hirdetés

Luxuskörülmények között élt a kutya, mégis állatkínzás történt: az állatvédelemről és a szolgálati kutyákról szólt az Állatorvostudományi Egyetem szakmai napja

László Enikő, 2022. október 21 - Képek: Getty Images Hungary

Milyen a magyar kutyatartó? Mik a nehézségek az állatvédelemben? Milyen szolgálati kutyák dolgoznak az országban? Többek között ezekre a kérdésekre is érdekes válaszokat kaptunk az Állatorvosi Egyetem szakmai napján.

hirdetés

A kutyakiképzés és a szolgálati kutyatartás állatvédelmi vonatkozásai, állatvédelem a bűnmegelőzés szolgálatában címmel szakmai napot tartott az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központja. Az előadássorozatot Prof. Dr. Sótonyi Péter, az egyetem rektora nyitotta meg beszédével. Ezután köszöntő beszédet mondott Ovádi Péter állatvédelmi kormánybiztos, valamint Dr. Terdik Tamás, Budapest rendőrfőkapitánya.

Ki a magyar kutyatartó, és hogyan gondolkozik?

Dr. Vetter Szilvia PhD, az Állatvédelmi Központ vezetője kezdte meg az előadássorozatot. Kiemelte, hogy hazánkban rengeteg kutya él, és a Covid-időszak alatt ez a szám még magasabb lett. A pontos számokra csak becslések vannak, hiszen a kóborállomány és a chip nélküli ebek számáról nincsenek adatok. Vetter Szilvia elmondta, hogy míg a 2000-ben végzett felmérések alapján a hazai lakosság 49%-a házőrzés céljából tartott kutyát, ma már a legtöbb négylábút családtagként tartják. Az Állatorvostudományi Egyetem tavalyi felmérése alapján minden második ember él Magyarországon kutyával, bár sajnos sokukat leadták a járványidőszak végén, így valószínűsíthetően ez a szám azóta csökkent. Jelenleg a hatvan év feletti nők élnek együtt kutyákkal leginkább, és Pest megyében található a legtöbb eb.

A felmérés meglepő eredményeket is hozott. A legtöbb kutya ajándékozás útján vagy ismerős által kerül a gazdához. Ez aggodalomra ad okot, mivel azt jelzi, hogy nem tudatos döntés alapján gazdásodnak az ebek. A tulajdonosok 76%-ának egyáltalán nem okoz gondot a kutyatartás költsége, 46%-uk teljes mértékben ismeri a jogot, valamint 34% kedvence teljes mértékben engedelmes. Ezen érdemes kicsit elgondolkodnunk… Az ivartalanítást legjobban a férfiak ellenzik, főleg az idősebb korosztály, míg a budapesti, egyetemet végzett 25-34 év körüliek pártolják a leginkább.

A kutyák védelmének legfontosabb állatvédelmi szempontjai

Dr. habil. Fodor Kinga PhD az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi docense arról beszélt, hogy az állatjóllét és az állatszeretet nem azt jelenti, hogy emberként kell kezelni a kutyát. Sose a saját érzelmeink alapján cselekedjünk, hanem gondoljunk bele, mi a jó a kutyának. Például, számunkra nem túl jó élmény a sárba dagonyázni, de ők szeretik. Számukra viszont az felesleges, ha cuki ruhákba öltöztetjük őket. Próbáljuk meg a kutyákat kutyákként kezelni. Dr. Fodor Kinga egy érdekes példát is hozott. Járt már olyan családnál, ahol a kutya elképesztő körülmények között élt, mondhatni luxusban. De veseproblémája lett, mivel csak napi egyszer adtak neki vizet, hogy ne vizeljen be. Ilyen állatkínzás is előfordul…

Kutyák a büntetés-végrehajtás szolgálatában

Dr. Pálinkás András ezredes bemutatta, hogy hogyan változott a szolgálati kutyázás 1985-től napjainkig. Eleinte nyomkövető és járőrkutyák dolgoztak a büntetés-végrehajtásban, 2000-től azonban megjelentek a kábítószer-kereső kutyák is. A börtönöket gyakran kutyák is őrzik, és a tapasztalat alapján elmondható, hogy a szolgálati ebeknek igen nagy visszatartó ereje van a zendülések ellen. A szabad levegős séta olykor kutyákkal biztosított, így pedig jelentősen csökkentek a konfliktusok, ellenszegülések. Jelenleg egy olyan kutya is dolgozik, aki mobiltelefont, SIM kártyát is képes kiszagolni, ő járja az országot, és vizsgálja át a rabok csomagjait. De természetesen a négylábú kollégák védelme is fontos. Olyan hámot viselnek, mely ellenáll az ütéseknek, szúrásoknak, vágásoknak. A csúszós talaj ellen cipőt is kapnak, és nemsokára sisakjuk is lesz, mely védi a fejüket és a szemüket.

A kutya helyes táplálása a 21. század kihívásai közepette

Porf. Dr. Fekete Sándor György kiemelte, hogy bár a kutya rendszertanilag húsevő, jelentősen alkalmazkodott az emberhez, ezáltal pedig emésztése mindenevővé vált. Emellett a sport- és szolgálati kutyák táplálásáról tartott részletes előadást.

Szaporítás vs tenyésztés

Dr. Tóth Szabina állatorvos és vadállatmentő a tenyésztés és a szaporítás közötti különbségeket ismertette meg a közönséggel. Véleménye szerint a szaporítás azért virágzik napjainkban, mert a vásárló sokszor nem elég tájékozott, azonnal szeretne kutyát és lehetőleg minél olcsóbban. A problémát tetézi, hogy a szaporítók egyre jobban álcázzák tevékenységüket, sőt gyakran már a tőlük származó kutyák is annyiba kerülnek, mint egy felelős tenyésztő kedvencei. Ezért nagyon fontos, hogy az állatnak legyenek megfelelő iratai, kössünk szerződést és ismerjük a kölyök felmenőit. Egy felelős tenyésztő mindenről szívesen beszámol a gazdinak, tanácsokkal látja el és kérésre megmutatja a többi kutyáját.

Mire adhat választ az etológia?

Dr. Gácsi Márta PhD az ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportjának tagja. Számos híres kutatásban vett részt, melyek kutyákkal kapcsolatosak. Részletezte, hogy a kutya miért alkalmas modellnek az ember számára, és mit tudhatunk meg abból, ha őket vizsgáljuk. A kutyaelme-kutatásban hazánk világszinten élen jár, a magyar tudósok úttörői ennek a tudományterületnek.

A szolgálati kutyázás állatvédelmi szempontból

Dr. Frigyer László rendőrségi alezredes, az NKE Ludovika SE Rendészeti Kutyás Szakosztályának vezetője bemutatta, hogy milyen törvények vonatkoznak a szolgálati kutyákra. Részletezte, hogy milyen szolgálati kutyás szervek dolgoznak az országban (NAV, Honvédség, rendőrség és büntetés-végrehajtás), és azt is, hogy hogyan válik egy ebből szolgálati kutya. És, hogy miért is olyan fontos a munkájuk? Azért, mert ők az egyetlen olyan kényszerítő eszközök, melyek nem fordíthatók az alkalmazó rendőr ellen, illetve már puszta jelenlétük is megelőzi önmaguk alkalmazását. A kutyák ebben is egyedülállóak.

De egy ilyen ebbel való munka nem csupán munka. Ezek a kutyák családi kedvencek és kollégák, munkaeszközök egyszerre. Ezért a kutyavezetőnek érzelmileg igen megterhelő a feladata, hiszen akadhat olyan szituáció, melyben legjobb barátját kell feláldoznia ahhoz, hogy egy bűncselekményt megakadályozzon…

Harapott sebek gyakorisága és ellátása

A hazai adatok alapján a harapott sebek bizonyulnak a harmadik leggyakoribb sérülésnek dr. Papp Magor PhD szerint. A hátrányos helyzetű településeken kiemelkedően rossz a helyzet, ahol főként gyerekek esnek harapás áldozatául. A doktor ezután kifejtette, mi a teendő, ha megharap valakit egy kutya.

A kutyák mentésének gyakorlati nehézségei

Edelényi Bernadett jogász és állatvédő a kutyák mentésének nehézségeiről tartott előadást. Bele sem gondolunk, mennyi ágense van ennek:

  • pénztelenség
  • rezsiköltségek emelkedése
  • állatorvosi számlák
  • drága üzemanyagárak
  • rossz állapotú gépjárművek
  • rossz állapotú kennelek, hordozók
  • ember-, szakember-, segítőhiány
  • elavult, selejtes napi fogyóeszközök (például hőmérő, chipleolvasó, pelenka, stb…)
  • nincs éjszakai ügyelet sok régióban
  • befogott állatok elhelyezése
  • vidéki állatorvoshiány
  • állatvédelmi szereplők hiányos jogtudása

Az új kóbor állat rendelet bemutatása

Dr. Nagy Csilla jogász az új kóbor állat rendeletet mutatta be részletesen, ami idén július 1-jén lépett hatályba. Hogy ez milyen újításokat hozott, arról ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.

A kutyakiképzés története, jelenkori kihívásai

Az előadássorozatot Sándor Ferenc Alex kutyatréner zárta, aki a kutyakiképzés történetéről tartott előadást. Egészen az ókortól kezdve napjainkig végigvette a legfontosabb mérföldköveket, és a legkiemelkedőbb alakokat.

Konrad Lorenz sokak szerint az etológia atyja.

Kerekasztal-beszélgetések

Végezetül pedig két kerekasztal-beszélgetéssel zárult a nap. Először dr. habil. Fodor Kinga PhD; Nothoff Ingrid, a Budapesti Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Osztályvezető helyettese; dr. Osztoicsné Czéder Andrea, a Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályvezetője és Pataki Gábor, az Újpesti Állatmentő Liga vezetője beszélgettek az állatvédelem a bűnmegelőzés szolgálatában betöltött szerepéről. Itt elsősorban olyan témákat érintettek, hogy számos esetben előfordult már, hogy állatkínzás miatt tettek bejelentést az elkövető ellen, akiről kiderült, hogy emberekkel szemben is kegyetlenül bánt. Így egyértelműen kijelenthető, hogy aki állatot kínoz, az emberre készül.

A második kerekasztal beszélgetés a kutyakiképzés gyakorlati vonatkozásait taglalta. A beszélgetésben olyan elismert kutyakiképzők és viselkedésszakértők vettek részt, mint Angyal Zsolt, Hajdú Tamás, Nyakas Gábor és Suszter Ferenc.

Kövess minket a közösségi oldalainkon is!
hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon