hirdetés

Mi járhat a fejükben? Így alakult át a kutyák agya a tenyésztés során

László Enikő, 2020. október 27

A kutyák háziasítása egy évezredek óta tartó folyamat. Az ember mindig úgy próbálta formálni az ebek tulajdonságait, ahogy az neki a legkedvezőbb. De ezzel együtt a négylábúak agya is átalakult.

hirdetés

Az emberek különféle funkciók betöltésére kezdtek az ebek háziasításába, szelektív tenyésztésébe. Azért, hogy őrizzék a portát, elejtsék a vadat, tereljék a nyájat. Később már amiatt is, hogy embereket mentsenek, terápiás kutyák legyenek, kiszagolják a bűnözők nyomait. Ezekhez mind más-más tulajdonságok szükségesek, ennek megfelelően tenyésztettek ki több, mint négyszáz különböző kutyafajtát a csivavától az ír farkaskutyáig.

A vadászat a tacskó vérében van.

Kutatások

Kenth Svartberg, a Stockholmi Egyetem kutatója már többször is vizsgálta az ember legjobb barátjának agyát, viselkedését, személyiségét. Azt tapasztalta, hogy csupán néhány generáció elegendő ahhoz, hogy a kutyák agya teljesen átformálódjon. Tehát nem csak a fizikai megjelenésük változik, hanem személyiségük is. Ez teljesen logikus, hisz egy golden retriever, aki embereken segít teljesen más temperamentumú, mint egy őrző-védő cane corso.

2019-ben Erin Hecht, a Harvard Egyetem kutatója 33 különböző fajtájú eb agyszerkezetét vizsgálta meg csapatával. Főként azokra az agyi régiókra koncentráltak, amelyek az emberi beavatkozás következtében a leginkább különböznek egymástól fajtánként. Érdekesség, hogy nem a méretbeli különbségek adták a legnagyobb eltéréseket, hanem az állatok karaktere. Az MRI felvételek alapján hat különböző agyhálózati térképet kaptak, melyekben olyan fő funkciók változnak, mint a mozgásigény vagy az emberekhez való ragaszkodás. Tehát az agy a fő személyiségtípusok, domesztikációs karakterek (terelés, vadászat, stb.) szerint mutatott eltérést, aszerint, hogy melyik fajta mire lett kitenyésztve.

Fotó: Kubinyi Enikő

Veleszületett ösztön

A kutatásnak köszönhetően láthatjuk, mennyire mélyen gyökereznek a kedvencekben az ösztönök. A magyar vizslában akkor is benne lesz a vadászati késztetés, ha soha életében nem volt dolga zsákmánnyal. Agyában az ezért felelős terület teljesen más, mint egy yorkshire terrierében. Ennek tudatában már nem is annyira megdöbbentő, hogy például a magyarok csodás kutyáját, a pulit nem is kell tanítani arra, hogy terelje a nyájat, mert egyszerűen ez az agyába van kódolva, ösztönösen végzi a dolgát.

Mindig éberen figyel.

Melyik a legokosabb fajta?

Éppen emiatt nem lehet választ adni arra a kérdésre sem, hogy melyik a legokosabb kutyafajta. Mindegyik más-más feladatra lett kitenyésztve, gondos szelekció által. Míg egyikőjük egy hatalmas vadállatot képes elűzni a birtokról, ezzel megvédve a nyájat és gazdája megélhetését, a másik sérült embereket ment ki a romok alól. A kettő összehasonlíthatatlan, hiszen mindegyikőjük nagyon fontos szerepet tölt be. Na és persze mindenkinek a saját kedvence a legügyesebb és a legokosabb.

(Képek: Getty Images Hungary, Kubinyi Enikő – ELTE)

hirdetés
További cikkeink

Keresés az oldalon