hirdetés

Hacsikó igaz története: a leghűségesebb kutya, aki haláláig várta haza gazdáját

László Enikő, 2021. január 21

Hacsikó, a japán akita története sokak számára lehet ismerős. A kutya, aki 9 évig várt gazdájára, a hűség jelképe lett világszerte.

hirdetés

A név hallatán ugyanarra gondolnak az emberek. Az ebre, aki egy vasútállomáson várta gazdáját kilenc évig. A Hacsikó szó mára egy fogalom, azt a megingathatatlan bizalmat, hűséget és szeretetet jelenti, ami csak egy kutya és egy ember között jöhet létre.

Az első találkozás

Ueno Hidesaburo a Tokiói Egyetem agrárprofesszora volt, Sibujában élte életét. Mindig is nagyon szerette és tisztelte az állatokat. Elhatározta, hogy kiskutyát fog vásárolni. 1923. november 10-én megszületett egy akita alom nyolcadik tagjaként Hacsikó. Nevét innen kapta, japánul nyolcast jelent. 1924-ben az egyetemi tanár elment a farmra, hogy vásároljon egy akitát. A kölyök, ahogy megpillantotta a professzort, tudta, hogy ő lesz a gazdája. Kiválasztotta magának, követte minden lépését és bújt a lábához. Ennek nehezen lehetett ellenállni, Hidesaburo végül 30 jenért őt vásárolta meg a tenyésztőtől. Ez volt élete egyik legjobb döntése.

Hacsikó családjával.

Mindennapi rutin

20 óra vonatút után megérkeztek a családi fészekbe. Ettől kezdve a professzor és Hacsi elválaszthatatlan barátok lettek. A férfi úgy bánt vele, mint a saját fiával. Akkoriban ez nem volt szokás annyira, mint napjainkban. Mindent együtt csináltak, kialakult egy napi rutinjuk is. Egyszer tanítás után a férfi összetalálkozott kedvencével az állomáson. Nagyon meglepte, hogy Hacsi utána szökött, és ott várta türelmesen, amíg meg nem érkezik. Barátságuk még szorosabb lett ezek után.

Mindig, amikor Ueno professzor munkába indult az egyetemre, az akita elkísérte a vonatállomásra. A tanár megsimogatta kedvencét, majd elment dolgozni. A kutya sokszor egész nap ott várt rá, néha pedig hazament, de akkor is percre pontosan visszaérkezett, mire jött a szerelvény. Ezután hazaballagtak szeretett gazdájával. A helyiek hamar megszokták, az árusok finom falatokkal kínálták, és Hacsi napközben még a vasútállomás poggyász-szobájába is bemehetett, ez volt a kedvenc helye. Ott pihent addig, amíg társa vissza nem tért hozzá.

Shibuya pályaudvar.

A tragédia

A tökéletes párosnak sajnos nem adatott meg sok együtt töltött év. 1925. május 21-én nem érkezett meg Hacsihoz szeretett gazdája. Hiába várta türelmesen az állomáson pontban három órakor, nem akart jönni. A férfi munka közben agyvérzést kapott és meghalt. Soha többé nem térhetett vissza hűséges barátjához. A kutya nem tudta ezt mire vélni, ő türelmesen várta az állomáson estig, majd ezután minden egyes nap. Kilenc éven keresztül, egészen haláláig. Nem számított neki a fagy, a zord időjárás, elszántsága és hűsége, na meg persze szeretett gazdája sokkal többet ért neki annál, minthogy a hideggel foglalkozzon. Ezt tekintette feladatának, neki ezt kellett tennie.

Ezt hamar belátta családja is. Többen próbálták befogadni, de mindenhonnan elszökött, hogy az állomásra mehessen. Semmi sem tántoríthatta el. A helyi árusok etették, de egyebet senki nem tehetett érte. Hagyták, csináljon, amit akar. Eközben az özvegy másik városba költözött, de a kutyát otthagyta. Tudta, hogy nem lenne értelme magával vinni, úgyis visszajönne. Az eb sokszor elment régi otthonához is, hátha Ueno professzor ott van. De nem volt. Habár néhányan törődtek vele, etették, itatták, fekhelyet biztosítottak neki, Hacsi egyre rosszabb kondícióban volt. Lefogyott és látszódott, hogy nincs jó egészségben. Helyzetén az sem sokat segített, hogy eleinte egyesek nem nézték jó szemmel, hogy ott csatangol a peronon, a kisiskolások pedig gyakran kövekkel dobálták.

Hacsi egészsége fokozatosan romlott.

Ueno professzor egyik volt tanítványa fülébe jutott a hír a híres kutyáról, aki hűségesen várja az egykori professzort. Kobayashi Kikuzaboro az akita kutyák kutatója volt, és oda utazott, hogy megtudja, valóban igaz-e a történet. Tényleg a peronon találta a szomorú ebet, akit követett este haza. Hacsikó ekkor Ueno volt kertészével élt, már amennyire ezt ennek lehetett nevezni, hiszen ritkán járt haza. A férfi beavatta Kobayashit a történet részleteibe.

Akkoriban az országban csupán harminc fajtatiszta akita élt, Hacsi egy volt közülük. A tanítvány megjelentette kutatásában a hűséges ebet, ezután többször is látogatta. Később több cikk is napvilágot látott Hacsiról, és az egyik igen népszerűvé vált. A japánok a hírt hallva szinte nemzeti kincsnek tekintették a nagyszerű kutyát. Ő jelképezte számukra az összetartást, a hűséget, példát mutatott.

Hacsikó és gazdája újra együtt

A hűséges akita minden egyes nap kijárt a vasútállomásra. Egészen 1935. március 8-ig, amikor kilenc év után örökre megpihent a pályaudvaron. Testét a közelben dolgozók bevitték kedvenc helyére, a poggyász szobába, ahol Ueno özvegye és a munkások búcsút vettek tőle. A 2011-ben készült boncolási eredmények szerint Hacsi halálát férgesség és a rák okozta.

Búcsú Hacsikótól.

Hacsikó hamvait a gazdája sírja mellé helyzeték. Preparált teste megtekinthető a tokiói Nemzeti Természettudományi Múzeumban.

Hacsikó emléke

Hacsikóról több szobor is készült Japánban, először még életében, 1934 áprilisában. Az átadón ő maga is részt vett. A bronzból készült mű a Shibuya pályaudvaron található. A második világháború alatt beolvasztották, de 1948-ban ismét felállították, ugyanarra a helyre. Híres turistahellyé, találkozóhellyé vált, ahogy az összes többi hasonló szobor. Az emberek a mai napig, majdnem száz évvel a halála után is hatalmas tisztelettel gondolnak Hacsikóra. Az összetartást, a szeretetet, a síron túli hűséget jelképezi az egész népnek.

Hacsikó bronz szobra az állomáson.

A szobor melletti kijáratot Hacsikó Kijáratnak nevezték el a vonatállomáson. Sőt, az egyik járatot is Hacsikónak hívják. A falakon több helyen is mozaikok találhatók, amelyeken a hűséges eb és más akiták szerepelnek.

Hacsit ábrázoló mozaik a Shibuya vasútállomáson.

Még olyan csatornafedél is van, amin Hacsi képe látható. A padlón pedig tappancsok mutatják, merre kell menni. A pályaudvar előtt minden év március 8-án számos kutyabarát emlékezik meg az akitáról.

2015-ben, a kutya halálának 80. évfordulóján újabb szobrot avattak. Ez Hacsit és gazdáját ábrázolja, ahogyan üdvözlik egymást. Az emlékmű a Tokiói Egyetem előtt található, ahol a professzor tanított.

Richard Gere a Hacsit alakító kutyával.

A hűséges kutyáról több könyv és film is készült. A leghíresebb filmet 2009-ben forgatták, Richard Gere főszereplésével. Címe igen sokatmondó: Hacsi, a leghűségesebb barát.

(Képek: Getty Images, YouTube, Wikipédia: Hachiko)

hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon