hirdetés

„Küldetésünk, hogy le lehessen számolni azzal az előítélettel, hogy az állatvédelem csak egy hóbort” – interjú dr. Vetter Szilviával, a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány elnökével

László Enikő

2023. április 13 - Képek: Dr. Vetter Szilvia, Állatvédelmi Központ, Getty Images Hungary

Nemrég alakult meg a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány, melynek kuratóriumi elnökével, dr. Vetter Szilviával beszélgettünk a korábbiakban. Most az interjú folytatásában arról olvashatsz, mik a legnagyobb megoldandó problémák és mi várható az Alapítványtól a jövőben.

hirdetés

Az interjú első felében arról beszélgettünk dr. Vetter Szilviával, hogy mit várhatunk az újonnan megalakult Közös ügyünk az állatvédelem Alapítványtól, valamint arról is szó esett, hogy a civil állatvédők mire számíthatnak. Most arról olvashatsz, hogy az Alapítvány elnöke szerint mik a legjelentősebb problémák az állatvédelem területén, milyen mérföldköveket értünk el az utóbbi években, és hogy mi várható az elkövetkezendő 5-10 évben.

Fotó: Dr. Vetter Szilvia

– Mit gondolsz, hazánkban mi a legjelentősebb állatvédelmi probléma? Rengeteg háziállatot tartunk, de mégsem nevezhetjük magunkat állatbarát országnak, vagy mégis?

V.Sz: Az én megítélésem szerint arról van szó, hogy sok tekintetben, például az állattartási kultúra, vagy az állatokkal kapcsolatos társadalmi attitűd kapcsán egyszerűen nem tartunk még ott, mint szerencsésebb történelmű országok, de ugyanazon az úton haladunk. A néplélek változásai nem varázsütésre következnek be, a szemlélet módosulása, szervesülése sajnos időigényes folyamat. Csak egy szélsőséges példát mondok: Nagy-Britanniában 1822-ben született meg az első állatkínzás-ellenes jogszabály, amely – nyilván módosulásokkal – alapvetően a mai napig tovább fejlődhetett. 1824-ben alakult az első angol állatvédelmi szervezet, amely a mai napig működik RSPCA néven mint a világ legnagyobb hagyományokkal bíró állatvédő szervezete.

Magyarországon vannak remek előzményeink mind állatvédelmi jogszabályok, mind szervezetek tekintetében a XIX. század második feléből. Azonban a XX. század eseményei nálunk egy évszázadra visszavetették ezeket a folyamatokat. A mi állatvédelmi törvényünk 1998-as, az állatkínzás 2004-ben lett bűncselekmény… Fogalmazhatnék úgy is, hogy ugyanazon a létrán állunk az állatvédelem tekintetében, csak más lépcsőfokon.

Hogy hazánkban mi szerintem a legnagyobb állatvédelmi probléma? A kóborállat-helyzet elég súlyos jelenleg, a felelős állattartás kultúrája még bőven fejlesztendő, túl kevés szó esik a haszonállatokról és a vadon élő állatokról is.

De a legnagyobb problémának azt érzem, hogy sokszor nem a közös nevezőt és a kompromisszumot keressük, hanem a szenzációt és a vitapontokat. Mi az együttműködésben hiszünk: azt keressük, ami összeköt, nem azt, ami elválaszt.

Az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának vezetőjeként az együttműködés mellett igen fontosnak tartom a tudás megszerzését és átadását is. Hiszem, hogy az egyes állatvédelmi ütközőpontok, vitatott témák azonosítása, majd ezek tanulmányozása, kutatása és oktatása nélkül nem érhetünk célt. A teljesség igénye nélkül ilyen téma az állatvédelem jogszabály- és intézményrendszerének megfelelősége, hatékonysága, a végrehajtás körüli polémiák, a gazdasági haszonállatok állatjólléti helyzete, valamint a menhelyekkel, kóbor állatokkal, ivartalanítással, szaporítótelepekkel, az állatkínzás jogi, pszichológiai és kriminológiai vonatkozásaival, a természetvédelem és az állatvédelem kapcsolódási pontjaival, az állatkínzás és az emberek elleni erőszak összefüggéseivel, a cirkuszi állatokkal és a vadászat állatvédelmi vonatkozásaival (pl. orvvadászat) kapcsolatos kérdések.

– Mik a legjelentősebb mérföldkövek az állatvédelemben az utóbbi évek tapasztalatai alapján?

V.Sz: Ha az elmúlt évek alatt a rendszerváltás óta eltelt három évtizedet értjük, pontszerű intézkedésekkel találkozhatunk, vagyis hosszú távú állatvédelmi stratégia nem volt érzékelhető a döntéshozatalban. A mérföldkövek az egyes fontosabb jogszabályokhoz köthetőek (1998-ban az állatvédelmi törvény, majd a haszonállatokról szóló rendelet, 2004-ben az állatkínzás bűncselekménnyé nyilvánítása, majd ennek többlépcsős szigorítása, 2010-ben a kedvtelésből tartott állatokról szóló kormányrendelet létrehozása, stb.), illetve azokhoz a társadalmi megmozdulásokhoz, amelyek a változásokhoz részben elvezettek (például az állatkínzás bűncselekménnyé nyilvánítását megelőző több százezer aláírás összegyűjtése).

Ha csak a legutóbbi évekre gondolunk, 2020-ban – először az állatvédelem rendszerváltást követő történetében – miniszteri biztost, később kormánybiztos kapott a terület Ovádi Péter személyében. Több mint 260.000 ember nyilvánított véleményt szinte minden kérdésben 90% felett az állatvédelem mellett. Később félmilliárdot költött az állam ivartalanításra, és több száz milliót a civil szervezetek támogatására és tápadományokra. 2021-ben egyhangúlag szigorította a Parlament az állatvédelem büntetőjogi környezetét, valamint megalakult az Állatvédelmi Központ, és még ebben az évben létrehoztuk az Állatvédelmi Kódexet, ami egy olyan etikai szándéknyilatkozat, formálódó közösség, amelyhez minden állatokkal foglalkozó, vagy azokról kommunikáló szervezet csatlakozhat, amennyiben szívén viseli az állatok jóllétét, és érdekükben tenni is kész. Az Állatvédelmi Kódexet megalapítása óta töretlen érdeklődés övezi, az aláíró szervezetek száma immár meghaladja a négyszázat.

A napokban jártam a Rendőrpalotában az ORFK állatvédelmi konferenciáján, ahol elhangzott, hogy a rendőrség az Állatvédelmi Kódex alapján erősítette meg állatvédelmi tevékenységét és emelte bűnmegelőzési tevékenységének egyik kiemelt területévé az állatvédelmet. Vagyis a Kódex kapcsán szerencsére dominóhatásra lehet számítani. 2022-ben elindítottuk az Állatorvostudományi Egyetemen az állatvédelmi szakállatorvosképzést, valamint a Miskolci Egyetemmel együttműködésben az állatvédelmi szakjogászképzést, vagyis megjelenik az első, kifejezetten állatvédelemre specializált szakembergárda Magyarországon 2023 nyarán.

Fotó: Vetter Szilvia

Összefoglalva a felsoroltakat, a nagy különbség ott van az előző évtizedekhez képest, hogy megjelent az állatvédelemben a stratégiai gondolkodás: az Igazságügyi Minisztériumban működő kormánybiztosi titkárság, a Nemzeti Állatvédelmi Tanács mint jeles szakemberekből álló tanácsadó-véleményező szerv, az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központ, valamint a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány számos szakmai és civil szervezettel együttműködve olyan ütőképes egységet képez, amely alkalmas arra, hogy hosszabb távon is gondolkodva professzionálisabbá és stabilabbá tegye az állatvédelmet Magyarországon.

– Ha visszatekintünk néhány évet, szerinted milyen irányban változott a magyar állatvédelem? Van haladás, látszik az emberek gondolkodásán a sok törekvés?

Egyértelműen van haladás, érdemes megnézni a vonatkozó statisztikákat, tanulmányokat. Sok feladat áll még előttünk, de igen nagy utat már megtettünk.

Ha hegymászó-hasonlattal szeretnék élni, a hegy derekánál tarthatunk: ha csak lefelé nézünk, az ugyanolyan igaztalan és félrevezető, mintha csak felfelé.

Sem a COVID-19 világjárvány, sem a geopolitikai helyzet nem tett jót a közhangulatnak és a gazdasági helyzetnek, amelynek sajnos mindig vannak az állatvédelemre is negatív hozadékai. Azonban úgy vélem, hogy a társadalomban beindult pozitív folyamatok lassúak bár, de szerencsére visszafordíthatatlanok. Míg pár éve az ivartalanítást néhány komolyabb fórumon napirendre venni sem szerették volna, nemhogy komolyan megfontolni, egyre nagyobb konszenzus mutatkozik most már abban, hogy ez a kóborállat-állomány visszaszorításának egyetlen humánus módja, és ez konkrét lépésekben is megnyilvánul. És ez csak egyetlen példa a szemléletváltásra!

A különböző generációk eltérő állatokkal kapcsolatos attitűdje is bizakodásra adhat okot. Erről szól is hamarosan, május 12-én egy szakmai nap az Állatorvostudományi Egyetemen. Összességében az állatvédelem hazai helyzetét illetően az óvatos optimizmus az, ami leginkább jellemzi jelenleg a gondolkodásomat.

Dr. Vetter Szilvia, Prof. Dr. Sótonyi Péter és Koska Hedvig /Fotó: Állatvédelmi Központ

– Milyen változást hozhat az Alapítvány munkája a hazai állatvédelemben 5-10 éven belül?

A gyerekekkel, fiatalokkal kiemelten sokat szeretnénk foglalkozni, mert a ma gyermeke a jövő állattartója, döntéshozója, jogalkalmazója. Egy olyan állampolgár, aki helytálló ismeretekkel rendelkezik az állatok valós természetét illetően, és tudja, hogy az állatok – ahogy állatvédelmi törvényünk találóan fogalmaz – örülni, érezni, szenvedni képes élőlények, megtanul tisztelettel tekinteni az élet valamennyi megnyilvánulására. Állattartóként a jó gazda gondosságával jár el, nem tolerálja az állatok bántalmazását (amelyet csak egy lépés választ el az emberek elleni erőszaktól), valamint védi, óvja természeti értékeinket. Ez, és csak ez jelenthet hosszú távú megoldást, akár a fajgazdagság megőrzésére, akár a kóborállat-állomány csökkentésére, akár az illegális szaporítók elleni fellépésre gondolunk, és a sort hosszan folytathatnánk…

Az Állatvédelmi Központ mellett működő Állatvédelem gyerekeknek csapat Koska Hedvig állatorvos vezetésével már jelentős lépéseket tett ebbe az irányba, 2023-ban például harmadszor hirdetünk „Év oktatási intézménye” pályázatokat, most már bölcsőde, óvoda, általános iskola, középiskola és gyermekotthon kategóriákban is. Ide illeszkedik az Állatvédelmi Témahét is, amelyet 2023 októberében másodszor rendez majd meg Ovádi Péter kormánybiztos csapata.

Fotó: Állatvédelmi Központ

Legfontosabb hosszú távú küldetésünknek érzem azt, hogy végleg le lehessen számolni azzal az előítélettel, miszerint az állatvédelem csak egy hóbort. Messze több annál! Azon dolgozunk, hogy elfoglalhassa ez a világszerte dinamikusan fejlődő terület, az állatvédelem méltó helyét Magyarországon is, mint a fenntarthatóságnak, a fajgazdagság és a hungarikum értékek megőrzésének, a bűnmegelőzésnek, az egészséges morális fejlődésnek, végső soron az emberek védelmének is az egyik nélkülözhetetlen pillére, amelynek még gazdasági jelentősége is tetemes.

Marketinges szakkifejezéssel élve szólva az állatvédelem újrapozicionálása a cél. Ehhez sok más mellett az kell, hogy minden javaslatot meg tudjunk alapozni a számok és a tények objektív nyelvén is, kutatásokkal alá tudjuk támasztani azokat a lépéseket, amiket az állatvédelem érdekében meg kell tenni, ebben van többek között az Állatorvostudományi Egyetem nagy segítségünkre.

Az érzelem, az állatszeretet az alap. Azt hiszem, minden kollégával osztozunk benne, de önmagában kevés a terület presztízsének, elfogadottságának növeléséhez.

Ideje, hogy a rendszerváltás környékén megszülető jelenkori magyar állatvédelem gyermekkorból felnőttkorba lépjen. Professzionális hozzáállásra és folyamatos tanulásra van szükség mindannyiunk részéről. Ezeket a folyamatokat igyekszik támogatni az Alapítvány együttműködő partnerei segítségével.

állatvédelem felelős állattartás felelős kutyatartás hazai kutyatartás interjú Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány Magyarország

Kapcsolódó cikkek

További cikkeink

A macskák is a kedvenceid?
Látogass el az Az én macskám oldalunkra is!