Ősi örökség: ezek a kutyafajták mintha még mindig farkasok lennének

Bodri Melissza, 2021. április 7

A farkasok és kutyák hasonlóságával számos tanulmány és kutatás foglalkozik. Ám napjainkban szép számmal akadnak ebek, melyek látszólag köszönőviszonyban sincsenek az ordasokkal, ilyen például a pekingi palotapincsi. Ugyanakkor vannak fajták, melyek majdnem a megszólalásig úgy néznek ki, mint vadon élő rokonaik.

Házi kedvenceink és a farkasok múltja összefonódik, számos fajta még ma is magán viseli az ősi jegyeket, tulajdonságokat. Bizony előfordulhat, hogy egy avatatlan szem összekeveri a csehszlovák farkaskutyát a szabadban élő rokonaival. Ám mi az, ami a két fajt még mindig összeköti?

Mit lehet tudni?

Nagyon sok elmélet látott napvilágot a kutyák és a farkasok közös múltjával kapcsolatban. Például egy nemzetközi kutatócsoport arra következtetett, hogy a kutyák szürke farkasokból való háziasítása feltehetőleg 20 vagy 40 ezer évvel ezelőtt történhetett meg. Arra a kérdésre, hogy pontosak kik és hogyan szelídítették meg az ordasokat, még mindig nem lehet pontos választ adni, és nagyon sok elmélet kering ehhez kötődően.

Mi a közös bennük?

Még egy laikus is kijelentheti, hogy a farkasok és a kutyák bizony hasonlítanak egymásra. Azon túl, hogy kutatók bebizonyították, hogy a farkaskölykök is rávehetők a labdával való játékra, csakúgy, mint a kiskutyák, számos egyezést lehet felmutatni.
A kutyafélék (canidae) családjába tartozó két faj kommunikációs eszköze hasonló (csaholás, vonyítás, morgás stb.) emellett olyan fejlett érzéken osztoznak, mint a kiváló látás, hallás, szaglás. A farkasok falkában élnek, míg az ebeknek is szüksége van az ember vagy más kutyák társaságára.

Vannak különbségek

Bár hasonlóak, mégsem ugyanolyanok. A kutyák szeretik az emberek közelségét, és a domesztikáció óta szoros a kapcsolatuk. Az ebek főként ugatással kommunikálnak – ezzel szemben a vadonbeli rokonaik ritkán ugatnak, ám annál gyakrabban vonyítanak. Fizikailag is eltérnek, mely nem csupán abban nyilvánul meg, hogy a kutyák koponyája kisebb a farkasénál, hanem abban is, hogy a négylábú kedvenceink szemszíne, testfelépítése, magassága, bundája, fogazata jelentősen különbözhet vadon élő társaiktól. Ám léteznek olyan fajták, melyek még mindig úgy néznek ki, mintha farkasok lennének.

Ez az 5 fajta akár farkas is lehetne

Az alábbi kutyafajták nem csupán külsőségekben hasonlítanak az ordasokhoz, hiszen hordoznak olyan viselkedésbeli sajátosságokat, mint az erős falkamentalitás, szívósság vagy a zsákmányszerző hajlam. Emiatt ezeket az ebeket kitartásuk és fizikai rátermettségük miatt vadászatra és szánhúzásra használták.

Szibériai husky

A vastag bundájú husky nem csak farkasszerű arcmintázattal rendelkezik, hanem a viselkedése is jellegzetes: szeret falkához tartozni, nem ugat, ám annál ismertebb különleges vonyításáról. A farkashoz hasonlóan ez a fajta sem rendelkezik olyan arcizomzattal, amely segíti a „kiskutya szemekkel” való nézésben.

Alaszkai malamut

Ez a hatalmas, ordast idéző eb egyesek szerint a farkasok egyenesági leszármazottja. Csakúgy, mint a husky, ő sem ugat, inkább vonyít. A malamut független fajta, a kisebb háziállatokat ösztönösen üldözheti, megtámadhatja.

Az alaszkai malamut akár farkas is lehetne.

Csehszlovák farkaskutya

Ez a viszonylag fiatal fajta a németjuhászok és a Kárpátok farkasainak kereszteződéséből született. A tenyésztésnél az volt a cél, hogy az eb mindkét faj tulajdonságait örökölje, mint például az ordasok ereje és állóképessége. Emellett megjelenése is vadon élő társait idézi (alkat, szőrzet, szín).

Szamojéd

Ez a dús szőrzetű, erős fajta régi múltra tekint vissza. A tudósok azt is megállapították, hogy egy 2011-ben felfedezett, közel 33 ezer éves őskutya-lelet genetikailag a szamojédhoz áll legközelebb. A jellegzetes mosolyú eb külsőségekben nagyon hasonlít a fehér farkasra: jól mintázza ezt vastag, sűrű bundája és hegyes fülei.

Szamojéd

Kanadai eszkimókutya

Az inuitok által kitenyésztett ebet annak idején a szánhúzás mellett még jegesmedve vadászatra is használták. A kanadai eszkimókutya manapság nagyon ritkának számít, mely erőteljes, atletikus felépítése által nagyon hasonlít vad rokonához.

Kövess minket a közösségi oldalainkon is!
További cikkeink

Keresés az oldalon