hirdetés

A kutya pontosan tudja, ha nem tud valamit: az emberhez hasonlóan jár utána a hiányzó információknak

Szénási Szimonetta, 2022. szeptember 2 - Képek: Getty Images Hungary

Roppant izgalmas kutatás fejtette meg, miképp viselkednek a kutyák, ha valamit nagyon szeretnének, de nincs hozzá kellő tudásuk. Meg fogsz lepődni, milyen okosak!

hirdetés

A kutya tudja, hogy nem tudja – röviden így foglalható össze annak a kutatásnak az eredménye, amelyik azt vizsgálta, hogy boldogul az ember leghűségesebb barátja akkor, ha egy feladat megoldásához nincs elegendő információja. Sőt ennél tovább mentek: azt is vizsgálták, hogyan szedik össze a hiányzó tudásmorzsákat.

A kutya utánajár a hiányzó információknak

Ha kedvencednek egy adott helyzetben nincs elegendő tudásanyaga a megfelelő döntés meghozatalához, pont úgy viselkedik, ahogy a csimpánzok, vagy mint mi, emberek: további adatokat gyűjt.

Juliane Bräuer, a projekt vezetője és munkatársa, Julia Belger, a Max Planck Embertörténeti Tudományos Intézet kutyákkal kapcsolatos vizsgálatokat végző kutatócsoportjának munkatársai a Learning & Behavior folyóiratban számoltak be az ezirányú vizsgálataikról.

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az ebek rendelkeznek azzal a metakognitív képességgel, hogy érzékeljék azt, ha valamit még nem tudnak. Sőt utána is járnak a hiányzó információknak, akárcsak egyes főemlősök.

Hogyan használják a fejüket a kutyák?

Ezt az alábbi tesztfeladattal bizonyították. A vizsgálatot vezető személy jutalomfalatot vagy egy játékot rejtettek el két, V-alakban elhelyezett kerítésléc mögé. Arra voltak kíváncsiak, hogy az állatok vajon hányszor fognak belesni a két léc közötti résen, hogy ellenőrizzék, melyik oldalon van az adott tárgy, illetve étel.

A kísérlet során a tudósok arra a megállapításra jutottak, hogy a kutyák sokkal többször kezdek további információk után kutatni akkor, amikor nem látták, hova lett elrejtve a jutalom, azaz többször lestek be a kerítés mögé, ha előzőleg nem voltak szemtanúi annak, hogy mögé tettek valamit.

Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a feladatban résztvevő kutyák tisztában voltak azzal, hogy nem tudják, melyik deszka mögött van a keresett dolog, aminek megtalálásához további információkat kell gyűjteniük.

Ösztön vagy tudás?

Egyes kutatók azonban úgy gondolják, hogy a kutyáknak ez a kereső tevékenysége pusztán ösztön, mintsem metakognitív folyamat. Ezért Bräuer és Berger további vizsgálatokat végzett, hogy kiderítsék, tényleg a rutin vezérli-e a kutató ebeket.

Az útlevél-effektus

Az úgynevezett útlevél-effektus leírása eredetileg Joseph Call kutató nevéhez fűződik. Lényege, hogy amikor az emberek valami nagyon fontosat, például az útlevelüket keresik, akkor sokkal vehemensebbek annak felkutatásában, mintha csak valami lényegtelen vagy hétköznapi tárgyat vesztettek volna el.

A majmoknál is megfigyelték ugyanezt a viselkedést, akik szintén sokkal aktívabbak voltak, amikor valamilyen nagy értékű táplálék nyomára kellett bukkanniuk.

A Bräuer-Berger páros a játék-élelem fellelését vizsgáló első fázis után szintén az ételek milyenségén variált. Ezúttal is a keresés során tapasztalt különbségekre voltak kíváncsiak. Érdekes eredményre jutottak.

Keresési rugalmasság

Az első változatban a kutyák gyakrabban ellenőrizték a játékot, mint az ételt, ami arra utal, hogy különbséget tesznek a keresés során, és nem csak rutinszerűen viselkednek.

A második fázisban nem tapasztaltak számottevő különbséget a kétféle ételtípus keresését illetően. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy bár van rugalmasság a kutyák keresési viselkedésében, az mégsem akkora, mint a főemlősök esetében.

Harmadik fázis

A vizsgálat harmadik lépéseként az állatok minden esetben látták, hova teszik a táplálékot, azonban az időfaktoron variáltak a kísérlet vezetői: a négylábúak 5 másodperc és 2 perc közötti késleltetéssel indulhattak el a jutalomért.

Azt tapasztalták, hogy a kutyák nem ellenőriztek akkor sem tovább, ha később kezdhették meg a „felderítést”. Ennek a magyarázatát az úgynevezett plafon effektusban látták a kutatók: mivel az állatok látták, hol az elrejtett eledel, nem volt rajtuk extra nyomás, hogy további információkat gyűjtsenek. Így is 93%-os pontossággal választották ki azt a kerítést, amely mögött a jutalomfalat rejtőzött.

Óriási izgalom

A kutatópár a vizsgálat valamennyi válfajában megerősítést nyert abban, hogy a kutyák sokkal gyakrabban ellenőrzik az elrejtett tárgy vagy étel helyét, ha nem látták, hogy azt hova tették. Azonban mindkét változatban előfordult, hogy az állat akkor is a kerítés mögött kereste az elrejtett holmit, ha előzetesen belesett mögé, és látta, hogy nincs ott.

Ezt a tudósok azzal magyarázzák, hogy a helyzet és a jutalom ígérete miatt a jószágok olyannyira felfokozott állapotba kerültek, hogy az felülírta a látottakat.

Látás és szaglás

Összességében az eredmények nem tették lehetővé, hogy a tudósok minden kétséget kizáróan kimondják, hogy a kutyák rendelkeznek metakognitív képességekkel, de számos bizonyíték utal erre.

Ahogy az ember számára a látás az egyik legfontosabb információgyűjtő érzékszerv, úgy a kutyák is nagyban támaszkodhatnak rá. Ezt a fentebb ismertetett vizsgálatsorozat is mutatja. Emellett valószínűleg ők a szaglásukat is bevetették a feladatok során.

Mint elmondták, a kutatók a jövőben szeretnének az irányban is vizsgálódni, hogy a kutyák milyen helyzetekben részesítik előnyben a szaglásukat a látásukkal szemben. Ez további betekintést nyújthat információkereső képességeikbe.

Kövess minket a közösségi oldalainkon is!
hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon