hirdetés

Farkasok vagy kutyák? Milyenek és kiknek valók a csehszlovák farkaskutyák?

Csupor Erik, 2022. október 21 - Képek: Getty Images Hungary

Az egykori Csehszlovákiában tenyésztették, alakították ki őket, eredetileg a határőrség munkájának segítésére, farkasok és német juhászkutyák keresztezésével. Az eredeti elvárásoknak nem felelt meg, mégis egyre népszerűbb napjainkban. Milyen karakterű kutyák a csehszlovák farkaskutyák, mire használhatóak és kinek valók?

hirdetés

A fajtát létrehozó csehszlovák kinológusok célja az volt, hogy egyesítsék a német juhászkutyák munkaképességét a farkasok egészségével, szívósságával és küllemével. Ez papíron ideális ötletnek és tervnek tűnt. Mint majdnem minden hibrid esetében, a valóság azonban ismét csak más lett. A kinézet „jól sikerült”, a kitartás és fizikum is közelít a farkasokéhoz, a munkaképessége azonban nem a németjuhászoké. Intelligens és értelmes kutyák lettek, akik azonban – méltóan a szabad farkas ősökhöz – a monoton és repetitív munkát nehezen, vagy nem viselik, és nehéz is őket megfelelően motiválni ezekre. A farkasokból öröklődött egy relatíve instabil idegrendszer, amire nehéz stabil és megbízható őrző-védő munkát építeni, ami miatt nem is használják őket szolgálati kutyaként sehol a világon. Amiben kiemelkedőek napjainkban is: minden olyan tevékenység, aminek köze van az orr- és szimatmunkához, mint például a mantrailing, amiben kiválóak, és amit szinte ösztönösen és örömmel végeznek, különösebb motiváció nélkül is.

Nehezen kezelhető és tartható

A csehszlovák fakaskutya egy nehezen kezelhető fajta. Tartása elsősorban nagy türelemmel és rengeteg rájuk fordítható idővel rendelkező, tapasztalt gazdák számára javasolt. Alapvető velük kapcsolatban e fajta fizikai és mentális, napi szintű lefárasztása. Kifejezetten és átlagot meghaladóan falkaállatok. Igencsak javasolt egy társállat tartása mellettük, hiszen ők a nap 24 órájából 20-ban igénylik, hogy együtt lehessenek a „falkájukkal”, az egyedüllétet nehezen viselik. A fajta rajongói és felelős tenyésztői általában elmondják a lelkes gazdajelölteknek, hogy egy unatkozó csehszlovák fakaskutyánál kevés hatékonyabb „romboló és megsemmisítő” létezik. Megfelelő tevékenység hiányában a környezetüket tönkreteszik, ezért a lakásban történő tartásukat nem javasolják.

Ha nem foglalkoznak velük eleget, ennek a fajtának egy ajtó átrágása, a parketta felszedése, vagy éppen a tapéta lehúzása a falról egyáltalán nem jelent problémát. Sőt, még szórakoztató is lehet az idő múlásának „elütésére”, ha nincs más tennivaló. Ha kertben, egyedül tartják, fokozottan számítani kell az esetükben a szökési kísérletekre. Ha pedig szökni akarnak, kiemelkedő fizikai adottságaik miatt szinte bármin átmennek, ha a kennel alul nem betonozott és felülről nem zárt.

Kinek való és milyen körülmények között

Ha valaki egy lefáraszthatatlan kutyára vágyik, akkor jó helyen jár, ezt a fajtát kell választania. 80 kilométeres biciklitúra kutyával, egész napos csavargás a Mátrában? Ez az, ami a csehszlovák farkaskutyának meg sem kottyan. Esetükben fokozottan igaz a kutyás berkekben olyannyira elkoptatott megállapítás, hogy bizony csak és kizárólag fizikailag aktív, sokat mozgó emberek, családok mellé valóak.

E fajta teherbírása szinte végtelen, 40-50, vagy esetenként 100 km megtétele sem jelent semmilyen terhet a számukra. A csehszlovák farkaskutya, elsősorban a farkas ősök miatt, egy önfejű és domináns fajta, aki hamar megérzi a gazdák esetleges gyengeségét. Ezért tapasztalatlan kezekbe vagy kezdő kutyások mellé nem feltétlenül javasolt. Szintén nem való a napjait otthonától távol töltő, sokat dolgozó emberek környezetébe sem, hiszen aki ilyen életformát él, nem képes megadni számára azokat a dolgokat, amikre bizony szükség van az esetében.

„Nem félünk a farkastól…”

Ha valaki ezt a fajtát választja, arra sem árt felkészülnie, hogy ezt a kutyát a kutyákhoz kevésbé értő publikum nyilvános helyeken farkasnak fogja nézni és ez esetenként „érdekes” reakciókat válthat ki embertársainkból. Beugorhatnak az általános sztereotípiák (a farkas az vad és kegyetlen, na és ugye Piroska nagymamáját is megette), kevesen tudják ugyanis, hogy a farkasok emberekkel szemben általában defenzív, kitérő magatartású állatok. Részben ebből adódóan a csehszlovák farkaskutya sem egy agresszív állat, sokkal inkább hajlamos kitérni a konfliktusok elől, ha azonban sarokba szorítják, nagyon tud küzdeni.

Együttélés más kedvencekkel, egészség

A fajta tenyésztői szerint egy lónál kisebb méretű állat együtt tartásával nem feltétlenül érdemes próbálkozni e fajta esetében. Vannak természetesen kivételek, de esetükben az örökölt vadászösztön átlagon felüli. Egy megfelelő kontroll nélküli csehszlovák farkaskutya esetében bizony előfordulhatnak nem várt balesetek.

Ez a fajta rendkívül egészséges és szerencsére igencsak hosszú életű. Nem ritkák a 15-16 évet megérő egyedek sem közöttük. Körükben még a napjainkban kutya-népbetegségnek számító csípőízületi diszplázia is rendkívül ritka, mint ahogy más öröklött kutyabajok is.

Mivel ebben a fajtában mind a mai napig jelen van a farkas vér, ezért kiemelt jelentőségű, hogy egész kiskortól szocializálva legyen. 9-10 hetes kortól kezdődően el kell kezdeni felépíteni, emberekhez, más állatokhoz és körülményekhez szoktatni. Ha ez az intenzív szocializációs szakasz kimarad az életükből, ennél a fajtánál felnőttkorban szinte lehetetlen azt pótolni, vagy helyettesíteni, még egy átlagos utcai közegben is nehéz lesz probléma nélkül megsétáltatni őket. A nem szocializált csehszlovák farkaskutyák egy kicsit olyanok, mint az autisták: a megszokott környezetükben tökéletesen funkcionálnak, de e világ kapuin kilépve nem lesz egyszerű velük.

Kövess minket a közösségi oldalainkon is!
hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon