Lajka kutya igaz története: az űrhajós, akit a szovjetek a biztos halálba küldtek
László Enikő
2020. június 29
Az általad letölteni kívánt tartalom a hatályos jogszabályok szerint a kiskorúakra káros hatással lehet. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz ne férjen hozzá kiskorú, használj szűrőprogramot!
László Enikő
2020. június 29
Bizonyára mindenki hallott már Lajkáról, az első űrhajós kutyáról, akit 1957-ben a szovjetek lőttek ki a világűrbe. Halálának valódi körülményeit évtizedekig titkolták, nem véletlenül. Az igazság teljesen más volt, mint amit a propaganda közvetített.
Lajka kutya az első állat, aki Föld körüli pályára állt. 1957-ben ez a teljesítmény hatalmas szenzációnak számított az oroszok – pontosabban akkoriban a szovjetek – számára, hiszen ebben az időben javában zajlott az űrverseny az amerikaiakkal. Azonban a körülményeket ismerve a sikert igencsak beárnyékolja a tény, hogy a mit sem sejtő négylábú szörnyű kínok között vesztette életét.
A feladat, hogy egy élőlényt kilőjenek a sztratoszférába, és onnan azt biztonságban visszajuttassák, kivitelezhető lett volna az akkori tudományos ismeretek birtokában is. Hruscsovot viszont ennél jobban izgatta, hogy az akció megvalósítása, azaz a Szputnyik-2 kilövése pontosan a bolsevik forradalom 40. évfordulójára essen. Az erős nyomás miatt a tudósoknak csupán négy hetet adtak a program kidolgozására. Így azonban nem maradt elég idő arra, hogy kitalálják, miképp lehetne az űrhajót és utasát biztonságban visszahozni.
A szovjetek egy külön, a kiválasztásra létrehozott csapata azt a feladatot kapta, hogy olyan kóbor kutyákat keressenek Moszkva utcáin, akik alkalmasak lehetnek az űrutazásra. Úgy gondolták, az az eb, aki képes az utca viszontagságaival megbirkózni a mindennapokban, egy ilyen feladat elvégzésére is alkalmasabb lesz. Ők ugyanis már hozzászoktak ahhoz, hogy fáznak, éheznek, nehéz körülmények között élnek. A világűrben is ez a sors várt rájuk. Végül három „szerencsésre” esett a választás, akiket elkezdtek kiképezni a számukra cseppet sem megtisztelő feladatra. Egyikőjük volt Lajka, a 2-3 év körüli keverék szuka, akit nyugodt természete miatt ideális jelöltnek tartottak a kutatók.
Az alábbi videón megnézheted, hogyan választották ki az új asztronautát:
Az űrhajósoknak manapság is komoly kiképzésen kell átesniük, nem volt ez másképp az állatokkal sem. A tudósok először kiderítették, a három eb közül, melyik a legalkalmasabb az űrutazásra. Ezt igen kegyetlen módszerekkel vizsgálták: rendkívül kicsi és hideg helyekre zárták be őket hetekre, ahol annyi helyük sem maradt, hogy megfordulhassanak. Ez idő alatt kizárólag gél állagú táplálékot ehettek, a gyorsulást pedig centrifugákkal imitálták. Az apró ketrecekben emésztésük szinte teljesen felborult, üríteni hashajtó segítségével is képtelenek voltak. A cél az volt, hogy elfelejtsék, milyen egyáltalán a szabad élet, ne ismerjenek mást, csupán a hideg és szűk ketrecüket, és a magányba beletörődve sodródjanak az árral.
A választás végül Lajkára esett, ő viselte a legjobban a szörnyű megpróbáltatásokat. Egy másik kutya, Albina már korábban részt vett két programban is, így őt megkímélték az újabb megrázkódtatástól. Mushka – a harmadik jelölt -, pedig annyira rettegett a kiképzés során, hogy alkalmatlannak találták a feladatra. Három évvel később, 1960-ban, egerek, rovarok és növények társaságában azonban őt is az űrbe küldték, és szintén nem élte túl az utazást.
A kilövés előtt egy nappal az egyik tudós hazavitte családjához Lajkát, hogy életében legalább egyszer megtapasztalja, milyen szerető környezetben élni, gyerekekkel játszani. Elmondása szerint a kutya elbűvölő, csendes és szófogadó volt. Mindenki tudta, hogy nem fogja túlélni az akciót, a visszahozataláról tervek sem készültek. Amikor az induláskor behelyezték az apró szerkezetebe, mielőtt azt lezárták volna, az egyik technikus megpuszilta az űrhajós négylábú orrát. Lajkára a biztos halál várt.
Egy meghibásodás miatt három nappal el kellett tolni a kilövés idejét. Ez idő alatt Lajka borzasztóan fázott, a tudósok próbáltak rajta segíteni, de nem sokat ért fáradozásuk. November 3-án kilőtték a Szputnyik-2 űrhajót, a fedélzeten az első állattal, aki Föld körüli pályára állt. A kutya szívverése a normál érték háromszorosát mutatta, 3 órával később nyugodott csak meg, amikor elérte a súlytalanság állapotát.
Ezután következett be a tragédia. A szovjetek azt állították, hogy Lajka az utazás második napján megkapta a mérgezett ételt, amitől békésen elhunyt. Olyan verzió is napvilágot látott, hogy hat nap után oxigénhiányban halt meg. Az eset a nyugati országokban hatalmas felháborodást keltett, ezért vált szükségessé a békés halálról szóló történetek kitalálása, így próbálták csillapítani a mérges tömeget. Az állatvédők tiltakoztak, egyesek egy perces néma csenddel emlékeztek meg a nem mindennapi asztronautáról.
2002-ben kiderült az igazság. A hőmérséklet-szabályozó rendszer meghibásodása miatt a kabinban a kilövés után pár órával 40 fok lett, és ennek következtében Lajka túlmelegedésben meghalt. Öt hónappal később az űrhajó felrobbant, és a hős kutya teste már sohasem térhetett vissza a Földre. A kutatócsapat egyik tagja, Oleg Gazenko azt mondta 1998-ban egy sajtókonferencián: “Nem kellett volna ezt megtennünk. Nem tanultunk eleget ebből a küldetésből ahhoz, hogy megérte volna ezt az áldozatot.” A Szovjetunió összesen 48 kutyát küldött az űrbe. Közülük egyet Gazenko örökbe is fogadott, aki 14 évig élt családjában. A Lajka miatt érzett bűntudat azonban sohasem csillapodott benne. Tudjuk, hogy minden kutya a mennybe megy, ő pedig talán egy lépéssel közelebb is került hozzá, mint korábban bármely más négylábú.
(Képek: Getty Images Hungary)
Kövess minket!
Kapcsolódó cikkek