Hitler és kutyájának bizarr kapcsolata: jobban szerette, mint Eva Braunt

Erős felütés, igaz? Imádjuk a történelmet, nála jobban már csak a kutyás történelmet. Töredelmesen bevalljuk, félelmetes egy ilyen témához nyúlni, de engedtünk a kísértésnek. Bízunk benne, hogy te is kíváncsisággal telve olvasod majd, és nem az jár közben a fejedben, hogy hibát követtünk el. Mindent megtettünk, hogy a történet elmesélése közben ragaszkodjunk a tényekhez és ne sértsünk meg senkit.

A gyönyörű német juhászkutyát a náci Németország birodalmi minisztere, Martin Bormann ajándékozta Hitlernek, és állítólag a diktátort azonnal megbabonázta az eb. A történet Blondi számára is szomorú véget ért. Aldolf Hitler és Eva Braun állítólag az öngyilkosságukhoz pisztolygolyó és ciánkapszula keverékét használták, melyet előző nap Blondin teszteltek.

Blondi viselkedése majdnem emberi

A német juhászkutya híres, még az ebek között is kiemelkedő intelligenciájáról. Egészen pontosan az összesített lista 3. helyét foglalja el a border collie és az uszkár után.

„Majdnem emberinek” írja le Blondi viselkedését Angela Lambert írónő az Eva Braun elveszett élete című könyvében. Hitler őrülten ragaszkodott német juhászaihoz, kifejezetten Blondihoz, a törzskönyves szukához. Ez abban is megnyilvánult, hogy a diktátor látogatói többször azzal vicceltek, hogy az állatot jobban szereti, mint a szeretőjét és később feleségét, Eva Braunt. A kutya szinte minden eseményre elkísérte, ahol nem volt ritka, hogy meg is puszilta és átölelte.

Blondi azonban nem csak szépségével tűnt ki más kutyák közül. Hitler nem sajnálta tőle az időt és az energiát sem. Rengeteg trükkre megtanította, amiket örömmel demonstrált mind a közvéleménynek, mind a hozzá közel állóknak.

A kutya nem csak a diktátor szívét rabolta el

Úgy tűnik, hogy ez a gyönyörű szuka nem csupán a gazdáját csavarta a mancsa köré. Erna Flegel, a hitleri Führerbunker két túlélőjének egyike úgy nyilatkozott, hogy az eb halála nagyobb hatással volt az ott tartózkodókra, mint Eva Braun öngyilkossága.

A diktátor személyiségét mi sem jellemzi jobban, mint imádott kutyája iránt tanúsított szélsőséges hozzáállása. Annak ellenére, hogy szerette őt, és maga mellett altatta az ágyában, állítólag többször is brutálisan megkorbácsolta az állatot, hogy megbüntesse engedetlenségéért. Amint kiengedte haragját, úgy közelített az ebhez, mintha mi sem történt volna.

Mégis volt valaki, aki szívből gyűlölte

Angela Lambert szerint ez a dolog meglehetősen zavarta Eva Braunt, aki a két skót terrierjének, Negusnak és Stasinak szerette volna ezeket a kiváltságokat. De talán többről volt szó, mint egyszerűen csak arról, hogy saját kutyáinak is kivívja a hasonló bánásmódot. Hitler legfiatalabb titkára, Traudl Junge szerint Eva egyenesen gyűlölte Blondit, és köztudott volt, hogy az étkezőasztalnál rendszeresen rugdalta a kutyát.

Amikor a Führerbunkert megszállta a Vörös Hadsereg, nem Blondi teteme volt az egyetlen kutyatetem. Volt még ott egy 5 kölyökből álló alom is. Négyüknek a neve ismeretlen, a diktátor a kedvencének azonban saját becenevét adta, a Wulfot. Az állatok nem a megszállás alatt pusztultak el. Hitler kutyakiképzője, Fritz Tornow lőtte le őket felsőbb utasításra, mielőtt idegen kézre juthattak volna.

Két legyet egy csapásra

Bármennyire is viszolygunk ettől a kijelentéstől, a könyv részletei alapján mégis úgy tűnik ez a kegyetlen személy, akinek kezéhez milliók vére tapad, a maga módján mégis szerette ezt a kutyát. Ám azt kár lenne tagadni, hogy Blondi szerepet játszott a náci propagandában is azzal, hogy Hitlert állatbarátként ábrázolta.

Az olyan kutyákat, mint amilyen Blondi is volt, germanischer urhundként (német őskutya) jellemezték, mivel közel álltak a farkashoz. Emiatt nagyon divatosak lettek a Harmadik Birodalom idején.

A diktátornak nem ez volt az első kutyája. Az első világháborúban végzett katonai szolgálata során megmentett egy fehér foxerriert, akit Fuchslnek nevezett el. Imádta az ebet és amikor csak nem volt szolgálatban a fronton, szabadidejének nagy részét a barakkban töltötte, ahol a kutyát tanítgatta és játszott vele. A tanúk szerint mélyen megtört, amikor elvesztette a kutyust.

1921-ben, a szegénységének éve alatt kapott egy német juhászkutyát, akinek a Prinz nevet adta, de a nehéz körülményei miatt a kutyának más otthont kellett keresnie. Az állatnak azonban sikerült megszöknie és visszatérnie gazdájához, aki emiatt az elképesztő engedelmesség és hűség miatt vált nagy rajongójává a fajtának.