hirdetés

A kutyák kihívói már nem a robotok, hanem az okostelefonok: Miklósi Ádám etológus figyelmeztetése

László Enikő, 2020. november 21 - Forrás: Miklósi Ádám

A több ezer éve velünk élő kutyák manapság nem várt kihívások elé néznek. Gyakran válnak az önmegvalósítás kellékeivé és egyre nagyobb veszélyt jelent helyzetükre a modern technológia.

hirdetés

A kutyák már 16-32 ezer éve élnek velünk, emberekkel. A köztünk lévő kapcsolat pedig az idők során egyre szorosabbra fűződött. Manapság azonban néhány gazda nem találja az arany középutat. Egyesek gyermekként kezelik kedvencüket, mások csak önös érdekek miatt tartják őket. A modern technológia pedig egyre nagyobb konkurenciát jelent a négylábúak számára. Mi a véleménye erről Miklósi Ádám etológusnak?

A következőkben egy kis részletet mutatunk Miklósi Ádám: A kutya című könyvéből:

A gazdák változó véleménye

„Noha a legtöbb ipari társadalom polgárai rendületlenül szeretik a kutyákat, a velü ápolt kapcsolatról alkotott véleményük változik. Az emberek gyakorlatiasabbakká és elfoglaltabbakká váltak, az élet felgyorsult. Az újdonsült gazdák így egyre kevesebb odafigyelést áldoztak a kutyához fűződő kapcsolatukra. Egy kérdőíves felmérés szerint az ausztrál kutyatulajdonosok az ivartalanított, gyerekekkel szemben megbízható, szobatiszta, barátságos, engedelmes és egészséges kutyát tartják ideális háziállatnak. E szempontok nyilvánvalóan fontosak, de tisztában kell lennünk azzal, hogy ha nem teszünk a kutya szocializációjáért és képzéséért, akkor bajosan valósulhatnak meg.

Sokak számára a kutya boldogsága a legfontosabb. Ők a kutyákat egyenrangú családtagként kezelik, és kedvenceik jobbára azt csinálhatnak, amit akarnak.

A kutya emberré avatása

Újkeletű divat a kutyákat „kis szőrös babáknak” tekinteni. Felöltöztetik, autóval és babakocsival hordozzák, wellnessközpontokba viszik őket. Habár a kutatások számos párhuzamot mutattak ki a családi kutyák és a gyerekek között, ebből nem következik az, hogy egyformán kellene kezelni őket. De még ha valaki meg is tudná indokolni, hogy miért kell a kutyát kisgyerekként kezelni, akkor sem szabad elfelejtkezni arról, hogy a kutya egy autonóm lény, nem pedig az emberi önmegvalósítás kelléke.

A kutyákat nem érdemes kis emberekként kezelni. Habár a kutya felöltöztetése általában nem okoz kárt, néhányuk rosszul érezheti magát, ha kinevetik.

Kutyatartási jogosítvány

Míg számos kutyatulajdonos gyermekként tekint kutyájára, a sok félrenevelt családi kutya láttán mások egyre gyakrabban vetik fel, hogy tartásukat engedélyhez kellene kötni. Svájcban ez már meg is valósult, ott a leendő kutyatulajdonosok akkreditált kutyaiskolában kell elméleti és gyakorlati oktatáson részt vennie, mielőtt engedélyt kapna a kutya beszerzésére. Az efféle változás növelheti a kutyák jóllétét, hiszen az elmúlt évtizedekben a kutyatulajdonosok jó része elveszítette a közvetlen kapcsolatot a természettel. Így nem haszontalan megtanulniuk, hogy miként működik egy állat a valóságban, és milyen módon kell bánni vele.

Sok kutyatulajdonos figyelmét annyira elvonja a modern technológia, hogy nem szentelnek kellő figyelmet négylábú társuknak.

A téves etikai érvelés csapdái

A biológiában járatlan emberek gyakran nem értik az analógián alapuló érvelés korlátait. Sok ember nem örül annak, hogy dolgoznia kell azért, hogy pénzt keressen. Ebből következtetve egyesek úgy gondolják, hogy a kutyák dolgoztatása nem helyes. Pedig könnyen lehet, hogy az, amit mi, emberek munkának érzékelünk, esetleg megszokott tevékenység az állat számára, amely az evolúció során elválaszthatatlanul az élete részévé vált. Az állatok – és így a kutyák is – arra vannak „programozva”, hogy a környezetből érkező ingerekre válaszoljanak. Az ingerszegény környezetre kárhoztatott kutyánál könnyen jelentkezhetnek viselkedési és mentális problémák, ha nem engedik meg neki, hogy természetes késztetései szerint cselekedjen. A kutyákkal kapcsolatos kutatások általános tanulsága, hogy egy bizonyos feladat elvégzésére szelektált, jól képzett kutya szeret együttműködni a gazdával. Valószínűleg szenvedne, ha nem teremthetne kapcsolatot az emberrel. A munka számára inkább örömteli társas tevékenység, mintsem fárasztó kötelesség. Emellett igénylik a pozitív visszajelzést, de a pihenés, feltöltődés lehetőségét is.

A kutya vagy a gazda sportja

Sokan bíztatják a kutyát valamilyen sporttevékenységre, ez azonban komolyan próbára teheti egészségét és jóllétét. Például az agárverseny vagy a súlyhúzás megítélése ezért korántsem egyértelmű. Noha e tevékenységek egykor a fajta tipikus feladatainak számítottak, a verseny és a felkészülés káros lehet a kutya egészségére, és akár idő előtti halálához is vezethet. Sajnos eddig kevés kutatást végeztek e területen, de valószínű, hogy a negatív hatás bebizonyosodna. El kellene gondolkoznunk azon, hogy gátat szabjunk-e az efféle versenyeknek.

Az agár-, szánhúzó- vagy egyéb kutyafajták számára rendezett versenyek évszázadokon át nagyon elterjedtek voltak. Kétséges azonban, hogy a több kilométeren át tartó gyors futás valóban jó sport-e a kutya számára.

Az agárversenyek például sok országban és a legtöbb amerikai államban is illegálisak. Az érem másik oldala, hogy a versenyek biztosíthatják a fajták jó genetikai állapotának megőrzését, mivel a tenyésztésbe a legsikeresebb egyedeket vonják be. Ugyanakkor a tenyésztési döntéseket jobb lenne a problémamegoldó képesség és az interaktív magatartás, nem pedig az extrém fizikai teljesítmény alapján meghozni.

Versenyfutás a technológiával

Bár a kutyák társállatként kivételezett helyzetben vannak, az ember szociális igényeit már számos más módon is ki lehet elégíteni. A 2000-es évek elején a japán Sony vállalat AIBO néven piacra dobott egy kis robotot (a név japánul társat, cimborát jelent). Habár AIBO képes volt a kutyához hasonló viselkedésre, és meg tudta tanulni egyszerűbb akciók parancsra való végrehajtását, a hús-vér kutyák számára sosem jelentett komoly versenytársat. Néhány évvel később el is tűnt a piacról. Az ember társas igényeinek kielégítéséért folyó versenyben azonban sokkal komolyabb kihívója akadt a kutyának: az okostelefon. Az emberek egyre több időt töltenek okoseszközeik „társaságában”, sokszor kutyasétáltatás közben is inkább erre figyelnek. A technológia fejlődésével előfordulhat, hogy az újabb, kényelmes megoldást kínáló lehetőségek „leváltják” a kutyát, és az emberek lemondanak arról, hogy valódi, odaadó társsal teremtsenek kapcsolatot.

AIBO-t, a robotkutyát a gyerekek számára fejlesztették ki. Többféle, kutyához hasonló akciót tudott végrehajtani, de nagyon lassan mozgott és érzékelése is korlátozott volt.

A technológia is segíthet

A hordozható érzékelők fejlődése ugyanakkor új lehetőséget is kínál a kutya viselkedésének tanulmányozására és egészségi állapotának ellenőrzésére. Segíti az állatorvosokat a helyes diagnózis felállításában, könnyen felismerhetővé teszi a kutya viselkedésének megváltozását, és figyelmeztetheti is a gazdát. Például a kutya számára kifejlesztett érzékelők regisztrálhatják a vakarózást, és értesíthetik a gazdát, ha az otthon egyedül lévő kutya allergiás reakciót mutat. Sőt, a szenzorok akár egy váratlan epilepsziás rohamot is felismerhetnek, és értesíthetik a gazdát. A modern technológia lehetővé teszi, hogy a gazda figyelemmel kísérje a kutya állapotát akkor is, ha éppen nincs otthon. De a technológia sosem helyettesítheti a gazdát; inkább a kutya-gazda kapcsolat megerősítését kell szolgálja.”

Ha szeretnéd jobban megismerni az ember legjobb barátjának történetét a kezdetektől napjainkig, az alábbi ajánló neked szól:

Miklósi Ádám: A kutya – Az ember legjobb barátjának története

„A kutyákról szóló könyvek egy része még ma is régi hiedelmekkel van teli, egy másik részük ugyanakkor tudományos kísérletekkel igyekszik bizonyítani, hogy a kutyák „szőrös gyerekek”. A kutya című, átfogó kézikönyv természetesnek veszi a kutyaetológia eredményeit, egyúttal mellőzi a sokszor fárasztó tudományos hátteret. Melegen ajánlom minden kutyabarát olvasónak.” Csányi Vilmos

 

Gyönyörű fotókkal illusztrált, információban gazdag enciklopédia

 

Evolúció és ökológia,

Anatómia és élettan,

Viselkedés és társas kapcsolatok,

Érzékelés, gondolkodás és személyiség,

Kutyák és emberek,

Kutyafajták tudástára

 

Miklósi Ádám akadémikus az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékének vezetője, illetve a tanszéken működő Családi Kutya Program társalapítója és vezetője. Szerzőtársai, Faragó Tamás, Claudia Fugazza, Gácsi Márta, Kubinyi Enikő, Pongrácz Péter és Topál József a kutyák viselkedésének kutatói és a Családi Kutya Program munkatársai.

 

Kiadó: Libri
Ár: 5 999,- forint
A könyvet itt rendelheted meg.

(Képek: Getty Images Hungary, Libri)

hirdetés
További cikkeink

Keresés az oldalon