hirdetés

Korszakváltás a magyar állatvédelemben: nem elég a házi kedvenceket védeni

László Enikő, 2021. június 9

Június 3-án az Állatorvostudományi Egyetem konferenciát szervezett, aminek központi témája az állatvédelmi aktualitások voltak. Miről esett szó az eseményen?

hirdetés

Az állatvédelem fontosságáról nem lehet eleget beszélni. De nemcsak beszélni, hanem cselekedni is kell. Az Állatorvostudományi Egyetem ettől az évtől kiemelkedően fontos szerepet tulajdonít a kérdéskörnek, és hozzájárul ahhoz, hogy az állatvédelem tudományos kereteket kapjon. Hiszen nem elég állatszerető embernek lenni. A társ-, vad- és haszonállatok mentéséhez háttérismeretek is szükségesek. A gyerekeket már óvodában arra kell nevelni, hogy a természetet, az élőlényeket tisztelni és becsülni kell, szeretettel fordulni feléjük. Így érhetünk el csak változást. A konferencián fontos tényező volt, hogy ne csak a kutyák, macskák védelmét tartsuk szem előtt, hanem valamennyi állat jóllétét. Éppen ezért számos előadás szólt a gazdasági haszonállatok, illetve a vadállatok védelméről is.

Vetter Szilvia, az Állatvédelmi Központ vezetője. /Fotó: Állatvédelmi Központ

Az orvos az embert gyógyítja, az állatorvos az emberiséget

Az állatvédelemről beszélni kell, fenntartani a társadalom érdeklődését, hiszen ez egy olyan téma, amit nem lehet csak úgy annyiban hagyni. Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora számos alkalommal említette már, hogy aki állatot kínoz, az embert kínoz. Ha nem bánunk méltó módon haszonállatainkkal, saját magunkat mérgezzük. Ha az állatkínzást elnézzük, lehet, hogy legközelebb az a személy egy embert fog bántalmazni.

Az eseményt Dr. Sótonyi Péter beszédével nyitották meg, aki többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdasági haszonállatokat, vadállatokat is ugyanúgy kell védeni, ahogyan házi kedvenceinket. Kiemelte, hogy az állatorvosoknak mindig is hatalmas szerepe volt az állatvédelemben, a társállatok gyógyításán keresztül pedig az emberiség gyógyításához is hozzájárulnak.

Dr. Sótonyi Péter, az Állatrovostudományi Egyetem rektora. /Fotó: Állatvédelmi Központ

A felelősséghez tudás is kell

Nagy István agrárminiszter beszédében kiemelte, hogy a megfelelő ismeretek elengedhetetlenek ahhoz, hogy egy állatot felelősségteljesen tartsunk. Azonban társállatainkat sem szabad emberként kezelni, például egészségtelen, ételekkel etetni, hizlalni. Hiszen, aki ezt teszi, ugyanúgy állatkínzó. A miniszter felhívta a figyelmet a ősszel induló Gazdijogsi programra, hiszen az állattartáshoz elengedhetetlen a megfelelő háttértudás.

Aktuális állatvédelmi intézkedések

Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos bemutatta, milyen állatvédelmi intézkedéseket hoztak az utóbbi időszakban.

  • miniszteri biztos kinevezése,
  • konferenciák, kerekasztal-beszélgetések,
  • online konzultáció,
  • Állatvédelmi Központ megalakulása,
  • Nemzeti Állatvédelmi Tanács megalakulása,
  • állatvédők felmentése a kijárási korlátozás alól,
  • magánállatkertek támogatása,
  • országos ivartalanítási programok,
  • fellépés a húsevő prémes állatok prémcélú hasznosítása ellen,
  • pirotechnikai eszközök használatának szabályozása szilveszterkor,
  • felelős állattartásra való felhívás

Jövőbeli tervek:

  • Gazdijogsi program,
  • állatvédelmi kutatások támogatása,
  • ebrendészeti telepek felülvizsgálása,
  • cirkuszi vadállatok szerepeltetésének felülvizsgálata,
  • pirotechnikai eszközök használatának szabályozása,
  • civil szervezetek auditálása,
  • állatvédelmi jogszabályok felülvizsgálása

A vadállatok védelme

A rendezvény első blokkjának utolsó előadója Veprik Róbert volt, aki az újonnan megalakult Nemzeti Állatvédelmi Tanács elnöke, emellett a Szegedi Vadaspark ügyvezető igazgatója is. Előadásával elsősorban a vadon élő állatok védelmére irányította a figyelmet. Az állatkertek szerepéről, feladatairól, a cirkuszi állatok szerepeltetésének megszüntetéséről is beszélt. Utóbbi kapcsán hangsúlyozta, hogy ezt a tevékenységet be kell szüntetni, de nem olyan módon, hogy a tulajdonos és a hozzá erősen kötődő állat elszakadjon egymástól.

Az Év Állatvédő Óvodája

Ezután kiosztották az Év Állatvédő Óvodája 2021 pályázat díjait. Összesen 81 óvoda pályázott, az ország minden megyéjéből. A nyertesek értékes, hasznos nyereményekkel gazdagodtak és valamennyi intézmény részt vehet egy pár órás állatvédelmi képzésen, amit az Állatvédelmi Központ szervez.

Az „Év Állatvédő Óvodája 2021” pályázat nyertesei:

  • Az „Év Állatvédő Óvodája 2021”: Veszprémi Egry úti Körzeti Óvoda, Veszprém
  • II. Helyezett: Hódmezővásárhelyi Egyesített Óvoda Szabadság téri Óvoda, Hódmezővásárhely
  • III. Helyezett: Törpe-Ovi Alapítvány Óvodája, Bodajk
  • Különdíj: Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda, Békéscsaba

A díjak kiosztása után a Civilút Alapítvány és az Állatorvostudományi Egyetem együttműködési megállapodást írt alá annak érdekében, hogy kialakuljon egy párbeszéd a civil és szakmai szervezetek, valamint a döntéshozók között.

Ezután Prof. Dr. Fekete Sándor György tartott előadást a Polip álma címmel. A professzor az állatok fájdalomérzetéről tartott rendkívül informatív előadást, amellyel arra hívta fel a közönség figyelmét, hogy az állatok is érző lények, akárcsak mi, emberek. Ezután Dúl Udó Endre, a Nemzeti Agrárkamara állattenyésztési csoportvezetője a haszonállat-jólléti aktualitásokkal ismertette meg a hallgatóságot, és az ezzel kapcsolatos előrelépési lehetőségeket fejtette ki.

Az együttműködés aláírása. /Fotó: Állatvédelmi Központ

Hogyan érvényesülnek az állatvédelmi szempontok a társállatok tartása és táplálása során?

Dr. Fodor Kinga, az Állatorvostudományi Egyetem docense arra hívta fel a figyelmet, hogy csak olyan személy tartson állatot, aki ért is hozzá. Hiszen a tudatlanság súlyos állatkínzáshoz vezethet anélkül, hogy az állattartó tisztában lenne vele, mit is tesz valójában. Ezt több példával is szemléltette, többek között a rejtőzködő, egzotikus, éjszakai életmódot folytató állatok nem megfelelő tartási körülményeivel, illetve az ebből következő súlyos egészségügyi problémákkal.

Barátok láncon

Dr. Miklósi Ádám, az ELTE etológus professzora a kutyaetológia aktuális állatvédelmi aspektusait járta körbe. Többek között azt, hogy a láncon tartás miért káros az ebek jóllétére és milyen jogszabályi változtatás lenne véleménye szerint szükséges a probléma kiküszöbölésére. Emellett beszélt az elhízott ebek egészségügyi kockázatairól, illetve a folyamat visszafordításáról.

A környezet- és természetkárosító bűncselekmények elleni fellépés

Dr. Daróczi István alezredes betekintést nyújtott a hallgatóság számára a környezet- és természetkárosító, valamint állatkínzásos bűncselekményekkel szembeni fellépésről. Bemutatta, mennyire sokrétű és jól szervezett munka szükséges ahhoz, hogy egy-egy esetet felderítsenek, és az elkövető megkapja jogos büntetését. Ezt a kutyaviadalok elleni fellépések részletes bemutatásával szemléltette.

A koronavírus hatása az állatkertekre

Az állatkertekkel több előadás is részletesen foglalkozott. Dr. Sós Endre, az Európai Állatkerti és Vadállatorvosok Szövetségének elnöke és a Fővárosi Állat- és Növénykert főállatorvosa bemutatta, milyen intézkedéseket hoztak az állatkertek a vírus miatt. Olyan szabályokat kellett bevezetniük, amire korábban még sosem volt példa. Bemutatta, hogyan sikerült a vírus ellenére is maximális ellátást nyújtaniuk az állatkert lakói számára.

Dr. Schütz Éva a Szentendrei Kisállatkert tulajdonosa és egyben állatorvos is. Előadásában a magánállatkertekben zajló vadállatmentés folyamatait, lehetőségeit boncolgatta. De a koronavírus nem csak az állatkertekre volt hatással.

Schneider Kinga, a Noé Állatotthon vezetője, ami az ország egyik legnagyobb menhelye. Gyakran segítenek kisebb állatvédő szervezeteknek, de a koronavírus rájuk is komoly hatással volt. Kiemelte, hogy sok menhely bajba került, mivel gyakran az óvodáktól, iskoláktól kaptak az állatoknak élelmet. Ezek bezárásával viszont súlyos válságba került több állatvédő szervezet is. A menhelyeknek is teljesen át kellett alakulni a dolgozók és védenceik biztonsága érdekében.

Korszerű állatvédelmi kommunikáció

Az esemény utolsó blokkjában először Benke-Bercsényi Kinga, amatőr természetfilmes hívta fel a figyelmet arra, hogy szinte bárki tehet az állat-, illetve környezetvédelemért. Kisfilmjeivel, blogjával az emberekhez közelebb szeretné vinni a természet szépségeit.

Petrus Krisztina, kommunikációs tanácsadó és az Ebugatta ügyvezetője azt mutatta be, hogyan népszerűsíthető az állatvédelem a különböző közösségi média platformokon. Az Ürömi Állatotthon vezetője, Szűcsné Mércse Adrienn az arculat és a társadalmi felelősségvállalás jelentőségét vázolta előadásában. Többek között kifejtette, hogyan válhat egy menhely egy olyan márkává, ami bizalmat és pozitív érzelmeket vált ki az emberekből. Ezután Koska Hedvig állatorvostan-hallgató mutatta be az Állatvédelem gyerekeknek nevű Facebook-oldalt, honlapot, ami gyerekeknek, pedagógusoknak és szülőknek egyaránt hasznos tartalmakat gyárt. Végezetül az esemény moderátora, Dr. Vetter Szilvia zárta a napot. A konferencia itt tekinthető meg teljes terjedelmében.

(Képek: Állatvédelmi Központ, Getty Images Hungary)

hirdetés
További cikkeink

Keresés az oldalon