hirdetés

9 kutya, akinek sokat köszönhet az emberiség: az inzulint is egy eb jóvoltából fedezték fel

Szénási Szimonetta, 2022. szeptember 11 - Képek: Getty Images Hungary/YouTube

A kutyák okosak, hűségesek, bátrak, s még hosszan sorolhatnánk jó tulajdonságaikat. Az alábbi kilenc jószág nevéhez pedig egy-egy felfedezés is kapcsolódik, így nekik kiváltképp sokat köszönhet az emberiség.

hirdetés

Ha megkérdeznénk, milyen híres kutyákat ismersz, valószínűleg rövid gondolkodás után már sorolnád is a neveket: Beethoven, Rex felügyelő, Lassie… Ezúttal olyan négylábúakat mutatunk be nektek, akik a tudománynak, ezzel pedig az egész emberiségnek tettek nagy szolgálatot.

Lajka volt az első kutya, aki Föld körüli pályára állt.

1.) Milka, aki segített feltalálni a tépőzárat

1941-ben egy svájci mérnök ír szetterével, Milkával nyaralt. Egyik nap a Jura-hegységben kalandoztak, ahol a kutyának sikerült begyűjtenie egy csomó bojtorjánvirágot, aminek szúrós pikkelyei teljesen belegabalyodtak az állat bundájába.

Gazdája vérbeli feltalálóként nem pusztán kiszedegette a ragaszkodó gubókat kedvence szőréből, de mikroszkóp alatt is megvizsgálta őket. Így jött rá, hogy a növény virágát több száz apró, merev „kampó” öleli körül. Ez a felfedezés ihlette a ma ismert tépőzárat.

2.) Snuppy, az első klónozott kutya

2005. április 24-én megszületett Snuppy, az afgán kopó, a világ első klónozott kutyája.

Dr. Hwang Woo-Suk (balra) és Gerald Schatten kutatók Snuppyval, az első klónozott kutyával.

Dél-koreai tudósoknak köszönhetjük az áttörést, akik egy kutya füléből vett sejtet injektáltak egy tojás citoplazmájába, aminek a sejtmagját korábban eltávolították (nagyon leegyszerűsítve így zajlott a bonyolult folyamat.) Miután beindult a sejtosztódást, az embriót beültették egy labrador retriever béranyába.

Snuppy, az első klónozott kutya

Dolly bárány 1996-os sikeres klónozását követően a tudósok már kísérleteztek a kutyák klónozásával. Ez sokkal bonyolultabbnak bizonyult, mint a bárány esetében. Ennek oka, hogy egyrészt a kutyák szaporodási időszaka sokkal rövidebb, és a kinyert petesejtek is rövideb ideig életképesek. Az orvosoknak a kísérletek során 1095 embrióra volt szükségük, amelyeket 123 pótanyába ültettek be, míg végül megszületett Snuppy.

3.) Marjorie, a cukorbeteg kutya, aki segített izolálni az inzulint

Ha valakinél 1922 előtt 1-es típusú cukorbetegséget diagnosztizáltak, az a legtöbb esetben egyenlő volt a halálos ítélettel. Az orvosok ugyanis sem a betegségről, sem a kialakulásának okairól nem tudtak sokat. Dr. Frederick Banting kanadai orvos és asszisztense, dr. Charles Best azt már feltételezte, hogy a hasnyálmirigy valamilyen módon érintett. Ekkor jött Marjorie (Majoranna – a szerk.).

A kutyánál a cukorbetegséghez hasonló tünetek jelentkeztek néhány nappal a hasnyálmirigy eltávolítása után. Mikor az orvosok elkezdték hasnyálmirigy-váladékkal injekciózni, azt tapasztalták, hogy Marjorie vércukorszintje normalizálódott. A tudósoknak így sikerült izolálniuk az inzulint.

Charles Best és Frederick G. Banting Marjorieval.

Dr. Banting és kollégája, dr. John Macleoddal a felfedezésért 1923-ban orvosi Nobel-díjat kapott, amit megosztottak dr. Besttel is.

4.) Naki’o, az első „bionikus kutya”

Naki’o élete tragikusan rövid lett volna, ha Christie Pace állatorvos asszisztens nem dönt úgy, esélyt ad neki az életre. A kis kölyköt ugyanis egy elhagyatott nebraskai ház pincéjében találták meg, télen. A kemény mínuszokban a kis állatnak mind a négy mancsa elfagyott. Megtalálói egy mentőközpontba vitték. Itt találkozott Pace-szel.

Végül Naki’o négy művégtagot kapott, és innentől kezdve az első „bionikus kutyaként” kezdték emlegetni.  Az eredeti végtagok csontjait és izomzatát másoló művégtagok és az úttörőnek számító műtét lehetővé tették, hogy a kutya nemcsak járni, de futni is tudjon.

Az alábbi angol nyelvű videón Naki’o látható.


Az állatprotézisek forradalmasították az orvoslást, Azóta számos különböző faj életét tették jobbá ezek az eszközök, köztük Mosháét, az elefántét, aki lábprotézis kapott, vagy Beautyét, a kopasz sasét, aki egy 3D-s nyomtatott műcsőrrel folytathatta az életét.

5.) Stubby őrmester, a háborús kutya

Stubby, azaz Zömök (nevének jelentése – a szerk.) őrmester, az első amerikai harci kutya, az Egyesült Államok 102. gyalogezredének hivatalos kabalája egészen 1917 júliusáig kóbor kutyaként tengett életét. Akkor azonban nagyot fordult vele a világ.

Történt ugyanis, hogy megismerte James Robert Conroy tizedest, akiért azonnal rajongani kezdett, a katona pedig magával vitte Stubbyt Franciaországba. Pontosabban felcsempészte a csapatát szállító hajóra.

Stubby, a háborús hős.

Amikor Conroy parancsnoka felfedezte a kis ebet, az addigra már megtanulta tisztelettel üdvözölni felettesét. Ez annyira megtetszett a parancsnoknak, hogy engedélyezte a kutya maradását. Így indult Stubby katonai pályafutása.

A négylábú az első világháború alatt csapatával Franciaország lövészárkaiban szolgált. Első szolgálati évében Stubbyt kézigránát sebesítette meg, és mustárgáztámadás is érte, de túlélte a megpróbáltatásokat.

Az angol nyelvű videón Stubby hőssé válásának rövid története látható.

A gáztámadást követően speciálisan számára kialakított gázálarcban vett részt a háborúban, és attól kezdve képes volt felismerni a mérges gázok szagát. Az érkező lövedékék sivítását is előbb meghallotta, mint ember bajtársai, így még a becsapódásuk előtt jelezhette nekik a veszélyt.

Pályafutása során sebesült katonák felkutatásában is segédkezett, legnagyobb hőstette azonban egy német kém elfogatása volt. Ennek elismeréseként emelték őrmesteri rangra Stubbyt.

A bátor kutyus végül túlélte a háborút, és hősként tért vissza hazájába.

6.) Smoky tizedes, az első terápiás kutya

Smoky tizedes.

A kutyák nyugtató hatása tudományosan bizonyított. A fáma szerint a kubai rakétaválság idején John. F. Kennedy kutyáját, Charlie-t simogatva töprengett a lehetőségeken.

Hivatalosan a világ első terápiás kutyája egy kis yorkshire terrier, Smoky volt. Pontosabban Smoky tizedes, aki bár nem volt harci kutya, gazdájával, William Wynne tizedessel végigharcolta a második világháborút.

A négylábú tizedes terápiás kutyaként járta a katonai kórházakat.

Mikor aztán a tizedes elkapta a dengue-lázat, és kórházba került, hű kutyája oda is vele tartott. Az ápolónők pedig felfigyeltek rá, hogy jelenléte milyen pozitív hatással van nemcsak Wynnnere, de a többi sebesült katonára is.

Dr. Charles Mayo parancsnok emiatt megengedte Smokynak, hogy maradjon – mivel amúgy csak becsempészték a kórházba. Ennek eredményeként a kis yorkie 12 évig terápiás kutyaként tevékenykedett, kitaposva az utat a mai kórházi terápiás kutyák előtt.

7.) Pavlov kutyái – akiknek a klasszikus kondicionálás fogalmát köszönhetjük

Ivan Pavlov orosz fiziológus már a 20. század derekén nevet szerzett magának az emésztés menetét vizsgáló kutatásaival.

Pavlov híres kísérlete.

Mikor figyelme a kutyákra irányult, hamar rájött, hogy azok reflexív viselkedést mutatnak, és bizonyos ingerekre automatikusan reagálnak. Ennek a megfigyelésnek az alapja a vizsgálatokban résztvevő kutyák reakciói voltak, amikor megpillantották az őket etető technikust: már pusztán a személy látványától nyálazni kezdtek. Hiába nem volt nála étel, az állatok összekapcsolták az embert a tőle kapott szaftos hússzeletekkel.

Pavlov ezt a nyálat „pszichés váladéknak” nevezte el, és vizsgálni kezdte azt, és magát a folyamatot is. Különféle típusú ingerekkel – például metronómmal és berregővel – kísérletezett, miközben étellel jutalmazta meg a kutyákat. Azt találta, hogy a jószágok már néhány ismétlés után megtanulták társítani az ingert az étellel, és az inger hallatán nyáladzani kezdtek.

Pavlov kutyái

Pavlov eredményei klasszikus kondicionálásként váltak ismertté, és a mai napig széles körben alkalmazzák a különféle viselkedésterápiákban, míg a reakciót „pavlovi reflexként” használjuk még a köznyelvben is.

8.) Peps, a kutya, aki értette a zenét

A walkürök lovaglása talán Richard Wagner német zeneszerző egyik legismertebb darabja. A művet sokan ismerik, azt azonban már kevesen tudják, hogy megkomponálásában a művész spánielje, Peps is segített.

Wagner híres zeneműve, amit kutyájával, Pepsszel komponált.

A hű eb egy kis zsámolyon ült Wagner dolgozószobájában, miközben a mester alkotott. Wagner időközben észrevette. hogy a kutya eltérően reagál egyes dallamokra: egyes kompozíciók izgatottá tették, míg más hangegyüttesekre nyugodt farkcsóválással reagált. A zeneszerző végül ennek alapján dolgozta ki a zenemű vezérmotívumát.

9.) Lajka, aki a Föld körül keringett

Lajka,  akóbor orosz kutya végül elég messzire jutott Moszkva utcáiról: egyenesen a világűrbe. 1957-ben az első Földet megkerülő űrhajós kutyaként írta be magát a világtörténelembe

Lajka a Szputnyik űrhajóban.

Akkoriban még nagyon keveset tudtak az űrutazás élőlényekre gyakorolt hatásairól, és bár már járt más élőlény az űrben, Lajka volt az első, aki olyan hosszan volt odafönt, hogy a bolygót is meg tudta kerülni.

A tudósok úgy gondolták, Lajka kóbor kutyaként már sokat tapasztalt, így képes lesz elviselni a várható mostoha körülményeket. A négylábút a szovjet Szputnyik 2 űrhajó fedélzetén indították útjára.

Lajka

A küldetést mindig is egyirányú utazásnak szánták, de a kutya halála globális vitát váltott ki, és vált ki ma is az állatkísérletek etikusságáról.

Kövess minket a közösségi oldalainkon is!
hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon