Ezért nem engedik ki az országból az oroszok hibrid kutyáját: mit lehet tudni a különleges fajtáról?

Félig kutya, félig aranysakál. Ilyen kutyákat használ egy orosz repülőtér a különböző robbanószerek felderítésére. Mit érdemes tudni ezekről a hibridekről?

A tudósok szerint viszonylag gyakran fordul elő, hogy vadon élő kutyafélék keverednek háziasított ebekkel a természetben. Miklósi Ádám etológus A kutya című könyvében is említi, hogy különösen Észak-Amerikában igen gyakori a szürke farkas, a prérifarkas és a kutya közötti hibridizáció. Ennek hatására olyan populációk alakulnak ki, akik sikeresebben alkalmazkodnak a változó éghajlathoz vagy az emberi zavaráshoz. De a csernobili atomkatasztrófa helyszínén élő ebek utódai is kereszteződtek farkasokkal. Szóval a tudomány számára nem újdonság, hogy kutyák kereszteződnek vadon élő kutyafélékkel. Ez pedig az orosz légitársaság, az Aeroflot érdeklődését is felkeltette.

Hogyan tenyésztették ki a hibridet?

A sulimov kutyák vagy más néven salajkák az aranysakál és háziasított kutyák – például lapp pásztorkutya, foxterrier és szibériai husky –  keverékei. Több kutyafajta is létrejött már hibridizáció által. Ilyen például a csehszlovák farkaskutya vagy a saarlosi farkaskutya is. De az úgynevezett wolfdogok, azaz farkas-kutya keverékek Észak-Amerikában is egyre elterjedtebbek, pedig tartásuk rendkívül veszélyes. Az első vadon élő aranysakál-kutya hibrideket 2015-ben fedezték fel Horvátországban. Az oroszok pedig éppen ilyen kutyákat akartak a reptereikre bomba- és különböző robbanószer-keresés céljából.

Az első célzott sakál-kutya keresztezés John Hunter nevéhez fűződik, aki spánieljét pároztatta egy aranysakállal 1787-ben. A történelem során sokan kísérleteztek a hibridekkel. A farkasokkal való keresztezés jóval sikeresebbnek bizonyult, mint a sakál-kutya keverékek létrehozása. Előbbi esetében az utódok egészségesek, ellenállóbbak lettek, mint elődeik. Utóbbiak viszont sokszor termékenységi, genetikai és kommunikációs problémákkal küzdöttek. Emellett kevésbé voltak szelídek, mint a farkas-kutya hibridek.

A sulimov kutyák története

1975-ben orosz tudósok szibériai husky-kat kereszteztek aranysakálokkal. A fajta névadója, Klim Sulimov az Aeroflot nevű orosz légitársaságnak tenyésztett ki olyan hibrideket, akik szaglása jóval kifinomultabb, mint egy amúgy is nagyszerű szimattal rendelkező kutyáé, viszont nem teljesen vadak, taníthatóak. A husky-kkal való keresztezés azért is tűnt jó ötletnek, mert így az időjárással szemben is ellenállóbbak lesznek az utódok. (Mivel az aranysakálok 40 fok felett is jól érzik magukat, a hideget nehezebben viselik.)

A más néven salajkaként is emlegetett ebeket 2002-ben kezdték csak el bombakeresésre használni. Sokáig kísérleteztek, hogy milyen kutyákat vonjanak be a tenyésztésbe. Végül a tökéletesnek bizonyuló ebek negyedrészt sakálok, akik felmenői között husky-k, foxterrierek, spiccek és lajkák is vannak. Ezek az egyedek jól képezhetők, mozgékonyak, önállóak és nem utolsó sorban kiváló szaglással rendelkeznek. Fő feladatuk a különböző robbanóanyagok, kábítószerek kiszagolása. De tavaly óta már koronavírus fertőzés kiszimatolására is használják őket a Moszkvához közeli, Seremetyevo repülőtéren. A különleges hibridek az Aeroflot tulajdonában állnak, a reptértől nem messze élnek tenyészetükben.

Az alábbi angol nyelvű videóban láthatók a hibridek munka közben:

Nem valók akárkinek

A vadon élő kutyafélékkel keresztezett ebek nehezen kezelhetők, igen vadak. Ezért (mikor célzott keresztezésről van szó) az utódokat háziasított kutyákkal visszakeresztezik, hogy szelídebb egyedeket kapjanak. Azonban ezek a hibridek is jóval önállóbbak, kevésbé ragaszkodóak és vadabbak, mint a háziasított kutyák. Munkakutyának azonban kiválóak, leginkább szaglásuk és önállóságuk miatt. Házi kedvencként való tartásuk egyáltalán nem ajánlott, nem véletlen, hogy ezeket a négylábúakat tilos kivinni Oroszország területéről és nem tarthatja őket akárki.

A cikkhez Miklósi Ádám: A kutya című könyve nyújtott segítséget.

(Képek: Getty Images Hungary)