hirdetés

Kisállattemetők rejtélyei: szívszorító sírfeliratok, megható történetek a falak mögött

László Enikő, 2020. november 24

A legtöbb gazda nem szívesen gondol az elmúlásra, a halálra vagy az olyan helyekre, mint a kisállattemetők. Ezek azonban nagyon sokat elárulnak a kor emberéről és arról, hogy milyen viszonyt ápolt a háziállatokkal. Cikkünkben híres kutyák emlékhelyeit és a Hyde Park rejtélyeit vesszük sorra.

hirdetés

Egy kutya halála borzalmas érzés minden szerető gazda számára. Sok esetben akár több ember is gyászolja tiszteletből, szolidaritásból, főleg akkor, ha egy hősről, példaképről van szó. Kis megnyugvást adhat, ha méltó módon búcsút veszünk a szeretett ebtől és különleges emlékművel tisztelgünk előtte. A kisállattemetőkről azt hihetnénk, hogy viszonylag újak, azonban már a 19. század végén is rengetegen helyezték kedvenceiket végső nyughelyre egy kifejezetten számukra létrehozott helyen.

A Hyde Park egyik kisállat sírja: Curly, a hűséges barát.

A Hyde Park titokzatos sírhelyei

A viktoriánus korszakban a kutyák nagyobb szerepet kaptak az emberek életében, mint korábban bármikor. Az akkori Angliában virágzásnak indult a kutyatenyésztés és az állatok jóléte is egyre több embert érdekelt. A megbecsült ebek halála is komoly gyászfolyamatot indított el, igény támadt a temetésre. Emiatt a londoni Hyde Parkban egy rejtélyes kisállattemető jött létre, ami a mai napig borzolja a kedélyeket. Kívülről nem egyértelmű, mi is van ott valójában. Csupán egy kis házikó látszódik, ami mögött több mint száz éves sírok nyugszanak.

1881-ben Cherry, a máltai selyemkutya sajnálatos módon elhunyt. Gazdájának az az ötlete támad, hogy kutyájához méltó lenne, ha a Hyde Parkban temetnék el. Az ottani portást, karbantartót meg is győzte erről, aki beleegyezett és az öleb végső nyughelye a Hyde Park lett. 1882-ben egy királyi kutya is csatlakozott hozzá. A Prince nevű yorkshire terriert halálos baleset érte, amikor elütötte egy lovaskocsi. A négylábú az akkori cambridge-i herceg feleségéé volt, és a család mindenképp méltó nyughelyet szeretett volna számára. Így esett a választás a híres Hyde Parkra. Ezzel pedig rendkívül népszerűvé vált az ottani kisállattemető. Ezer, de akár kétezer házi kedvenc végső nyughelye található ott.

A Hyde Parkban több mint ezer kisállatot helyeztek végső nyugalomra.

Természetesen a négylábúak temetése is pénzbe került. Jellemzően a középosztálybeliek vették igénybe a Hyde Park különleges szolgáltatását. Érdekesség, hogy akkoriban London lakosságának nagy része jelentősen el volt szegényedve, mégis szántak arra pénzt, hogy kutyáikat ily módon temessék el.

Megható üzenetek

A sírkövek sok mindent elárulnak a kutya-gazda kapcsolatról és annak fejlődéséről. Eleinte láthatjuk, hogy nem ragozták túl a dolgot, egyszerű, lényegretörő sírokat helyeztek a parkba.

Spot sírja.

Nem sokkal később egyesek igen megható üzeneteket vésettek a kutyák sírhelyeire, mások inkább magukat fényezték azzal, hogy végzettségüket, előkelő munkájukat is ráiratták, hogy mindenki tudja, milyen családból származott az ott nyugvó eb.

Darling Dolly sírhelyén az alábbi felirat szerepel: „My sunbeam. My consolation. My joy.” Ez magyarul így hangzik: „Napsugaram. Vigaszom. Boldogságom.”

Gyakran megjelentek olyan szavak a sírokon, mint: barátság, engedelmesség, hűség, társ. Az alvás metaforáját is sokszor használták. Például így: „We are only sleeping, Master.” Magyarul ez így hangzik: „Mi csak alszunk, Gazdám.”

Az egyik legmeghatóbb idézet:

Oly keveset kért, s oly sokat adott.”

Érdekesség, hogy sok 20. század elejei sírhelyen a Nipper név szerepel. Ebből arra lehet következtetni, hogy akkoriban divatos név volt ez, amelyet az ikonikus, fonográfot figyelő kutyáról, Nipperről adtak a gazdák kedvenceiknek.

Egy rejtélyes sírhely egy Balu nevű kedvenchez tartozik. Ez a felirat áll rajta: Balu, Fritz fia. Egy kegyetlen svájci megmérgezte. 1899-ben bekövetkezett halálának helyéül Bern van megadva. Vajon hogy kerül haza Balu teste akkoriban Svájcból? Miért volt ennyire fontos, hogy a Hyde Parkban temessék el?

Balu sírja.

A második világháború után keresztény jelképek is megjelentek már a sírokon, melyeket gyakran megható versekkel díszítettek. A hatvanas, hetvenes években terjedt el, hogy a kutyák családnevet kaptak, ami igen megható gesztus volt a gazdák részéről. Ebből is láthatjuk, hogy már akkoriban is családtagnak tekintették őket.

A temető 1948-ban.

Híres kutyasírok, emlékhelyek azonban nem csak a Hyde Parkban, hanem szerte a világon megtalálhatók. A következőkben bemutatunk néhány híres, különleges sírhelyet.

Rex

Rex egy New York-i gyümölcstermelő kutyája volt. A férfi, John E. Stow 1884-ben huny el, és azt kérte, ha meghal, kedvencét temessék mellé. A kutyának szobrot is állítottak, közel gazdája sírjához. Az emlékhely különlegessége, hogy mostanában az emberek botokat kezdtek el rakni Rex mancsai közé, ezzel jutalmazva a hűséges ebet. A megható gesztus igen népszerű lett és sokan csak azért látogatnak el a temetőbe, hogy meglepjék Rexet egy új bottal.

Mancs

Mancs hazánk egyik leghíresebb hős négylábúja. Csodálatra méltó teljesítménnyel mentett embereket gazdájával, Lehoczki Lászlóval. A híres németjuhász maga is részt vehetett miskolci szobra avatásán, 2004 decemberében. 2006-ban azonban tüdőgyulladásban életét vesztette. Szobra zarándokhellyé vált, a mai napig sokan csodálják meg és róják le kegyeletüket a hős mentőkutya előtt.

Caesar

Caesar a Vietnámi háborúban szolgált három évig. Az ausztrál származású labrador és kelpie keverék megmentette csapata életét, amikor észlelte, hogy aknamezőn járnak és nem engedte tovább gyalogolni az osztagot. Sajnos katonatársa a leszerelésük után nem vihette haza magával, mert akkoriban egy kullancsok által terjesztett trópusi betegség terjedt a kutyák között. A hadsereg állatorvosai nem engedélyezték, hogy az országba szállítsák őket, hiába kérvényezték. A Caesarról mintázott szobor az ausztrál háborús kutyák emlékműve lett. Sajnálatos módon 2019 decemberében azonban nyoma veszett. Az elkövetőket idén szeptemberben elfogták, a szobrot pedig visszaállították eredeti helyére.

Caesar szobra.

Greyfriars Bobby

Az 1855-ben született skóciai kiskutya máig a hűség mintaszobra. A legenda szerint a skye terrier tizennégy éven át őrizte gazdája sírját, egészen haláláig. A kis Bobby-t a temetőben dolgozók látták el élelemmel, és rengetegen jártak csodájára. A temetőnél ma is látható sírkövét 1981-ben avatta fel a királyi család egyik tagja.

Hacsikó

A fent említett Bobby-nál azonban Hacsikót, a japán akitát jóval többen ismerik. Gazdája a Tokiói Egyetem professzora volt, és hűséges kutyája minden nap kikísérte a vonatállomásra, amikor munkába ment. Érkezéskor is mindig a peronon várta szeretett társa. Azonban egy napon a professzor munka közben agyvérzést kapott és már nem tudták megmenteni az életét. Hacsikó élete végéig, kilenc évvel a tragédia után is minden nap várta szeretett gazdáját. Az emberek világszerte csodájára jártak, neve egybeforrt a hűséggel. Szobra a Shibuya pályaudvaron áll, ahol az egyik kijáratot is róla nevezték el. 2015-ben a Tokiói Egyetem elé is emeltek egy emlékművet, mely a hűséges ebet és gazdáját ábrázolja.

Hacsikó szobra.

Rin Tin Tin

A Franciaországban található Kutyák Temetője az egyik legrégebbi kisállattemető a világon, 1899-ben nyitotta meg kapuit. Itt nyugszik az egyik leghíresebb filmsztár eb is, Rin Tin Tin. A hadiárvából lett mozihős közel harminc filmben szerepelt élete során, és több utóda is folytatta, amit a németjuhász elkezdett.

(Képek: Getty Images Hungary, YouTube)

hirdetés
További cikkeink

Keresés az oldalon