hirdetés

Szimatkisokos: százezerszer jobb a kutyák szaglása, mint a miénk

Buzgó Csilla, 2020. augusztus 21

Mi, emberek el sem tudjuk képzelni, hogyan érzékelheti a világot egy olyan állat, amelynek orra ennyivel érzékenyebb a miénknél.

hirdetés

A kutyusok nem csak hűséges barátokként élnek velünk: életeket mentenek meg vagy bűntényeket szagolnak ki az evolúció által mesterien megformált szaglásuknak köszönhetően.

Hallottunk már olyan ebről, aki egy benzinnel teli tartályban fedezett fel egy doboz marihuánát, és az is megtörtént, hogy egy gyógyultnak kikiáltott bőrrákos beteg állapotát a speciálisan kiképzett kutya nem hagyta jóvá. Igaza volt, az utólagos biopszia valóban kimutatott még rákos sejteket, igaz, rendkívül kis mennyiségben.

Tökélyre fejlesztett szaglószerv

Míg az ember kénytelen nagyjából hatmillió szaglóreceptorral elboldogulni, egy kutyát körülbelül 300 millió segíti belőlük a tájékozódásban. Agyának szaglásért felelős része méretarányosan számolva negyvenszer nagyobb, mint a miénk, szaglása pontossága pedig a kutatók szerint tíz-, de akár százezerszerese is lehet egy átlagemberének.

Ez azt jelenti, hogy egy kutya két medencényi vízben képes kiszagolni egy kanál cukrot, vagy kétmillió hordónyi almából kiszúrni egyetlen rothadásnak indult gyümölcsöt.

Külön “szerkezet” segíti a feromonok felismérésében is. A Jacobson-szerv az orrüreg alatti elkülönült csont- vagy porctokban helyezkedik el. Feladata az említett kémiai anyagok hordozta információk továbbítása a hipotalamuszba (ez a vegetatív idegrendszer szerves része, egyik feladata a hormonok szabályozása). A tudósok szerint ennek köszönhető a párzási időszakban tapasztalható módosult, olykor agresszív viselkedés is.

A kutya komplex légzőrendszere: jól látható a kétfelé ágazó örrüreg

Egyetlen belégzés, ezernyi érdekes információ

Amikor egy kutya belélegzi a levegőt, az nem úgy áramlik szaglószervébe, mint a miénkbe. Orrában egy speciális szöveti résznek köszönhetően a beszívott áramlat kétfelé oszlik. Csak nagyjából 90%-a vándorol tovább a légutakon át a tüdőbe, a többi 10% a szaglásért felelős orrkagylóba érkezik. Ez a papírtekercsekre hasonlító csontos szerv a szöveteiben található szaglóreceptorok segítségével felfogja az illatmolekulákat, majd elektromos impulzusokat küld az agynak, hogy elemezze a beérkezett adatokat.

Emellett az orrcimpák kialakítása még kilégzéskor is segíti a szagok összegyűjtését, tehát olyan, mintha az aromák szinte sosem szűnnének meg hatni a kutya elméjére. Mi nem vagyunk képesek egymástól függetlenül mozgatni a két cimpát, ők igen. Ennek köszönhető az úgynevezett háromdimenziós szaglás, azaz egy kutya pontosan meg tudja határozni a beérkező illatinformáció irányát is, nem csak azt, hogy minek a szagát érzi.
A kutatók felfedezése szerint a kutya egyes orrcimpáinak használata elárulja, hogy épp mely agyféltekéjével szeretné értelmezni az adott illatot. Az új, ismeretlen, potenciálisan veszélyt rejtő szagokat először a jobb cimpa-jobb agyfélteke vonalon futtatja végig, majd mikor már ismerőssé és biztonságossá vált számára az aroma, a baloldalra vált.

Nyomkövető mesterek

Már az is bámulatos, hogy a kutyák annyi erőteljes szag közül ki tudják választani azt az egyet, amit követniük kell, és tartják is magukat hozzá. Emellett azonban rendelkeznek egy általunk alig felfogható tulajdonsággal: képesek mérni az időt a szagnyomok alapján.

Az illatok intenzitása szinte másodpercről másodpercre változik számukra, így könnyedén meghatározzák például azt, hogy egy ember lábnyomai merre haladtak, vagy mikor váltottak irányt. Az adott irányba megtett első lépés mindig erősebb szagú lesz számukra, mint a második vagy a harmadik, így szimatolják végig egy valaha arra járt ember, vagy épp egy másik állat nyomait egészen a célig.

Bár a kutyusok nem jósok, a halványuló illatoknak köszönhetően képesek lehetnek megjövendölni, mi fog történni közvetlen környezetükben. A BBC televíziós csatorna érdekfeszítő kísérletének keretében egy brit család Jazz nevű vizsláját tesztelték, aki az illatintenzitás csökkenése következtében mindig tűpontosan jelezte, hogy gazdija mikor ér haza.

Stanley Coren amerikai pszichológus egy etológus ismerősétől hallott történettel erősíti meg ezt a teóriát. A férfi így fogalmazott:

Amikor általános iskolába jártam, a kutyám, Rex minden reggel az épülethez kísért, majd hazament. A tanításnak délután 3-kor lett vége, s mikor kiléptem a suli kapuján, Rex már ott várt engem. Élete végéig megőrizte ezt a szép szokását.

Valószínűleg kis gazdija kísérését követően Rex hazasétált, s ugyanúgy mérte az időt szimata segítségével, mint Jazz, az eszes magyar vizsla.

Kiszagolják, mi zajlik az emberekben

Fantasztikus orruknak köszönhetően az ebek nem csak komoly betegségeket, hanem az apró érzelemváltásokkal járó kémiai eltéréseket is kiszimatolják kétlábú társaikban.

A speciálisan kiképzett kutyák a biopsziavizsgálatokhoz viszonyítva csaknem száz százalékos precizitással képesek meghatározni daganatos betegek állapotát, sőt még a terhességet is a modern teszteket meghazudtoló módon jelezhetik.

A speciálisan képzett kutyákat világszerte bocsátják pánikbetegek, autisták és egyéb mentális zavarokkal küzdő emberek rendelkezésére. Probléma nélkül szimatolják ki még a legenyhébb kortizol-, azaz stresszhormontöbbletet is a páciensek bőrén át, így időben jeleznek a gazdinak vagy a gondviselőnek, hogy a betegnek esetleg hamarosan rohama lesz.

(Képek: Getty Images Hungary)

hirdetés
További cikkeink

Keresés az oldalon