hirdetés

Kántor: a leghíresebb magyar rendőrkutya története

László Enikő, 2020. augusztus 8

Kántort szinte az egész ország ismeri. A legsikeresebb magyar rendőrkutya emléke a mai napig élénken él az emberek szívében.

hirdetés

A híres német juhászkutya története 1953-ban kezdődött, amikor hat hónaposan gazdájához, Tóth Tiborhoz került. Egymást választották ki. A 16 kölyök közül Kántor volt az, aki a legjobban felfigyelt Tibor hangjára.
Tóth Tibor, későbbi becenevén Csupati kovácsnak tanult. A háború után ejtőernyősnek állt, később a szentgotthárdi kaszagyárban dolgozott. 21 éves korában rendőr lett, amihez igen nagy tehetsége is volt. Ő honosította meg Magyarországon a szagazonosítást, amin három éven keresztül dolgozott, s ami később egész Európában elterjedt. Kántor volt az élő bizonyítéka annak, hogy a módszer sikeres.

A kezdetek

1953-ban indult el Magyarországon az első rendőrkutyás kiképzőprogram, eleinte csak kísérleti jelleggel. Nagy dolog volt ez Tibor számára, hiszen megyénként csak egy-egy ember élhetett ezzel a lehetőséggel. Ekkor talán még nem is gondolta, mennyire meg fog változni az élete. A kutya egyedülálló tehetsége azonnal megmutatkozott a kiképzés során. A tréning után – amit osztályelsőként végzett el – Kántor 1953. május 10-én hivatalosan is a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozókutyájává vált.

Kántor, a nyomozókutya

Első bevetése egy tyúklopási ügy volt. Gyakran leplezett le bolti tolvajokat, betörőket, határsértőket, de még gyilkosokat is. Neki mindegy volt, ki az elkövető, csak dolgozhasson. Fáradhatatlan nyomozó volt, a jegyzőkönyvek szerint a 11 éve során 78.000 km-t tett meg. Előfordult, hogy másfél napon át követett egy nyomot, eközben több mint száz kilométert gyalogolt gazdájával. Ahogy érezte, hogy a gazember nem járhat messze, egyre jobban húzta a póráz végén Tibort. Szolgálati ideje alatt 279 alkalommal kutatta fel a bűnösöket, és megközelítőleg 1,2 millió forintot juttatott vissza a jogos tulajdonosoknak. Ez, főleg akkoriban hatalmas összegnek számított.

Kántor kiemelkedő tehetségének köszönhetően 1954-ben, 1957-ben és 1961-ben is megnyerte az Országos Nyomozókutya-versenyt. Nem volt hozzá fogható eb Magyarországon, de talán az egész világon sem. Ételt sem fogadott el mástól, kizárólag a gazdájától, és csak a saját tálkájából evett. Ha nem volt náluk a tál, Csupati kézből adta neki az eledelt. Hát ilyen különleges kutya volt Kántor.

Hősi halál

Gazdájával élete során összesen 536 bevetésen vettek részt. A határon négyszer robbant fel akna a közelükben, melyek egyes repeszeit Tibor élete végéig a hátában hordozta. Egy ezekhez hasonló robbanószerkezet aztán egy napon a kutya vesztét okozta. A Fertő tónál nyomoztak Tiborral, amikor Kántor aknára lépett. Nem halt bele azonnal, de olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy el kellett altatni.

1964. június 21-én Kántor végső álomra szenderült. Egy ország gyászolta a magyarok hős rendőrkutyáját.
Csupati egy üveg konyakkal és száz szál rózsával búcsúzott hűséges társától. Haláláról gazdája szinte sohasem tudott könnyek nélkül beszélni. Ezt mondta a hős német juhászról:

Ő másoknak legenda, nekem a barátom volt.”

Kántor preparált testét a Rendőrségi Történeti Múzeumban lehet megtekinteni. Csupati azt mondta, mindig könnybe lábad a szeme, amikor ott látja egykori kedvencét.

A négylábú halálának pontos körülményei máig homályosak. Egyesek szerint nem a repeszek, hanem a robbanáskor keletkezett légnyomás okozta Kántor vesztét. Ezért lehetséges az, hogy a jelentésben nem is szerepel, hogy gazdája megsérült, márpedig a repeszeket ő sem kerülhette volna el.

A korabeli sajtóban elképzelhetetlen volt, hogy megjelenjen egy olyan cikk, ami azt írja le, hogy az ország legkiválóbb rendőrkutyájának halálát egy akna okozta. A „hivatalos” jelentés szerint Kántor már az egyik decemberi bevetésén gyengélkedett, alig tudott mozogni, és ezért fél évvel később elaltatták. Ekkor már sem enni, sem járni nem tudott.

Tóth Tibor nyugdíjas rendőr főhadnagy a legendás – ezredesi rangban szolgáló – preparált nyomozókutyával. / MTI Fotó: Asztalos Zoltán

A könyv

Szamos Rudolf író – akinek a Kántorról szóló könyveket köszönhetjük –  1969-ben, a kutya halálának ötödik évfordulóján találkozott Tóth Tiborral. A rendőrről ekkor már az a szóbeszéd járta, hogy más az anyját nem siratja ennyire, mint ő azt a kutyát. Nem sokan értették, mit is jelentett Csupati számára négylábú társa. Tizenegy éven keresztül egymás mellett voltak, együtt töltöttek minden percet. Tibor saját bevallása szerint Kántornak köszönheti azt is, hogy pénzügyileg megalapozta a jövőjét, hiszen sikeres felderítések után jutalomban részesítették. Ez a kutya az egész életét megváltoztatta, mérhetetlen büszkeség töltötte el, hogy ilyen nagyszerű társat tudhat magáénak.

Csupati bácsi, az egykori legendás nyomozókutya, Kántor volt gazdája. / MTI Fotó: E. Várkonyi Péter

1970-ben megjelent a Kántor nyomoz című könyv, amit nem sokkal később követett a Kántor a nagyvárosban. A Csupati becenevet Szamos Rudolf adta Tibornak, aki először nem kedvelte, majd idővel megszokta az új megszólítást. A kötetek nagyon tetszettek neki, és elsöprő sikert arattak világszerte.

Az első könyvből egymillió példány fogyott, lefordították angol és kazah nyelvre is. Berlinben, Svájcban, a Szovjetunióban, Bulgáriában és Romániában is kiadták. Prágában rádió feldolgozást készítettek belőle, egy szlovák újság pedig 12 részben jelentette meg.

A Kántor sorozat

A korábban megjelent könyvek ihlették az 1975-76-ban forgatott Kántor című ötrészes tévésorozatot. Magyarok millióit ültette a készülékek elé, egy ország várta a rendőrkutya és gazdája történeteit. A főszereplő Tóti Tibort Madaras József játszotta. Karakterével rengeteg néző tudott azonosulni, hiszen csak egy egyszerű, hétköznapi ember volt, nem a tipikus korabeli, minden felett álló rendőr.

Csupati őrmester szerepében Madaras József, Sátori százados szerepében Szilágyi Tibor és Bokor őrnagy, Horváth Sándor a sorozat egyik jelenetében. / MTV Fotó: Kiss Júlia

Tibor egyszer meg is jegyezte, hogy habár tetszik neki a sorozat, de ő maga talpraesettebb filmbeli karakterénél, és az esetek maximum 60%-a történt csak meg a való életben. A hős rendőrkutyát Kántor fia, Tuskó alakította, aki szintén bűnüldözőként dolgozott. A forgatások mellett minden nap kiképzéseken vett részt, ugyanúgy mint egy „átlagos” nyomozókutya. A sorozatot az akkori NDK-ban is bemutatták.

Szilágyi Tibor, aki Csupati főnökét játszotta, egyszer azt nyilatkozta, hogy Tuskó megharapta a forgatáson:

– Kint lövés dördült, mire én elővettem a pisztolyomat. A kutya azonban be volt idomítva, hogy cselekedjen, ha idegen kézben fegyvert lát, de valahol azt is érezte, én nem vagyok igazán rossz. Azért megcsípte a lábam. Nem szépítem a dolgot, három hétig sántítottam. Tuskó morgott, mire én felé fordultam: Kolléga úr, pont engem, aki így tiszteli magát?

A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője 2013-ban alapította meg a Szolgálatban négy lábon díjat, amit minden év június 21-én, Kántor halálának évfordulóján osztanak ki az adott évben legjobban teljesítő rendőrkutyának.

Egy régi újságcikket mutat Csupati bácsi Kántorról. / MTI Fotó: E. Várkonyi Péter

Kántor halála után Tibor még tíz évig dolgozott kutyás rendőrként. Új társa egykori négylábú partnere lánya, Elli volt. A folyamatos terepmunka megviselte őt is, így 47 évesen nyugdíjba vonult. 82 évesen, 2011 januárjában hunyt el. Élete végéig szeretettel és hálával gondolt vissza legjobb négylábú barátjára.

Kántor a magyarok legkiválóbb nyomozókutyája volt. Sohasem lesz hozzá fogható. Már együtt játszhat szeretett gazdájával, az ország Csupati bácsijával.

(Képek: MTI)

hirdetés
További cikkeink

Keresés az oldalon