hirdetés

A rituális kutyaáldozatok története Magyarországon: ebek vérével szentesítették a pogányok a szerződéseket

Hangai Lilla, 2022. szeptember 12 - Képek: Getty Images Hungary

Magyarország legnagyobb egybefüggő Árpad-kori településén, Kánában, ami a mai Budapest XI. kerületében található, néhány évvel ezelőtt 200 földbe mélyített lakóházat tártak fel. A lelet azonban nem csak a kiterjedése és rendkívül ép állapota miatt volt különleges. Rituális kutyaáldozatok nyomait is felfedezni vélték a faluban.

hirdetés

A kutatók sok-sok évvel ezelőtt fényt derítettek a tényre, miszerint a honfoglalás ideje alatt őseink már kutyákkal érkeztek a Kárpát-medencébe. Az ebek rendkívül fontos szerepet töltöttek be a honfoglaló magyarok életében; nemcsak őrző-védőként és vadászként használták őket, de társként is tekintettek rájuk. Milyen szerepe volt hát ezeknek a rendkívül lenyűgöző és egyszerre sokkoló kutyaáldozatoknak őseink mindennapjaiban?

A talált csontvázakat három kategóriába sorolták a régészek

Daróczi-Szabó Márta, a Kánában talált ásatás archeológusa a Múlt-kor történelmi magazinnak beszámolt arról, hogy összesen 4 kutyakölyök csontvázát találták meg fejjel lefelé fordított edényekben, 10 felnőtt egyed maradványait gödrökben földelték el, valamint további egytucatnyi állat csontvázát tárták fel házak alapzata alá temetve.

„Az első csoportot az egyértelmű kutyaáldozatok alkotják, a másodikat a „profán” módon elföldelt ebek, a harmadik csoport pedig valahol e kettő között helyezkedik el olyan csontvázakkal, vagy koponyákkal, amelyek elhelyezésében rituális szándékot lehet gyanítani. A kutyakölykök az első kategóriába tartoznak, csontvázaik más fajok maradványaival együtt fejjel lefele fordított edényekből kerültek elő, amelyek feltehetőleg építési áldozatként szolgáltak. A kifejlettebb és a felnőtt ebek a másik két kategória állatai.” – részletezte a kutató.

A rituális kutyaáldozatok megtalálása nem érte meglepetésként az archeológusokat. Mind nemzetközi, mind magyar viszonylatban elterjedt szokásnak számított valamely verziójuk. Az egyik legrégebbi ilyen leletet az izraeli Ain Mallahában tárták fel egy 12 ezer éves temetkezésből, ahol az elhunyt bal keze mellett egy kölyökkutya csontvázát találták meg.

“A fazékba rejtett kánai kutyáknak mindössze egy hazai párhuzama akad: a Debrecen-Fancsika középkori lelőhelyéről került elő három olyan edény, amelyekbe egy-egy kifejlett eb koponyáját helyezték.” – folytatta Daróczi-Szabó Márta.

Hasonló rituálé szerint elföldelt áldozati állatokat találtak Magyarországon még a 17-18. századból is. Ezek általában házi szárnyasok és tojások voltak.

Az új ház áldozatot követel

Egyből a Kőmíves Kelemen népballada jutott az eszünkbe, amikor megtudtuk, hogy őseink szerint az új ház mindig áldozatot kívánt.

„Általános volt, hogy az első éjszakán olyan személy (élőlény) aludt az új házban, akinek a haláláért nem kár, ám leginkább kutyát, macskát, házityúkot zártak be a még üres házba. Előfordult házityúk, macska, vagy valamilyen állati eredetű termék, leginkább tojás befalazása is. A kánai edényekből is került elő tyúk, tojás, az egyik fazékba egy macskát helyeztek, illetve négy csuka is gazdagította az áldozati állatok számát.” – fejtette ki a kutató.

Megelevenedik a Fehér ló mondája

A Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításán megtekinthető az a különleges agárkoponya, melyet a zalavári ásatáson tártak fel.

„A 840-es években Zalavár-Várszigeten a Karoling Birodalom legkeletibb tartományának egyházi és világi központja épült ki. Zalavár-Vársziget archaeozoológiai (régészeti állatcsont) leletanyaga azért kivételes, mert Zalavár egy nyugati kultúrkör keleti peremterülete volt, ahol több, eltérő területről származó népesség képviselői fordultak meg és telepedtek le.” – olvasható a múzeum honlapján.

A lakosság és az óriási beáramló tömeg étkeztetését biztosítani kellett, ezért nem csoda, hogy a feltárt csontok száma több százezres nagyságrendű. Az ebcsontvázak száma azonban elenyésző. Legtöbbjüket áldozati céllal temették el, egynek pedig a körülmények értelmezése szerint minden bizonnyal a végtisztességet adták meg ilyen formában.

A számos feltárt teljes csontváz, koponyatöredék, borda és végtagcsont mellett valami igazán különlegesre is rábukkantak a kutatók. Egy nagy testű, agár típusú kan kutya koponyáját egy tekintélyes kiterjedésű égésrétegben találták meg egy üveggyöngy és egy vaskés-töredék mellett.

Fehér Géza, az ásatás vezetője úgy gondolta, hogy egy olyan pogány szertartás maradványaira bukkant, melyben kutyát áldoztak fel. Az ásatás vezetője azért tartotta ezt nagyon valószínűnek, mert ismerte a bolgár-törökök eskütételi ceremóniáját. A múzeum honlapja leírja, hogy bizánci tudósítások szerint 815-ben a békekötés során Omurtang kán „megízlelte egy (feláldozott) kutya vérét, felemelt egy csomó füvet, vizet öntött a földre, megérintett egy féket és megfordított egy nyerget”.

Az akkor még szlávnak hitt lelet és a 10. századra tehető keletkezés miatt Fehér Gáza ásatásvezető úgy gondolta, hogy Zalavár akár a Fehér ló monda helyszíne is lehetett és a koponya lett volna a tárgyi bizonyíték. „Árpád vezér és vitézei neked [Szvatopluknak] azt mondják….a földedet lovon, a füvedet féken, a vizedet nyergen megvették és te szegénységed és kapzsiságod miatt a földet, a füvet és a vizet nekik átadtad.”

A szürke hétköznapok földbe döngölték a mítosz lehetőségét

Sajnos az 1951-es feltárás óta az áldozati hely ellen számos érv kezdett felsorakozni. „Cs. Sós Ágnes valamint Ritoók Ágnes és Szőke Béla Miklós által végzett kutatások nem támasztják alá, hogy a Karoling-kori egyházi központ területén a honfoglaló magyarokkal vagy a szlávsággal összefüggésbe hozható pogány kultuszhely létezett volna, ahogyan az ötvenes évek sematikus, 9-10-11. századi keltezését is túlhaladta a tudomány.” – részletezi a múzeum honlapja.

A jelenség magyarázata úgy tűnik, sokkal hétköznapibb. A leletek jellege, a főzőedények túlsúlya és a háziállatok csontjainak nagy mennyisége arra enged következtetni, hogy mindössze a 9. századi lakosság hulladékkezelési szokásaiba kaptunk bepillantást. Valószínűleg a kutyák, mint hulladéktakarítók részt vettek a ház körüli folyamatokban, éppen úgy, ahogy az iszlám vallás városiasodása alatt.

Theotmár salzburgi érsek levele

A zalavári lelet „hétköznapiassága” azonban nem jelenti azt, hogy ne lettek volna kutyák vérével szentelt áldozatok őseink eskütételében. A kutatások arra engednek következtetni, hogy sok esetben a pogány és keresztény uralkodók közötti szerződést nemcsak a Bibliára való felesküvéssel szentesítették, hanem kutyaáldozatokkal is.

Theotmár salzburgi érsek egy, a pápának 900-ban írt levelében a frankoknak a magyarokkal kötött kutyával szentesített szerződéséről számol be szörnyülködve. Vélhetően ugyanilyen módszerrel szerződtek a magyarok a morvákkal, a bizánci császárok 580-ban az avarokkal, 815-ben a bolgárokkal és 917-ben a besenyőkkel.

Kövess minket a közösségi oldalainkon is!
hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon