hirdetés

Kutyák mentik meg a bükki farkasokat: ezt kell kiszagolniuk

László Enikő, 2022. szeptember 22 - Képek: YouTube, Getty Images Hungary

Hazánkban már lassan tíz éve képeznek ki és használnak kutyákat méreg- és tetemkeresésre. Ezek az ebek elsősorban egyes ragadozó madárfajok védelmét biztosítják azáltal, hogy segítik felderíteni a mérgezéses eseteket, de nemsokára már a farkasok megmentésében is szerepük lehet.

hirdetés

A keresőkutyák az utóbbi években számos védett faj állományának megőrzésében segédkeznek, ilyen például a rákosi vipera vagy a parlagi sas. A kutyák képesek kiszagolni az állatok maradványait, ürülékét, szőrét, vérét és vizeletét, amikből a szakemberek mintát vesznek, és laboratóriumban kivizsgálják azokat. A begyűjtött mintákból pedig megállapítható, hogy volt-e méreg az adott állat szervezetében. De az ebek a mérgezett csalétkeket és a tetemeket is képesek kiszagolni. A mérgezéses esetek már nemcsak az Alföldön, hanem a Bükki Nemzeti Park területén is egyre nagyobb problémát jelentenek. Laboratóriumi vizsgálatok során megállapították, hogy egyesek kutyabetegségekkel fertőzött csalétkeket tesznek ki farkasok csapáira.

Az alábbi videóban láthatod a WWF kisfilmjét:

Kutyák a farkasokért

A WWF Magyarország és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület keretein belül zajló LIFE SWiPE projekt a környezeti bűnözéssel foglalkozik, amely a szervezett bűnözés negyedik legjövedelmezőbb formája. A projekt fő fókusza az, hogy az illegális mérgezéseket, elejtéseket és a kereskedelmet fékezzék meg.

A Bükki Nemzeti Park területén jelenleg körülbelül 30-35 farkas él, a néhány hét alatt kiképzett keresőkutyáknak pedig elsősorban az ő ürülékeiket kell megtalálniuk. A csapat eddig két lelőtt farkas esetének kivizsgálásában vett részt, az egyik esetnél a kutya sikeresen meg is találta a helyszínt, ahol vélhetően lelőtték az állatot.

A projekt célja a eltántorítani a potenciális bűnelkövetőket az esetek felderítésével. A csapat együttműködésben dolgozik vadászokkal, állattartókkal, nemzeti parkokkal, erdészekkel, rendőrséggel, bírókkal, ügyészekkel és egyéb társhatóságokkal is. Ennek segítségével könnyebben megértik egymás nézőpontjait és csökkenni tudnak a társadalmi konfliktusok.

Miért irtják ezeket az állatokat?

Hazánkban a céltudatos vadgazdálkodás a 18-19. század fordulóján alakult ki. Már akkoriban felosztották ezeket az állatokat hasznos és káros fajokra. Utóbbiakat irtani szükségeltetett annak érdekében, hogy a hasznosnak ítélt vadak (szarvas, őz és apróvadak) szaporodni tudjanak. Természetesen ezeket az állatokat sem természetvédelmi szempontból akarták megőrizni, csupán őket akarták levadászni. Az első számú közellenség pedig a farkas volt. Egy 1736-os feljegyzés szerint két év alatt háromszáz ordast kellett kiirtani Fejér megyében. Amelyik település ezt nem teljesítette, annak büntetést kellett fizetnie. De a ragadozó madarak sem voltak szívesen látott vendégek, mivel elragadták a vadászok potenciális zsákmányait, az apróvadakat. Minden dúvadnak minősített állat leöléséért úgynevezett lőpénz járt. Az irtás olyannyira eredményes volt, hogy ennek hatására a farkasok egy időre teljesen eltűntek hazánk területéről.

Az utóbbi években azonban egyre nagyobb számban fordulnak elő ismét, köszönhetően a környezetvédők törekvéseinek, a fajvédelmi programoknak és a bőséges táplálékkal rendelkező élőhelyeknek. A természetvédő egyesületek pedig azon dolgoznak, hogy eloszlassák a farkasokról szóló hiedelmeket, megállítsák az ordasok üldöztetését, tájékoztassák a lakosságot, és megteremtsék a társadalmi konszenzust a békés együttélésről.

Kövess minket a közösségi oldalainkon is!
hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon