hirdetés

Farkasokkal keverednek az elhagyott csernobili kutyák: nem hagyták, hogy elpusztítsák őket

László Enikő

2020. november 22

Az 1986-os csernobili atomkatasztrófa során a várost és a közeli Pripjatyt is evakuálták. A lakosok azonban nem vihették magukkal szeretett kedvenceiket, akiket később a katonák finoman fogalmazva likvidáltak. De néhányuk megmenekült, leszármazottaik pedig ma is az elzárt területen élnek.

hirdetés

Bizonyára mindenki számára ismerősen cseng Csernobil város neve. 1986-ban súlyos atomkatasztrófa által vált híressé a település, amikor a közelében lévő Vlagyimir Iljics Lenin erőmű felrobbant. A szerencsétlenség az emberiség egyik legmegrázóbb tragédiájaként vonult be a történelembe. Több mint 120.000 személyt kellett evakuálni a sugárfertőzött területekről.

Néhányan a tiltások ellenére is visszatértek korábbi lakhelyükre.

Hátrahagyott életek

A lakosoknak el kellett hagyni házaikat, szinte alig vihettek magukkal valamit. Kedvenceiket otthon hagyták azzal a hamis ábránddal, hogy nemsokára visszatérnek hozzájuk. Ám ez nem így történt. Az evakuálás után senki nem térhetett vissza egykori otthonába. A kedvencek pedig hátramaradtak. Mivel ők is sugárfertőzöttek voltak, a katonák azt a parancsot kapták, hogy likvidálják az összes háziállatot. Néhányuk sikeresen megmenekült, leszármazottaik pedig ma is Csernobilban élnek.

Az egyik legkorábbi fotó a baleset utáni időszakból.

Nem is annyira kihalt környék

Már közvetlen a tragédia után is számos eb kereste a helyreállítási munkálatokat végzők társaságát. De manapság is több mint 3500 ember dolgozik az erőműnél. Ők látják el vízzel és élelemmel az atomkatasztrófakor élt kutyák utódait. Ha szükséges, orvosi ellátásban is részesítik a négylábúakat. Több alapítvány is segítséget nyújt számukra. Sajnos haza nem vihetik őket, és simogatni sem ajánlott a kutyusokat, mivel egyesek még mindig sugárfertőzöttek lehetnek.

A kutyák nagy mértékben függenek az ottani dolgozóktól.

Kutyák, akik sosem láttak embert

Valószínűleg a legtöbb csernobili eb az atomerőmű környékén él. De akadnak olyanok, akik még sosem láttak embert. Sőt, egyesek hibridizálódtak, azaz keveredtek a farkasokkal. Ezek az ebek átlagosan négy évig élnek, mert a zord ukrán telek igencsak megviselik őket. Emellett a ragadozók miatt is folyamatosan veszélynek vannak kitéve.

A segítség

Számos állatmentő szervezet dolgozik azon, hogy a csernobili kutyák viszonylag jól éljenek. Rendszeresen etetik őket, folyamatosan ivartalanítási programokat szerveznek, hogy megállítsák szaporodásukat. Emellett a rászorulókat orvosi ellátásban részesítik, beoltják őket veszettség ellen, sőt egyeseknek egy hosszabb szocializációs tréning után gazdát is keresnek. A környező épületeket ideiglenesen állatkórházakká alakítják, ahol steril körülmények között végezhetik el a szükséges beavatkozásokat a kutyákon.

Az alábbi angol nyelvű videó a The Dogs of Chernobyl nevű projektet mutatja be:

Az ember a legnagyobb katasztrófa

Egy 2015-ben készült tanulmány azt vizsgálta, hogy mennyivel gazdagabb a csernobili természet élővilága ma, mint a tragédia előtt volt. Az eredmény meglepő: sokkal. Ebből arra lehet következtetni, hogy még egy atomkatasztrófa sem képes akkora kárt okozni, mint az emberiség maga. Az állatállomány a környező területek élővilágához képest hasonló volt, egy kivétellel.

Az elhagyott területeket átvették a farkasok.

A farkasok hétszer többen vannak a sugárfertőzött területen. Ez azt jelenti, hogy ami ezeket az állatokat visszaszorítja, az az emberi tevékenység. Nem hiába választotta helyszínnek legújabb dokumentumfilmjében David Attenborough is Csernobilt. Tökéletes példája annak, hogy egy aprónak tűnő emberi hiba mennyi kárt okozhat. De a természet ennek ellenére is helyreáll. Vagy velünk vagy nélkülünk.

(Képek: Getty Images Hungary, YouTube)

állatmentés atomkatasztrófa Csernobil farkas hibrid kutya és farkas

Kapcsolódó cikkek

További cikkeink