hirdetés

A világrekorder űrkutyák, akik 310-szer kerülték meg a bolygót

László Enikő, 2020. szeptember 1

Vetyerok és Ugoljok előtt már sok kutya járt az űrben. A két eb azért különleges, mert 310-szer kerülték meg a bolygót, amivel rekordernek számítanak.

hirdetés

A Szovjetunió 1966-ban újabb kutyás űrprogramra készült. Magabiztosak voltak, hiszen korábban olyan expedíciókat vittek sikerre, mint Lajkáé vagy Bjelkáé és Szterlkáé. A február 22-én útnak indított Kozmosz–110 fedélzetén Vetyerok és Ugoljok (magyarul Szellőcske és Szenecske) utazott. 310-szer kerülték meg a Földet 22 nap alatt. Ezzel máig ők a legtöbb időt űrben töltött állatok, sőt, 1971-ig az emberek körében is tartották ezt a rekordot. A csúcsteljesítményt a Szojuz–11 csapata döntötte meg, bár az ő életük tragikus véget ért.

Vetyerok és Ugoljok.

A kutatás célja

A legtöbb, szovjetek által végrehajtott kutyás űrprogram célja az volt, hogy kiderítsék, milyen hatással van a súlytalanság és a kozmikus sugárzás az élőlényekre. Kíváncsiak voltak, hogyan alkalmazkodik a szervezet ezekhez a körülményekhez, illetve megfigyelték az állatok biológiai ritmusát is. A Kozmosz–110 segítségével kilőtt és visszajuttatott kutyák a regenerálódás után egészséges kölyköknek tudtak életet adni. Ez hatalmas siker volt a szovjetek számára. Főleg azért, mert az út során Vetyerok és Ugoljok belekerült a Van-Allen sugárzási övezetbe, amiről akkoriban a tudósok kevesebbet tudtak, mint manapság, ezáltal igen veszélyesnek tartották. A sugárzás káros hatásai ellen gyógyszerekkel védték az állatokat.

Az alábbi videóban Vetyerok és Ugoljok látható az expedíció előtt:

Az utazás

A fellövés 1966. február 22-én történt. A két eb etetéséről automata berendezés gondoskodott, ami közvetlenül a gyomrukba vezette a táplálékot. A különböző műszerek segítségével a kutatók folyamatosan ellenőrizték a kutyák egészségügyi állapotát. Még őket is meglepte nyugodt és türelmes viselkedésük.

A kutatók rendszeresen vizsgálták őket az expedíció előtt.

Idézet útjuk krónikájából: „A start pillanatában hirtelen hegyezni kezdték fülüket, s rémülten nézték a kabin padlóját: mi ez a szokatlan zaj? A repülés első perceiben izgatottak voltak, s körberohangáltak. Ahogy az űrhajó sebessége fokozódott, a növekvő nehézségi erő a kabin fenekéhez nyomta az állatokat. Megpróbáltak ellenállni: erősen a padlóhoz szorították talpukat, miközben aggódva néztek körül. Ezután mozdulatlanul álltak, mint a cövek. Az űrhajó rátért a kijelölt pályára…

Vetyerok és Ugoljok egy szovjet tudóssal.

A nagy súlytöbblet után beállt a súlytalanság állapota. A kutyák az űrkabin közepén találták magukat lebegve, fejük ernyedten lekókadt. Első pillanatban élettelennek tűntek. Ezekben a percekben nagyon aggódtunk értük. Csak a távmérési műszerek adataiból tudtuk meg: pulzusuk és légzésük fokozatosan visszatér a normálishoz. Rájöttünk, hogy az állatok egyszerűen pihentek a fellövés alatt, hozzászoktak az éji és rendkívül szokatlan helyzethez… Fokozatosan felemelték fejüket, és mozgatni kezdték mancsukat. Minden szokatlan volt: nem lehetett egyszerű dolog ilyen merőben ismeretlen körülmények között mancsuknak parancsolni… De lassan mindkét kutya megnyugodott. Enni kezdtek…” (Forrás: Szinák János – Veress István: Ó, azok a csodálatos ebek! c. könyv)

A korabeli szovjet bélyegeken is helyet kaptak a hős kutyák.

Az utazás huszadik napján a levegő minősége csökkent, ezért a tudósok úgy döntöttek, hogy visszahozzák az állatokat a Földre. Ennek ellenére a kísérlet sikeresen zajlott, Vetyerok és Ugoljok 1966. március 16-án egészségesen tért vissza. A 22 napos úttal rekordot állítottak fel, ők a leghosszabb ideig űrben lévő állatok. Ezalatt 310 alkalommal kerülték meg a bolygót. Az ebek később utódoknak adtak életet, ezzel is bizonyítva, hogy képesek voltak teljesen felépülni az expedíció megpróbáltatásaiból. Ők voltak az utolsó szovjet űrkutyák, ezzel megnyitották az utat az emberi asztronautáknak a sztratoszféra felé.

(Képek: Getty Images Hungary, Wikipédia: Soviet space dogs)

hirdetés
További cikkeink

Keresés az oldalon