hirdetés

Magyar agár fajtaleírás: a leggyorsabb magyar kutyafajta

László Enikő, 2020. szeptember 16

A magyar agár egy igazán kecses és elegáns futóbajnok. Hihetetlen kitartása és gyorsasága ellenére nem hiperaktív, így ideális családi kedvenc.

hirdetés

A magyar agár igazi különlegesség a hazai kutyafajták között. Ennek ellenére talán a legkevésbé ismert magyar négylábú. Története során többször is fenyegette a kihalás, pedig igen értékes és szeretetre méltó társ, aki lenyűgöző vadászati tehetséggel rendelkezik. Ritkaságából is adódik, hogy az évek során más kutyákkal is keresztezték, ezért sokan a mai, hobbi célból tartott, nem vadász agarakat nem tekintik tiszta vérű magyar agárnak.

Agárverseny.

Eredete

Mint minden agáré, a magyar fajta őse is Egyiptomból származik. Körülbelül az időszámításunk előtti harmadik évezredben jelentek meg először, az első leletek innen származnak. Kialakulásáról több elmélet is született, annyi azonban biztos, hogy a Kárpát-medencébe a honfoglaló magyarokkal érkeztek, akik vadászatra használták őket. Az első emlékek a magyar agárról Szent István idejéből származnak. Akkoriban az agarászat igen népszerű sport volt, ahogy Hunyadi Mátyás korában is divatos hobbinak számított. A király maga is gyakran töltötte ezzel az idejét, általában lóháton indult velük vadászni. Halála után, az ország három részre szakadásával az agarászat hanyatlani kezdett.

A török uralom idején a magyar agarat keresztezték a keleti típusú agarakkal. A vadászat királyi hobbiból orvvadászattá alakult, ugyanis így tudtak az emberek a legjobban, feltűnésmentesen elejteni egy-egy vadat.

A reformer gróf Széchenyi István tette újra népszerűvé az agarászatot, a magyar agárból pedig nemzeti kutya vált. Az agárversenyek akkoriban különleges, előkelő társadalmi eseményeknek számítottak. Szinte folyamatosan alakultak egyletek, amik a fajtával és a velük való vadászattal foglalkoztak. A ló- és agárversenyek a külföldieket is vonzották. Így került hazánkba angol telivér és angol agár is. A hazai fajta kitartása ritka kincs volt, de az angol agár sebességét nem érte el. Ezért gyakran keresztezték a két kutyát és a magyar agár elvesztette eredeti jellegét. Emiatt most is sokan megkérdőjelezik ősmagyar mivoltát, egyesek szerint az ősi jellem már teljesen eltűnt a mai ebekből.

A második világháború után a fajta szinte teljesen eltűnt. 1963-ban forgattak egy Mátyás királyról szóló filmet, amihez szükség volt magyar agarakra is. Ez a kutya azonban annyira ritka volt, hogy szinte alig találtak ilyet az országban. A filmhez Szigethy Kálmán természetfilmes és vadász bukkant néhány példányra, akiket megvásárolt, majd tenyészteni kezdte őket. A magyar agár Szigethy-nek köszönhetően újjáéledt, 1966-ban már az FCI is hivatalosan elismerte. Azóta lassan, de biztosan terjed Európa-szerte, és nem fenyegeti a kihalás. 2004-ben az összes hazai kutyafajtát, köztük a magyar agarat is nemzeti kinccsé nyilvánította az Országgyűlés, 2017-ben pedig egyenesen hungarikummá emelték.

Fajtastandard

A magyar agár karcsú vadászkutya, ízületei szárazak, izomzata szembetűnő. Mellkasa lapos és mély. Törzse téglalap alakú. Szőrzete rövid, színe változatos, a legtöbb agárszínben tenyésztik. Testsúlya nemtől függően 22-31 kg, marmagassága 62-70 cm. Csontozata erős, feje karakteres, hosszú. Szemei mandula alakúak, sötétbarnák. Orrtükre fekete. Fülei úgynevezett rózsafülek, amik kicsik és hátrahajlanak. Farka hosszú, vékony, szabályosan felkunkorodó. Mozgása ruganyos, elegáns és kecses. Futás közben sebessége akár a 60 km/órát is elérheti. Várható élettartama 12-14 év.

Jelleme

A magyar agár rendkívül kitartó és céltudatos jellem. Éppen ezért olyan sikeres az agárversenyeken is. A többi kutyához képest sokáig képes tartani a gyors sebességet, és egy esetleges botlás esetén is ugyanazzal a lendülettel folytatja útját. Mély mellkasában nagy szív helyezkedik el, ami segíti a kitartó vágtában. Erő, elegancia sugárzik belőle, lélekjelenléte óriási. Habár imád futni, nem hiperaktív. Az agarakra jellemzően viszonylag sokat pihen, de mozgásigénye nagy. Ezért fontos a napi rendszeres lefárasztás.

A magyar agár egyik kedvenc helye a kanapé.

Természete – hasonlóan külső megjelenéséhez – elegáns. Rendkívül értelmes és intelligens, ragaszkodó fajta, de sohasem tolakodó. Gyermekek mellé is javasolt, szereti őket és egy megfelelően szocializált eb nem agresszív velük szemben sem. Falkáját védelmezi, de nem harapós és sosem ugat feleslegesen. Idegenekkel szemben tartózkodó. Kiegyensúlyozott természetű, ezért ideális családi kedvenc. Fontos a korai szocializáció és a gyakori lefárasztás, különben viselkedési problémák alakulhatnak ki nála. Ez leginkább a szökésben nyilvánul meg. Különböző kutyás sportokhoz is kiváló, természetesen főleg agárversenyekre, vadászatokra vagy agility-re. Nyugodt jelleme miatt terápiás kutyának is ideális.

Coursing verseny, ahol egy zsinórra erősített műnyulat üldöznek az agarak.

Ideális környezet

Az agár lakásban is tartható, ha megfelelően lemozgatják minden nap. Kifejezetten sokat pihen, akár napi 18 órát is tölthet alvással. Ebből adódóan nagyon szereti a kényelmet, a puha fekhelyeket. Kertes házban ügyelni kell arra, hogy megfelelően magas kerítés vegye körbe, mert az alacsonyabbakat könnyen átugorja. Gyermekekkel nagyon jól kijön, ha ők is megfelelően bánnak vele. Nem igényel kifejezetten aktív gazdát, egy átlagos életmódot folytató család is tökéletes számára. Remek kiránduló partner.

Gyermekek mellé is ideális társak.

Ápolás

A magyar agár nem igényel különleges ápolást. Évente néhány alkalommal érdemes megfürdetni, szemeit és füleit megfelelő időközönként tisztítani. Hetente egyszer szőrsimító kesztyűvel érdemes átkefélni. Vedlési időszakban célszerű ennél gyakrabban fésülni.

Gyakori egészségügyi problémák

A magyar agár egészséges fajta, nincsenek olyan betegségei, amik kifejezetten jellemzőek lennének rá.

(Képek: Getty Images Hungary, YouTube)

hirdetés
További cikkeink

Keresés az oldalon