Évszázadokkal ezelőtt érzéketlen gépeknek gondolták őket, ma már elképesztő népharagot vált ki az állatokkal való kegyetlenkedés

Az állatvédelem szerencsére egyre nagyobb hangsúlyt kap a világ minden táján, és egyre szigorúbban büntetik azokat, akik kegyetlenkednek az ártatlan élőlényekkel.

Arisztotelész azt tanította, hogy a növények az állatokért vannak, az állatok az emberért. Bár az ember maga is állat, de gondolkodó állat, ezért felsőbbrendű. A kereszténység osztotta a gondolatmenetet, miszerint az ember istenadta joga, hogy uralkodjon a természet fölött. René Descartes francia filozófus szerint az ember gondolkodó gép, míg az állatoknak csak a testük van, elméjük nincs, így csupán gépezetek. Ebből következett, hogy fájdalmat sem érezhetnek. Gondolatmenete rendkívül népszerű volt a 17. században, a tudomány azonban mára már megcáfolta állításait.

Amikor Darwin előállt az evolúciós elmélettel, az emberek felháborítónak tartották, hiszen alapjaiban rengette meg addigi világnézetüket. Meglepő módon ma is sokan vannak, akik nem értenek vele egyet. Egyesek még azt is elutasítják, hogy az állatok képesek fájdalmat érezni, hát még azt, hogy vannak bizonyos érzelmeik. Peter Singer 1975-ben megjelent Az állatok felszabadítása című könyve sokakból felháborodást váltott ki több szempontból is, de rendkívül jelentőségteljes és elgondolkodtató mű, ha valaki meg akar ismerkedni az állatvédelemmel részletesebben.

Aki az állatot kínozza, az az embert is kínozza

Az állatkínzás azonban nem csupán abból ered, hogy azt hiszi valaki, hogy az állat nem érez fájdalmat. Ennek igen komoly pszichológiai háttere van, amiről ebben a cikkünkben bővebben írtunk. Az állatvédelem azonban a modern társadalom elengedhetetlen része, hiszen, ahogyan Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora is gyakran fogalmaz:

aki az állatot kínozza, az az embert kínozza.”

Az állatvédelem történelmi morzsái

Az ókortól kezdve az állat dolognak számított, mégis a késő középkortól a 18. századig népszerűek voltak az állati jogperek, melyekben állat lehetett tanú vagy akár gyanúsított is. Ilyen híres per volt, amikor 1519-ben mezei egerek ellen indítottak eljárást, akiknek aztán védője is lett. A történet a Bojtár, telefonos állatvédelmi jogsegélyszolgálat egyesület oldalán is olvasható, miszerint:

A mezei egereknek nevezett kártékony állatok kötelesek Stilfs község szántóföldjeit és rétjeit 14 nap alatt kiüresíteni és onnan elköltözni, a visszatéréstől pedig örök időre eltiltatnak, ha azonban az állatok közül némelyek várandós állapotban lennének avagy zsenge koruk miatt az utazásra képtelenek volnának, úgy további 14 napra oltalom biztosíttatik, mindazonáltal az utazásra képesek tartoznak a 14 nap alatt odábbvonulni.”

A 1822-ben, Angliában Richard Martin megalkotta a világ első állatvédelmi törvényét. 1824-ben pedig megalakult a világ első állatvédelmi szervezete, az RSPCA. Érdekesség, hogy sokáig állatvédők védték a gyermekek jogait is. Az 1970-es évektől megnőtt a népesség, és ezzel a húsfogyasztás is, ami a haszonállatok tartási körülményeinek jelentős romlását eredményezte. Ennek hatására új betegségek ütötték fel a fejüket, tehát új állatvédelmi problémák bukkantak fel, melyek az emberek egészségére is hatással voltak. Az országok ezért kénytelenek voltak egyre nagyobb hangsúlyt fektetni az állatvédelemre.

Hazai állatvédelem

Magyarországon az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény 1998-ban lépett hatályba. Ezt megelőzően két évtizeden át szorgalmazták az állatvédők és a társadalom a törvény létrehozását, de már jóval korábban is megjelentek rendeletek, melyek valamelyest védték az állatokat. A Herman Ottó Országos Állat- és Természetvédő Egyesület készített el egy tervezetet 1987-ben, amit elküldött az illetékes minisztériumnak. A minisztérium megalkotta az állatvédelmi törvényjavaslat koncepcióját, amit 1992-ben az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága el is fogadott, azonban a tervezet mégsem került az Országgyűlés elé. A kilencvenes években a média és a társadalom még nagyobb nyomást helyezett a döntéshozókra, így megszületett az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény. Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatására pedig jelentősen nőtt hazánkban az állatvédelemmel kapcsolatos jogszabályok száma és azok szigorúsága, valamint az állatkínzás szankcionálása.

Az állatkínzás bűncselekmény

Rendkívüli módon felháborította a magyar társadalmat az az eset, amikor 2003-ban három biztonsági őr Fadd-Domboriban halálra kínzott egy kutyát. Az állatot egy kikötő vezetője fogadta be, de az őröket zavarta a jelenléte. Először riasztópisztollyal lőttek rá, majd egyikőjük az autója után kötötte az ebet, és 100 méteren át húzta. A kutya négy nappal később belehalt sérüléseibe. Az egyik őr azt mondta, megbánta tettét, de a kóbor eb megtámadta rottweilerét és ez bosszantotta fel. A szemtanúk szerint a kutyák között nem volt verekedés, csak barátkoztak, és a férfi saját rottweilerével sem bánt jól.

Az eset hatalmas felháborodást és népharagot gerjesztett, ennek hatására pedig 2004 áprilisától már bűncselekménynek számított az állatkínzás, és börtönbe kerülhet az, aki gerinces állatot bántalmaz. Korábban ez nem szerepelt a törvényben. Bár az értelmetlen és kegyetlen halált halt, békés és jószándékú kutya életébe került ez, a társadalom ettől kezdve megfigyelhetően nagyobb hangsúlyt fektetett az állatok védelmére és a felelősök elszámoltatására.

Fülöp kutya esete, ami az egész lakosságot megrázta

2017-ben egy másik híressé vált eset váltott ki hasonló felháborodást. Fülöp kutyát bizonyára nem kell sokaknak bemutatni. A róla készült fotók pillanatok alatt bejárták az internetet, ugyanis olyan szoros volt a lánc a nyakán, hogy az állat feje a többszörösére dagadt tőle, összeesett a nyelőcsöve, és éhezett is. Fülöp megmentése után úgy tűnt, jobban van, de sajnos pár nappal később feladta a harcot. A népharag pedig csillapíthatatlan lett, az elkövető neve és lakcíme is bejárta a világhálót. A két tulajdonos négy hónap letöltendő börtönbüntetést kapott. Sajnos csak nagyon kevés esetben kapnak bármennyi letöltendőt az állatkínzók, de Fülöp tragédiája hozzájárult ahhoz, hogy ez a jövőben másképp legyen.

Az állatvédelmi törvény módosítása

A 2022-ben életbe lépett állatvédelmi törvény módosítását számos borzasztóan kegyetlen állatkínzási ügy előzte meg, melyek az internet és a sajtó segítségével sok emberhez eljutottak. Ezért a társadalmi nyomás is egyre nagyobb lett, hiszen megnőtt az igény az elkövetők elszámoltatására. Az állatvédelmi törvény módosításáról Dr. Kajó Cecíliát is kérdeztük korábban, a cikket itt olvashatod el. A szakértők szerint Magyarország állatvédelmi törvényei európiai szinten is kiemelkedőek, a nagyobb problémát inkább az elkövetők elszámoltatása, a hatósági személyek állatvédelmi területen való járatlansága, valamint a lefoglalt állatok elhelyezése okozza. A hazai állatvédelem ennek ellenére egyre pozitívabb irányba változik, még akkor is, ha ez egy lassabb folyamat, aminek az állatok isszák meg a levét.