hirdetés

A civil állatvédők is számíthatnak az állam alapította egyedülálló állatvédelmi alapítványra – ilyen változásokat várhatunk dr. Vetter Szilvia szerint

László Enikő

2023. április 12 - Képek: Dr. Vetter Szilvia, MTI

Idén márciusban jelentették be, hogy megalakult a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány, melynek célja az állatok jólléte és védelme, a felelős állattartás és az állatvédelem népszerűsítése, képzési programok indítása, illetve az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel való együttműködés megerősítése. Az Alapítvány kuratóriumi elnökével, dr. Vetter Szilviával beszélgettünk többek között arról, hogy milyen változásokat hozhat ez a hazai állatvédelemben.

hirdetés

Dr. Vetter Szilvia állatvédelmi jogi kutató, oktató, kommunikációs szakember, az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának vezetője, és immáron a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány kuratóriumi elnöke is. Mindig is szívén viselte az állatok sorsát, szinte folyamatosan járja az országot, és népszerűsíti az állatvédelmet, előadásokat tart, szakmai napokon vesz részt és azon dolgozik, hogy minél több felelős állattartó legyen az országban.

Fotó: MTI

– Nemrég jelentették be, hogy megalakult a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány. Pontosan mi a feladata, célja? Milyen intézkedéseket várhatunk?

Vetter Szilvia: A Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány egy új, karakteres szín a magyarországi állatvédelmi palettán, több szempontból egyedülálló. Nincs másik olyan állatvédelemmel foglalkozó közhasznú alapítvány, amelyet az állam alapított. És fordítva: nincs másik olyan állam által létrehozott alapítvány, amelynek az a küldetése, hogy az állatvédelem fejlesztését támogassa.

A civil állatvédő szervezetektől is karakteresen elhatárolható tevékenységünk. Egyrészt az ő hosszú távú terveiket támogatjuk, igyekszünk a segítségükre lenni: legelső, jelenleg futó kampányunk is ezt a célt szolgálja. Másrészt az állatvédelem területén jelentkező nehézségek jövőbeli újratermelődését próbáljuk – amennyire lehet – megakadályozni. Közvetlen feladatunk nem az állatmentés (azzal számos remek, nagy tapasztalattal rendelkező szervezet foglalkozik hazánkban), hanem a megelőzés, ismeretterjesztés, népszerűsítés.

Úgy is fogalmazhatnék, hogy mi az a tűzoltóosztag vagyunk, akik egy tűzesethez kiérkezve nem a locsolócsövet fogják, hanem azt keresik, hogyan lehet a tűz továbbterjedését, a következő ház kigyulladását megelőzni.

Februárban jegyezték be az Alapítványt, szó szerint a nulláról építjük fel a szervezetet, ami nem könnyű feladat. Főleg úgy, hogy közben többféle program kidolgozása zajlik gőzerővel.

Kuratóriumunk tagjai elismert, nagytudású szakemberek, mindannyian kiemelkedő munkát végeznek a maguk területén. Fekete Sándor György az Állatorvostudományi Egyetem professor emeritusa, állatorvos, a Nemzeti Állatvédelmi Tanács tagja, a Magyar Laborállat-tudományi Egyesület elnöke; Gajdos László, a Magyar Állatkertek Szövetségének elnöke, a Nyíregyházi Állatpark igazgatója; Gregor Bernadett Jászai Mari-díjas színművész és Pintér Adrienn közgazdász, a BLACK DOG Állatvédő Alapítvány vezetője. Az ő szaktudásukat felhasználva dolgozunk hamarosan debütáló, az állatvédelmet segítő képzési, állatkerti, művészeti és nagyvállalati programjainkon.

Vetter Szilvia és Ovádi Péter /Fotó: MTI

Még márciusban megkötöttük első együttműködési megállapodásunkat is a Magyar Polgárőr Szövetséggel, ők is kiállnak az állatok védelme mellett. Az OPSZ csaknem 65.000 taggal és országos lefedettséggel rendelkezik, sokat várunk a közös munkától.

Az ismeretterjesztés érdekében az Alapítvány működtetni fog egy állatvédelmi tájékoztató portált, ez minden jel szerint idén tavasszal már elindul. Állatvédelmi szakmai konferenciákat, országos kommunikációs és érzékenyítő kampányokat, illetve állatvédelmi pályázatokat tervezünk.

– Ha a hazai állatvédelemről van szó, elsősorban mindenki a menhelyi állatokra gondol, hiszen számos alapítvány jelezte a közelmúltban, hogy bajban van, aminek legfőbb oka az anyagi erőforrás hiánya. Az Alapítvány hogyan tervez együttműködni a civil állatvédőkkel, milyen segítségre számíthatnak?

V.Sz: Bár egyértelműen nagyobb állami figyelmet és több forrást kapott a terület az elmúlt három évben, mint bármikor korábban, az anyagi erőforrások korlátozott volta és az ebből is fakadó túlterheltség valóban nagy gond jelenleg a civil szférának. A COVID-19 járvány alatt sokan társállatot vettek magukhoz, amelyek jelentős részére a karanténidőszak végeztével már nem tartottak igényt. A háborús infláció hatására még több állat került utcára, és a gazdasági terhek növekedésével az adományozási kedv is csökkent.

Fotó: Dr. Vetter Szilvia

Az Alapítvány lehetőségei behatároltak, hiszen nem jogalkotó és nem hatóság, és sok milliárdos forrásokkal sem rendelkezik, viszont az Alapítványt létrehozó törvényben foglalt rendszeres kormányzati támogatás tervezhetővé teszi a tevékenységet, amelynek középpontjában a megelőzés és az oktatás van.

Első, a civil állatvédelmet támogató kampányunkat viszont április 3-án már el is indítottuk. A szlogenje sokatmondó: „Én is az állatvédőket támogatom!”. Egyszerűen vétek, milyen sokan nem rendelkeznek az összevont adóalap után befizetett személyi jövedelemadó 1 százalékáról: 2022-ben a nagyjából 5 millió potenciális adófizetőből 2,7 millió nem élt ezzel a lehetőséggel, pedig ha például állatvédő szervezetek kaphatnák meg ezeket az összegeket, szó szerint életeket menthetne vele az adományozó. Egy online videófeltöltős nyereményjátékot is kitaláltunk a kampányhoz, ennek révén akár 1 tonna táppal is támogathatja a legötletesebb videó feltöltője az általa választott civil állatvédő szervezetet. De a lényeg itt is az, hogy minél többet beszéljünk a témáról, a terület fontosságáról.

A civileknek könnyen elérhető, a részükről minimális költségekkel járó képzési programot, szakmai napokat is tervezünk, emellett számos egyéb módon is szeretnénk támogatni őket, ezeknek tervezési szakaszában vagyunk.

Fotó: Dr. Vetter Szilvia

– A vadon élő, illetve a haszonállatok védelmét is támogatja az Alapítvány?

V.Sz: Természetesen igen, már az Alapítvány logója is ezt szimbolizálja, hiszen egy kutyus mellett egy sertés és egy mókus is látható rajta. Az állatvédelem sokkal szélesebb területet ölel fel, mint a kutyák és a macskák védelme, bár a közvélemény fokozott figyelme egyelőre kétségkívül leginkább erre a két fajra irányul. De tapasztalati tény az is, hogy egyre több a kedvencként tartott egzotikus állat Magyarországon. Az állatok egy részét legálisan, más részét illegálisan tartják, beleértve sajnos veszélyes állatnak minősülő fajokat is. Ennek a tendenciának komoly állatjólléti kockázatai is lehetnek még a szabályszerűen tartott állatok esetében is, hiszen mindegyik faj, sőt mindegyik egyed nemének, korának, egészségi állapotának, stb. megfelelően más-más ellátást igényel… Biztosan fel van erre készülve az állattartó?

Sajnos még a kutya- és macskatartás terén is vannak állattartói hiányosságok Magyarországon, nemhogy a különlegesebb igényű állatok esetében. Az Állatorvostudományi Egyetemmel együttműködésben lépéseket tervezünk ezen a területen, hamarosan nyilvánosságra hozzuk ennek részleteit.

A vadon élő állatok és a haszonállatok a néma többség Magyarországon, hiszen sokkal többen vannak, mint a társállatok, de kevesebbet hallunk róluk. Minden tervezett programunk kapcsán odafigyelünk arra, hogy ne csak a társállatmentő szervezetek által legyenek értelmezhetőek a jelentkezési feltételek, hanem ugyanúgy haszonállatmentők és vadon élő állatokat mentő szervezetek is élhessenek a lehetőségekkel. Már az első, „Én is az állatvédőket támogatom” elnevezésű kampányunkban díjként meghatározott tápadományok sem feltétlen kutya- vagy macskatápot jelentenek, de a tervezett képzési programjainkba is integráljuk ezt a szemléletet. Az állatkertek, így a természetvédelmi mentőközpontok együttműködésére is fokozottan számítunk.

– A szemléletformálás már az Állatvédelmi Központ programjában is benne van. Hogyan fogja ezt még inkább támogatni az Alapítvány?

V.Sz: Az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központ és a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány hasonlóságot mutat a tekintetben, hogy mindkettő nemrég alakult, és a maguk nemében egyedülálló szerveződések az országban. De más háttérrel, működési formával és mindennek megfelelően eltérő feladatkörrel és lehetőségekkel rendelkeznek. Minden különbség megfigyelhető, amely egy egyetemi szervezeti egység és egy közhasznú alapítvány között fennállhat.

Fotó: Dr. Vetter Szilvia

Az Állatvédelmi Központ az Állatorvostudományi Egyetem egyik tanszéki jogállású szervezeti egysége, egy multidiszciplináris oktató és kutatóközpont, amely többek között az állatorvosképzésben is ellátja korszerű állatvédelmi ismeretekkel a hallgatókat. Sótonyi Péter rektor úrnak és az Egyetem vezetésének köszönhetően az ország legjobb állatvédelmi szakembereivel van lehetőségünk együtt dolgozni, hatalmas tudás halmozódott fel, együttműködéseket kötünk és kutatások zajlanak, egyetemi keretek között folyik a működés.

Az Alapítvány egy rugalmasabb adminisztrációs háttérrel rendelkező, emellett teljes transzparenciával, átláthatósággal működő új eszköz, amely bevethető a magyarországi állatvédelem fejlesztésére, és szervezetileg képes lehet például olyan források bevonására az állatvédelembe, amelyek eddig nem jelentek meg a területen.

Mindent meg fogunk tenni, hogy a Központ és az Alapítvány közötti szinergiákat az állatvédelem erősítésére fordítsuk Magyarországon.

A folytatásban arról olvashatsz majd, hogy mik a legjelentősebb problémák az állatvédelem területén, milyen mérföldköveket értünk el az utóbbi években, és hogy mi várható az elkövetkezendő 5-10 évben az Alapítványtól.

állatvédelem Állatvédelmi Központ civil állatvédők felelős állattartás felelős kutyatartás interjú Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány Magyarország

Kapcsolódó cikkek

További cikkeink

A macskák is a kedvenceid?
Látogass el az Az én macskám oldalunkra is!