novemberben 37 kutyát mentett ki egy szaporítótelepről. /Fotó: Török Zsolt

Az állatotthon folyamatosan fejlődik, hogy lakói minél jobb ellátásban részesülhessenek. A koronavírus előtt számos programot szerveztek, melyeket hatalmas érdeklődéssel fogadtak a látogatók. Ismert emberek koncertekkel, különböző cégek pedig tárgyi adományokkal támogatják őket, ami hatalmas segítség számukra. Az önkéntesek sosem pihennek, rendszeres résztvevői különböző kutyás versenyeknek, például a Hard Dog Race-nek, ahol előkelő helyezéseket érnek el. Az eseményeken volt vagy jelenlegi menhelyi ebekkel indulnak, ezzel is mutatva, hogy semmi különbség nincs egy menhelyi és egy családban nevelkedett négylábú között. Az állatotthon fontosnak tartja a gyerekek érzékenyítését, illetve az ivartalanítás népszerűsítését is.

Az Ürömi Állatotthon gyakran szervez programokat a látogatók számára. /Fotó: László Enikő

Kerekasztal beszélgetés

A beszédek után egy kerekasztal beszélgetés következett, amit Szabó László vezetett, aki az előadóknak tett fel kérdéseket. Első körben arról érdeklődött, kinek melyik volt az állatvédelmi konzultáció legfontosabb pontja. A legtöbben itt az ivartalanítás fontosságát emelték ki, amiről máig számos tévhit kering, emiatt pedig nehéz meggyőzni az embereket annak pozitív hatásairól. Nem mellékesen pedig a kóbor állatok számát is minimalizálni lehetne ezáltal. De fontosnak tartották még a haszonállatok, cirkuszi állatok sorsát, illetve a civil szervezetek támogatását, a lakosság edukálását is.

A gyerekek korai edukálása rendkívül fontos tényező.

Az állatvédelem szereplői úgy vélik, a hazai helyzet javuló tendenciát mutat, egyre többen állnak ki az élőlények jogaiért és egyre többen kérnek segítséget, ha állatkínzás történik környezetükben. Ez viszont jóval több munkát hárít a menhelyekre, civil szervezetekre. Az azonban nem elég, hogy a menhelyek összegyűjtik a kóbor állatokat, hiszen ettől még nem szűnik meg a probléma gyökere.

A kérdéssel tehát egyre többen foglalkoznak, de ez még mindig nem elég. Ahhoz, hogy változás legyen összefogásra van szükség. Összefogásra a civil lakosság, az állatvédő szervezetek, a döntéshozók, a jogalkotók és mindenki részéről. Csak így érhetünk el változást.

(Képek: Getty Images Hungary, Az állami szervek és a társadalmi szervezetek szerepe, feladata és lehetőségei az állatvédelem területén online szakmai konferencia, Jóvári Krisztina, Török Zsolt, László Enikő)

hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon