Hogyan látnak a kutyák? Súlyos tévhit, hogy nem észlelik a színeket

Bár leghűségesebb társaink nem szürkeárnyalatosan látnak, szín-, fény-, és kontrasztérzékelésük kissé eltér az emberekétől.

Jó poén a főszereplő eb kérdése a Kutyák és macskák című filmben, amikor a piros és a kék vezeték közül kell választania, hogy a bombát deaktiválja: “A világos-, vagy a sötétszürke az?!”, de sajnos a valósághoz nem sok köze van. A kutyák ugyanis látnak színeket, igaz, az emberhez viszonyítva szűkebb tartományban.

Hogyan látnak a kutyák az emberhez viszonyítva?

Az ebeket körülvevő világ látványa kevésbé kontrasztosan és valamivel gyengébb felbontásban tárul eléjük, mint elénk. Kivételt képez ez alól az “éjszakai mód”, ugyanis a kutyusok szemlencséje, szaruhártyája nagyobb felületet foglal el a szemgolyóban, mint az embereknek, illetve több pálcikasejttel rendelkeznek, melyek a sötétben való látásért felelősek. Látószervüket kiegészíti továbbá egy speciális fényvisszaverő réteg, az úgynevezett tapetum lucidum, emiatt tűnik zöldesnek a szemük, amikor sötétben erős fénybe néznek.

Ha egy koromsötét szobába zárjuk őket, természetesen ugyanúgy nem látnak semmit, mint az ember, mivel a kutyák látószerveinek is szükségük van bizonyos mennyiségű fényre ahhoz, hogy felismerhető legyen számukra a környezetük. A különbség a látottak szervi feldolgozásában rejlik: ők gyér fényviszonyok mellett is hatékonyabban képezik le a mélységet, a mozgó vagy a nyugalomban lévő formák élességét, illetve a színeket is.

A mi háromféle csapsejtünkhöz viszonyítva – ezekkel érzékeljük az ibolya, a zöld és a sárga színek hullámait – a kutyusoknak csak kettő van, így nagyjából úgy látnak, mint a vörös-zöld színtévesztő emberek. A kutatók szerint ez azért alakult ki így, mert az ebek szeme az evolúció során a hajnali és az esti aktivitáshoz alkalmazkodott, ezekben a napszakokban pedig nem olyan fontos a színek percepciója, mint a mozgásé vagy a térlátásé.

Képzeld magad a helyükbe!

Az ELTE Etológia Tanszékének PhD-hallgatója, Péter András a témában folytatott kutatásai során készített egy online elérhető modellező programot, mely a feltöltött fotókat a kutyák látásához mérten alakítja át. Próbáld ki te is, és rájössz, miért nem célravezető a játékgyártók részéről az élénkvörös vagy zöld kutyalabdák piacra dobása!

Az alábbi videóban megtekintheted, hogy egyes szituációkat hogyan érzékelünk mi, és ehhez képest hogyan látják azokat a kutyák.

Mit lát a kutyád, ha rád néz?

Valószínűleg élete értelmét, de a romantikus teóriák helyett most inkább ugorjunk a tudományosabb elméletekre!

Egy 2016-os pszichológiai kutatás során kiderült, hogy a kutyák meg tudják különböztetni az emberi arcokat, és különös figyelmet fordítanak a szemekre, azok mozgására, illetve hogy merre tekintenek velük. Bár jók a szem-orr-száj elhelyezkedés szerinti arcfelismerő metódus alkalmazásában, amikor két kép megkülönböztetésére irányuló tesztek során külön-külön mutattak nekik fotókat ezekről a testrészekről, mindig a szem került ki győztesen a négylábúak körében.

Amire azonban sokan a leginkább kíváncsiak, az az, hogy vajon a kutya az arckifejezésből tudja-e, hogy épp haragszanak rá, vagy elégedettek azzal, ahogy viselkedett. Nos, a válasz egyértelműen igen.

Számos tanulmány kísérelte már meg leképezni a kutyusok mimikánk felismerésére irányuló készségét, és az eredmény mindegyik esetében bizakodásra adott okot. Ezek alapján kijelenthetjük, hogy a kutyák egy-kétéves gyerekek szintjén ismerik fel az őket körülvevő emberek arckifejezéseit, és akárcsak a kisbabák, ők is a cselekedeteinket segítségül hívva asszociálnak azok jelentésére.

A szocializáció során megtanulják, hogy a mosoly és a barátságos beszédhang kellemes élményeket ígér, az összeráncolt szemöldök és a „vicsorítás”, illetve esetenként a kiabálásra nyíló száj pedig azok ellenkezőit. A kutyák képesek továbbá a humán fizimiska utánzására, sőt, az is az évezredes barátságnak köszönhető, hogy rájöttek, hogyan befolyásolják gazdáikat az emberekéhez hasonló mimika segítségével.

Ezek az eszes kis szőrmókok a háziasítás évezredes folyamata során realizálták, hogy az ember ellenállhatatlannak találja a nagyra nyitott, könyörgő szemeket, így nem röstellik azokat bevetni ellenünk, ha simogatásra vagy némi harapnivalóra áhítoznak.

(Képek: Getty Images Hungary)