hirdetés

Hiába klónoztatod a kutyádat, nem kapod vissza azt, akit szerettél

László Enikő, 2021. február 3

A klónozás ma már nem annyira tűnik futurisztikus elképzelésnek, mint azt elsőre gondolná az ember. Számos esetben végeztek már ilyen eljárást kutyákon világszerte.

hirdetés

A klónozás már nem csak tudományos kísérletezés. Szinte bárki igénybe veheti a különleges szolgáltatást, ha van rá pénze. Ennek során pedig megkaphatja négylábú társa pontos másolatát. A világ legtöbbször klónozott ebe Miracle Milly, akinek 49 másolata jött világra 2018-ig. Kivételesen tehetséges munkakutyák esetében is egyre gyakrabban fordul elő, hogy klónozzák őket a tökéletes utánpótlás biztosításának érdekében.

Németország első klónozott kutyája, Marlon.

Snuppy, a világ első klónkutyája

2005-ben született meg a világ első sikeresen klónozott kutyája, Snuppy, az afgán agár. A Szöuli Nemzeti Egyetem kutatói egy Tai nevű eb füléből vettek mintát, melynek segítségével világra jöhetett a világ első klónozott kutyaalma. Sajnos a két kölyökből csupán egy maradt életben, Snuppy. Testvére nem sokkal a születése után tüdőgyulladásban elpusztult, míg ő maga tíz évet élt.

Snuppy, a világ első sikeresen klónozott kutyája.

A kísérlet megfelelő eredményéig hosszú és rögös út vezetett. Évek óta próbálkoztak már a kutatók, de sokáig nem jártak sikerrel. 1996-ban klónozták a világ első emlősét, Dolly-t, a bárányt. Azonban kilenc év kellett ahhoz, hogy a művelet kutyával is sikeres legyen. Snuppy esetében ezer embriót ültettek be 123 béranya-kutyába, akiket kutyahús-farmokról szereztek be. Közülük három maradt vemhes, de így is csak két eb született, akikből az egyik nem sokkal később elpusztult. Ebből látszik, hogy akkoriban igen kicsi volt annak az esélye, hogy a klónozás sikerrel jár.

Snuppy az egyik kutató karjaiban.

Lancelot, a világ első kereskedelmi céllal klónozott kutyája

Lancelot, a labrador szintén a szöuli kutatók segítségével jött a világra. A Floridában élő Otto család kutyája, 2008 elején pusztult el, de pontos mása már néhány hónapra rá helyettesítette. Egy aukción az Otto család ajánlotta a legtöbb pénzt, 155 ezer dollárt (kb. 47 millió forint) a klónozásért. Az eb DNS-e le volt fagyasztva, így tudták végrehajtani a műveletet.

Nincs mindig happy end

Az etikai érvek ellenére igazán megható, amikor valaki mindenáron egykori kutyáját akarja visszakapni, és ezért bármire képes. Még arra is, hogy eladja a házát, hogy ki tudja fizetni a szolgáltatás díját. 2008-ban Bernann McKinney is így tett. Azt gondolhatjuk, hogy ha valaki ennyi pénzt áldoz szeretett kedvencére, illetve annak klónjaira, azokat életük végéig óvni és szeretni fogja. Nos, nem egészen…

Az egykori szépségkirálynő, Joyce Bernann McKinney.

McKinney 1996-ban fogadta be az út szélén csatangoló pitbullt, Boogert. Az eb egyszer megmentette gazdáját egy súlyos kutyatámadástól, ami csak neki köszönhetően nem végződött tragédiával. De Bernann így is olyan sérüléseket szenvedett, hogy egy időre tolószékbe kényszerült. Hűséges pitbullja pedig végig mellette volt. Bármilyen különleges kiképzés nélkül segített gazdájának levenni a cipőjét, kinyitni neki az ajtót, de még a kerekesszékét is tolta. Nem csoda, hogy a nő mélységes szomorúságot érzett, mikor szeretett kedvence rákban meghalt.

Az alábbi angol nyelvű videóban látható McKinney a kölykökkel:

McKinney mindenáron klónozni akarta egykori barátját. A dél-koreai labor a szokásos 155 ezer dolláros díjat lecsökkentette 55 ezer dollárra, de Bernannak még így is el kellett adnia otthonát, hogy ki tudja fizetni. Végül öt kölyök született, McKinney öröme pedig határtalan volt. A kölyköket a kutatók és saját maga után nevezte el. Így lettek ők Booger Hong, Booger Lee, Booger McKinney, Booger Park és Booger Ra.

Azonban a történetnek nem lett jó vége. Egyes források szerint két kutyát el kellett altatni egészségügyi és viselkedési problémák miatt. A többi három menhelyre került. Közülük Park a mai napig gazdát keres. Később kiderült, a nevet változtatott, eredetileg Joyce McKinney-nek hívott nő korábban többek között emberrablásért, idén augusztusban pedig cserbenhagyásos gázolásért állt a bíróság elé.

Joyce McKinney.

Barbra Streisand és klónozott kedvencei

A kisállatok klónozása a tetemes költség miatt egy ideig biztosan csak a gazdagok kiváltsága lesz. Barbra Streisand szeretett kutyája, Samantha 2017-ben hunyt el. A színész- és énekesnő egy évvel később elárulta, hogy két coton de tuléar fajtájú kutyája Samantha klónjai. Miss Violett és Miss Scarlet személyisége valójában eltérő, de genetikailag azonosak elődjükkel.

Barbra Streisand Samantha nevű kutyájával.

Klónozott munkakutyák

Nem csak hírességek vagy gazdag emberek klónoztatják kedvenceiket. Ők általában azért teszik ezt, mert nem bírják elviselni szeretett társuk elvesztését. Így kicsit úgy érezhetik, hogy visszakapták őket. Azonban manapság munkakutyákat is szokás klónozni.

Keresőkutya klónok.

A kivételes tehetségű kereső-, mentőkutyákat, katonai ebeket egyre gyakrabban klónozzák. Mint például Trakrt, aki 911 utolsó túlélőjét kutatta fel. Öt utódját mentőkutyának nevelték. Bár a kölykök természetesen nem úgy születnek, hogy egyből ismerik az elődeik által elsajátított vezényszavakat, úgy tartják, nagy az esélye annak, hogy belőlük is sikeres négylábú válik. Így nem kell átesni azon a hosszú procedúrán, amíg a kevésbé tehetséges kutyák lemorzsolódnak, kiesnek a programból. Azonban egy klónozás rengeteg pénzbe kerül, így nem feltétlen térül meg a befektetett összeg. A hagyományos kiképzés még mindig jobb módszernek tűnik.

Trakr öt klónja.

A klónozás etikája

A klónozás rengeteg etikai kérdést vet fel. Elsősorban azt, hogy mennyire szabad beleszólnia az embernek a természet rendjébe. A fejlődő technológia ellenére pedig még mindig csak 20%-os a siker rátája. Emellett sokszor születési rendellenességekkel jönnek világra a kölykök, és korán elpusztulnak. A kiskutyák kinézetre kiköpött másai elődüknek, de személyiségük teljesen eltérő is lehet. Hiszen az leginkább a tapasztalatok során alakul ki, formálódik. Szinte lehetetlen, hogy két kutyát ugyanúgy neveljünk, ugyanolyan élmények érjék őket és ugyanúgy reagáljanak bizonyos dolgokra. Emellett hatalmas elvárások elé áll egy olyan eb, aki valakinek a pótlására kerül a családba. A gazdák azt hiszik, ugyanaz a kedvenc van előttük, akiket már évek óta ismernek. Ez azonban nem így van. Hiába kiköpött másuk, a lelkük eltér. Természetesen őket is lehet szeretni, de pont annyira, mint egy menhelyi árvát.

2009-ben egy beagle-ből vett zsírsejtekből is tudtak klónozni, a világon először.

Egy alomban rendszerint több kiskutya születik és nem feltétlen akarja a gazda mindegyiket megtartani. Ennél azonban égetőbb az a probléma, hogy a menhelyek tele vannak árva lelkekkel, akik ugyanannyira képesek szeretni, mint a klónok. Nem elég nekik a szaporítókkal vetekedni, most már a klónokkal is kell?

Egyelőre úgy tűnik, habár körülbelül hetente egyszer klónoznak kisállatokat a világon, nem vált elterjedt szokássá. Természetesen ennek egyik fő oka a pénz. A klónozás viszont lehet kifejezetten hasznos is és nem csak egyéni érdekeket szolgáló. A kihalófélben lévő állatok esetében akár egy bizonyos faj fennmaradását is biztosíthatja.

(Képek: Getty Images Hungary, Wikipédia: Снуппи)

hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon