Mátyás király és Viktória királynő leghűségesebb kutyái: 6 híres uralkodó és szeretett házi kedvenceik

Még a leghatalmasabb uralkodóknak is szükségük van egy igaz és hűséges barátra, akiben megbízhatnak. A kutyák még protokolláris helyzetekben is bebizonyították, hogy az ember, még ha királyi vér is csörgedezik az ereiben, mindig számíthat a négylábúakra.

Összegyűjtöttük azokat az uralkodókat, akiknek az életét boldogabbá tették a kutyák.

Viktória brit királynő

A királynőnek igazán különleges kapcsolata volt a kutyákkal. Hihetetlen, de például neki köszönhetjük a pomerániai törpespiccek mai külsejét. Mielőtt Viktória királynő elkezdte volna őket tenyészteni, ezek az ebek sokkal nagyobb méretűek voltak. Mi tagadás, a spiccek egyik legédesebb attribútuma a csodás bundájuk mellett a méretük. Mind közül talán utolsó kutyusa volt a legkülönlegesebb; Turi, a törpespicc. Halálos ágyán maga mellé kérette kedvencét, aki vele maradt az utolsó pillanatig.

A királynőnek élete során 35 kutyája volt, akik mind a Sandringham Palace-beli kisállattemetőben vannak örök nyugalomra helyezve. Uralkodása alatt azonban nem csak spicceket tartott. Nagy rajongója volt a tacskónak, a mopsznak és a collie fajtának is.

VII. Eduárd brit király

A kutyák iránti rajongás a családban maradt, ugyanis Viktória királynő fia, VII. Eduárd király is imádta őket. Az ő szívének csücskében a terriereknek volt bérelt helye. Ritkán volt látható két kedvenc drótszőrű foxterriere, Ceasar és Jack nélkül. Ha hihetünk az akkori szóbeszédnek, Ceasar gúnyneve Stinky (Büdi) volt. Kíváncsiak lennénk arra a szagra, ha még a britek viharos történelmében, több mint 100 év után is tartja magát.

Eduárd király fia, V. György király szintén nagy becsben tartotta a terriereket, de elkezdett érdeklődni a munkakutyák világa iránt is, különösen a labradort kedvelte.

I. Péter Orosz cár

Nemcsak korszakalkotó közigazgatási reformjai és II. Rákóczi Ferenccel fenntartott jó kapcsolata révén lehet ezután számunkra ismerős I. Péter cár neve, hanem a vadászat, és ezáltal a kutyák iránti rajongása miatt is. Talán mai szemmel kicsit bizarrnak tűnhet, de kedvenc vadászkutyája, Titán halála annyira megviselte az uralkodót, hogy kitömette az ebet, és halála napjáig a dolgozószobájában tartotta.

Mátyás király

Igazságos királyunk neve nem csak az Egyszer volt Budán kutyavásár című népmese miatt forrt össze a négylábúakkal. Kedvenc fajtájáért, a kuvaszért mi is rajongunk. A közhiedelemben, mint hamis, harapós kutya él, de megfelelő kézben és megfelelő energiaráfordítással ez a csodálatos állat egy, a gazdáját rajongásig szerető és védelmező, kimagasló intelligenciával rendelkező ebbé válik. Mátyás király különösen kedvelte a kuvaszokat, mert a nagyvadas vadászatoknál remek hajtóknak is bizonyultak.

Stílusosan, I. Szent László nevéhez a magántulajdon megszilárdításával kapcsolatos törvény mellett a kuvaszok szeretete is kötődik. Ő is, mint Mátyás, nagyvadakra is vadászott velük.

Jozefina francia császárné

Bonaparte Napóleon mélyen szeretett felesége igazi kutyás személy volt. A francia forradalom ideje alatt Jozefina a Les Carmes börtönben raboskodott állandó halálfélelemben. Gyermekei, akik szabadok maradtak, rendszeresen becsempészték Fortunét, a család kedvencét. A kis mopsz mindig megtalálta rettegő gazdáját, aki a kutya nyakörvébe rejtve tudott üzenni családjának. Jozefina és Fortuné is túlélték a forradalmat.

Ha ez még nem lenne elég bizonyték Fortuné különlegességére, korabeli forrásokból értesülhetünk arról, hogy a kis mopsz még a nászéjszaka alakulásába is beleavatkozott. Jozefina és Napóleon legromantikusabb pillanatai hiúsultak meg, ugyanis a kutyus úgy döntött, nem mozdul a hitvesi ágyból. „Őszintén megmondták, hogy máshol kell aludnom, vagy meg kell osztanom vele az ágyat.” – emlékezett vissza a francia uralkodó. Állítólag tett egy férfias kísérletet, hogy elmozdítsa a kutyát, ám az sípcsonton harapta. Hogy végül próbálkozását siker koronázta-e és beteljesült-e a házaspár szerelme aznap este, arról sajnos nincsenek információink.

III. Muhammad Mahabat Khan india maharadzsája

Az uralkodó több száz kutya büszke gazdája volt, akik mind tagjai voltak a családnak. Olyannyira, hogy a tökéletes összehatás érdekében a blökik különleges alkalmakkor estélyi ruhába voltak öltöztetve és riksán parádéztak a városi sétányokon. A fényűzés nagymesterei biztosra mentek, és az ebeknek saját lakosztályuk és szolgájuk is volt, valamint telefonjuk, ahová azonnal beleugathatták bármely kívánságukat.

1922-ben a büszke örömapa férjhez adta kedvenc négylábúját, Roshanarát egy golden retrieverhez, Bobbyhoz. Az esküvői reggelin 700-an vettek részt, mind indiai hercegi családokból. Roshanara parfümösen, brokáttal és gyöngyökkel ékítve állt oltár elé, míg Bobbyt az állomáson 250 ünneplőbe öltöztetett, elefántháton érkezett kutya fogadta katonai zenekarral kísérve. Ám a szerelem nem tudott beteljesedni, Bobbynak egyedül kellett aludnia a saját nászéjszakán, ugyanis a fiatal arának gazdája mellett volt a helyen az ágy végében, még ezen a nagy napon is.

Előfordul, hogy az ebek iránti rajongás szélsőségekbe torkollik, de talán ebből is érdemes levonni azt az egy tanulságot, hogy a kutya az ember életében nem csupán egy kiegészítő, hanem igazi társ. Egy olyan társ, akivel készek megosztani örömet és bánatot egyaránt.