Német spicc fajtaleírás: különleges szőrzetű eb, aki öt méretben is létezik
László Enikő
2021. november 22
László Enikő
2021. november 22
Dús szőrzet, kissé keskeny orr, csintalan tekintet. A spicc szó hallatán mindenki fejébe egy ilyen kedves megjelenésű eb képe villan. Azt azonban kevesen tudják, pontosan milyen kutyákat takar a fajta.
A német spicc Közép-Európa egyik legrégebbi fajtája. Valamikor még a vikingekkel utazva kerültek Németországba és Hollandiába. Egyes változataik azonban csak a 18-19. században terjedtek el. A német spiccek közé soroljuk ugyanis a: wolfspiccet, azaz a keeshondot vagy farkasspiccet, aki a fajta legnagyobb változata; a nagyspiccet, a középspiccet; a kisspiccet; illetve a törpespiccet, azaz a pomerániait.
A spicc világszerte ősi típus. Számos forrás és a fajtastandard szerint a német spiccek a kőkorszaki barlangi kutyák és tőzegkutyák közvetlen leszármazottai. Az ősi spiccként is emlegetett tőzegkutyák 8000 éves maradványait dániai és angliai ásatások során fedezték fel a régészek. De 6000 éves leleteket is találtak a Földközi-tenger cölöptelepüléseinél. Ezek az ebek feltehetően a vikingekkel kerültek a mai Németország és Hollandia területére.
A keeshond, azaz a farkasspicc holland hajóskutya néven is ismert, ugyanis gyakori útitársa volt a hajósoknak, kalózoknak. Emellett őrző- és jelzőkutyaként is remekelt. Nevének eredete vitatott. A francia forradalom idején Cornelius „Kees” de Gysealer farkasspiccét választották a mozgalom jelképének. Ezzel is lázadni akartak az Orániai-ház mopszkutuszával szemben. Egyes források szerint magát a kutyát hívták Keesnek, így a név eredete kissé vitatott. 1960-ban az FCI keeshond néven ismerte el a fajtát. Németalföldi területeken, az USA-ban, Angliában és a Skandináv országokban máig így hívják, hazánkban gyakoribb a wolf- vagy farkasspicc elnevezés.
Úgy tartják, Michelangelo az első spiccrajongók egyike volt. Az anekdoták szerint a Sixtusi-kápolna festésekor a művész kedvence mindig közelében feküdt egy selyempárnán és figyelte, ahogyan a mester dolgozik.
Feltehetően 1767-ben importálták az első spiccet Angliába. A német származású Zsófia Sarolta brit királyné (III. György felesége) után Viktória királyné is a spiccek szerelmese lett, amikor 1888-ban Firenzébe látogatott. Itt ajándékba kapott egy fehér kis spiccet, Marcót, aki annyira elrabolta szívét, hogy tenyészteni kezdte az ebeket. Az angolok akkoriban csak a közepes és nagytestű spicceket ismerték, így a kisebb egyedek különlegességnek számítottak. Habár az abban az időben pomerániainak nevezett négylábúak korántsem voltak olyan könnyűek és kicsik, mint mai társaik. A kezdetben 9-14 kg-os, az idő előrehaladtával 5-6 kg-os spiccek egyre több hercegnő szívét rabolták el, gyakori lakói voltak a királyi udvaroknak. Hamarosan azonban a pomerániai törpespicc néven elhíresült változat 2-3 kg-os testsúlyt ért el, így ő a német spiccek legkisebb képviselője.
A német spiccek nemcsak a képzőművészeket és királyi családokat bűvölték el, hanem a zeneszerzőket is. Mozart állítólag egyik áriáját Pimperl nevű kedvencéhez írta. Chopint pedig egy kedves barátja spicce inspirálta, hogy megírja a Kiskutya keringőt, azaz a Perc keringőt. A zeneszerző barátja, George Sand írónő az eb szertelen játékát nézve ugyanis azt mondta, ha neki lenne hozzá tehetsége, ezt a jelenetet biztosan megkomponálná. A mű hallatán Liszt Ferenc állítólag azt mondta: „úgy telt el, mint egy perc”. Innen a Perc keringő elnevezés.
Az idők folyamán a német spicceknek öt különböző változata fejlődött ki, amiket az FCI egy fajtaként ismer el. A legnépszerűbb közülük a pomerániai törpespicc, a fajta legkisebb képviselője. Ezek az ebek világszerte kedvelt társasági kutyának számítanak, hisz mindig is nagy rajongótáborral rendelkeztek (gondoljunk csak Viktória királynőre). A világ egyik leghíresebb kutyájaként Boot, a pomerániai törpespiccet tartották számon. A kiskutya több mint 15 millió követőre tett szert élete során, és rengetegen akartak maguknak is egy kis Boot. Olyannyira, hogy egyesek azt gondolták, a boo szó a fajta neve. De a tavalyi év legnépszerűbb Instagram kutyája, Jiff is pomerániai. Ez a népszerűség sajnos megsokszorozta a szaporítók számát, ami egyértelműen nem vált a fajta javára. Ezért is fontos, hogy mindig felelős tenyésztőtől vásárolj!
Az európai spiccek szekciójába sorolandó német spiccek megjelenése igen hasonló. Mindegyik változatának jellegzetes, kissé rókaszerű az arca, de a pomerániainak úgynevezett „teddybear” feje van. A farkasspicc szintén kevésbé „rókás” megjelenésű, így nem nevezhetjük a nagyspicc pár centiméterrel nagyobb változatának. A spiccekre jellemző hatalmas, impozáns bunda minden változatnál szembetűnő. Tekintetük éber, szemeik mandula alakúak, közepes méretűek és sötétek. Füleik hegyesek, kicsik és magasan tűzöttek. A farkasspicc különleges ismertetőjegye a „szemüvege”, ami a világosabb foltot jelenti a szemei körül. Fejük közepes nagyságú, harapásuk ollós. Mérsékelten hosszú farkuk magasan tűzött, gyűrűbe görbítve kissé a hát fölé hajlik.
A német spiccek mindegyike dús, tömör és időjárásálló szőrzettel rendelkezik. A bundát hosszú, felálló fedőszőrzet és sűrű aljszőrzet alkotja. A vállrész szőrzete hosszabb, mint a test többi részén. A combok és a farok bundája szintén kicsivel hosszabb. A fejet, a füleket, a mancsokat rövid, bársonyos szőrzet borítja. A farkasspicc színe szürke vagy ezüst és ennek árnyalatai. A nagyspiccet fekete, fehér és ritkán barna színben tenyésztik. A közép- és kisspicc az imént említett színek mellett még narancs, krém, wolf és sable árnyalatokban is előfordulnak. A pomerániai törpespicc aljszőrzete jóval tömöttebb, mint társaié, és a test minden pontján szétállnak szőrszálai. Farka is eltér nagyobb változataitól, míg azoké ívelt, ő egyenesen a háta fölé tartja. Színe lehet fekete, szürke vagy felhős, barna, fehér, narancs, krém, illetve ezek árnyalatai. A német spiccek várható életkora 10-14 év.
A német spiccek nagyon ragaszkodó, hűséges társak, ideális családi kutyák. Játékosak és élénkek, szeretnek mókázni. Kiváló jelzőkutyák, különösen a kisebb egyedek hajlamosak az ugatásra. Éppen ezért fontos, hogy már kölyökkorban megtanulják, hogy nem kell minden neszre csaholni. Gazdájukhoz erősen kötődnek, szinte minden mozdulatukat követik. Intelligensek, viszonylag gyorsan tanulnak, idegenekkel szemben azonban bizonytalanok. Ez a tulajdonságuk is kiváló jelzőkutyává teszi őket. Egy német spicc biztosan gazdája tudtára adja, ha idegen ólálkodik a portán. Öntudatos, vidám kutyák, akik szinte mindig jókedvűek. A farkasspiccet egyes források szerint mosolygó hollandusnak is becézték, mert arckifejezése mosolygásra emlékeztette az embereket. A német spiccekre nem jellemző, hogy félősek vagy agresszívek lennének, igazi tűzrőlpattant, kedves négylábúak.
A német spiccek méretükkel arányosan igénylik a mozgást és a teret. Városi kutyaként is jól érzik magukat, a lényeg, hogy gazdájukkal lehessenek. Gyerekekkel és más háziállatokkal szemben jellemzően barátságosak, illetve problémamentesek. Nem szökős fajták, szeretnek mindig a család közelében lenni.
A sűrű, dús bunda napi vagy esetleg heti egyszeri fésülést igényel. Ez függ attól is, hogy milyen változatról van szó. A csomóképződésre hajlamos területekre különösen nagy gondot kell fordítani. A német spicc szemeit és füleit tisztítani, karmait pedig vágni kell, ha szükséges. A rendszeres ápoláshoz már kölyökkorban érdemes hozzászoktatni a kutyát. A pomerániai és a kisspicc bundáját manapság gyakran nyírják.
A nagyobb testű német spicceknél előfordulhat csípőízületi diszplázia, a kisebbeknél pedig patellaficam. A két betegség örökletes úton való terjedése azonban megfelelő szűrésekkel megakadályozható. Összességében egészséges, szívós fajta.
(Felhasznált források: Szinák János – Veress István: A világ kutyái I és II., Dr. Király Klára: Versek, legendák és bölcsességek Kutyabarátoknak, David Alderton: Kutyák, Dr. Sárkány Pál: Nemzetközi Kutya-enciklopédia, Paul McGreevy: Kutyák, a Kutya magazin 2016. január-februári száma)
(Képek: Getty Images Hungary)
Kövess minket!
Kapcsolódó cikkek